A bojkott elkerülhetetlen, de hogy lesz így olimpia?

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság próbálja csírájában elfojtani a párizsi olimpia bojkottját. Az ötkarikás programban egyébként is ingatag pozíciójú ökölvívás viszont már nem tudja mindezt megúszni. Az Egyesült Államok kezdeményezése után már kilenc ország döntött úgy, hogy kihagyja az idei női világbajnokságot, többségük a férfiak vb-jéről is bejelentette ugyanezt. A bojkott hátterében többek között az áll, hogy az orosz Umar Kremljov vezette Nemzetközi Ökölvívó-szövetség versenyein Oroszország és Fehéroroszország sportolói országuk zászlaja alatt bokszolhatnak, de ennél összetettebb az ügy háttere.

Tel-Aviv, 2022. szeptember 21. Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke beszél a müncheni olimpia túszdrámájának 50. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen Tel-Avivban 2022. szeptember 21-én. 1972. szeptember 5-én a Fekete Szeptember nevû palesztin terrorista csoport izraeli sportolókat ejtett túszul a müncheni olimpián. A kudarcba fulladt túszmentõ akcióban 11 izraeli sportoló, öt terrorista és egy rendõr életét vesztette, három támadó sebesülten rendõrkézre került. MTI/EPA/Abir Szultan Fotó: Abir Szultan

Nem újdonság, hogy az ökölvívás nehéz helyzetben van. A legutóbbi, 2021-ben megrendezett tokiói olimpia versenyeit nem a sportág nemzetközi szövetsége (IBA), hanem a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szervezte. Ugyanez lesz a helyzet 2024-ben, Párizsban is, míg a 2028-as, Los Angeles-i játékok programjában egyelőre nem szerepel a sportág. Az orosz Umar Kremljov által irányított IBA próbálja visszaszerezni a presztízsét, de ezen nem segít, hogy a szervezet idei világbajnokságai bojkott miatt csonka versenyek lesznek.

Umar Kremljov IBA-elnök szerint politikai húzás a bojkott (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

A bojkott részben ugyanúgy az ukrajnai háborúra és az orosz sportolók szereplésére vezethető vissza, ahogy az olimpia esetében is emiatt merült fel.

Csakhogy az IBA tovább ment, mint a NOB tervez: nemcsak beengedte versenyeire az orosz és a fehérorosz sportolókat, hanem ezek az ökölvívók saját országuk zászlaja alatt is versenyezhetnek.

S amíg a bojkott kérdésében kulcsszereplő Egyesült Államok az olimpia esetében nem támogatja a távolmaradást, az idei női és férfi ökölvívó világbajnokság bojkottját elsőként jelentette be.

Az amerikaiakhoz azóta több ország csatlakozott: Nagy-Britannia, Írország, Csehország, Kanada, Svédország, Svájc, Hollandia és Lengyelország is bejelentette, hogy nem vesz részt az indiai női vb-n (március 15-26.), s az országok többsége egyúttal a férfiak üzbegisztáni világbajnokságát (május 1–14.) is kihagyja.

– Sok ökölvívó, edző és az ukrán boksztársadalom más képviselője életét vesztette az Ukrajna elleni orosz agresszió következtében, köztük Mihajlo Korenovszkij edző, aki akkor halt meg, amikor egy orosz rakéta egy lakótömböt talált el 2023 januárjában – emlékeztetett közleményében az úttörő amerikai szövetség (USA Boxing), amely emellett kiemelte az IBA vezetésével kapcsolatos fenntartásait is.

Kulcsfontosságú az IBA számkivetett szerepe, ugyanis emiatt a bojkottáló országok nem kockáztatnak nagyot. Bár a sportági szövetség a napokban bejelentette a saját olimpiai kvalifikációs rendszerét, a NOB által meghatározott, a párizsi olimpia szempontjából ténylegesen mérvadó kvótaosztási szisztéma nem számol az idei IBA-világbajnokságokkal mint kvalifikációs versenyekkel.

Amerikai támogatója is van az oroszoknak

Umar Kremljov felhívta a bojkottot bejelentett országok versenyzőit, hogy menjenek szembe hazájuk szövetségével, még pénzügyi támogatást is ígért az ökölvívók számára. Hasonló gondolatokat fogalmazott meg az amerikaiak korábbi profi világbajnoka, Roy Jones is.

– Keserű csalódásként éltem meg a bojkottról szóló híreket. Szeretném biztosítani az amerikai sportolókat, edzőket és bokszrajongókat, hogy a döntést kizárólag sportvezetők, és nem az ökölvívók hozták meg – fogalmazott Jones.

Kremljov még hangzatosabb kritikát fogalmazott meg:

A világ egyetlen sportvezetőjének vagy politikusának sincs joga megtagadni sportolóktól az álmot, hogy világbajnokok legyenek. Akik ezt teszik a sportolóinkkal, azok rosszabbak, mint a hiénák és a sakálok.

Az IBA elnöke szankciókat is kilátásba helyezett, ahogy Thomas Bach, a NOB vezetője is védené saját szervezetének csúcseseményét a bojkottól.

A bojkott többszintű politikai játszma

Mégsem azonos a két eset, ugyanis Kremljov és az aktuális IBA-vezetés ellen nem a mostani bojkott volt az első lépés. Az orosz sportvezetővel szemben tavaly indult volna a szervezet elnöki székéért a holland Boris van der Vorst, ám először mondvacsinált okokra hivatkozva, a májusi szavazás előestéjén kizárták a versenyből, majd miután a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) a hollandnak adott igazat, szeptemberben az IBA-tagok azt szavazták meg, hogy ne is legyen elnökválasztás.

A szeptemberi incidens idejére már létrejött Van der Vorst vezetésével a Common Cause Alliance (CCA, magyarra fordítva: Közös Ügy Szövetség), amely az ökölvívást az olimpia programján tartaná, amire a huszonöt nemzeti sportági szövetséget magában foglaló szervezet szerint az IBA nem képes.

Kétségtelen, hogy a NOB kommunikációja is arra utal, hogy ha az ökölvívásnak volna is, az IBA-nak nincs helye az olimpián. A Thomas Bach vezette szervezet rendszeresen kritizálja az IBA-t, decemberben úgy jellemezte a szervezetet, hogy azt „nem érdekli az ökölvívás és a bokszolók, csak a saját hatalma.” 

Abból pedig, hogy a bojkottálók sora nem Ukrajnával, hanem a CCA-tagokkal kezdődött, könnyen arra a feltételezésre juthatunk, hogy ezt a lépést akár az orosz és fehérorosz sportolókról szóló döntéstől függetlenül is meghozták volna az érintettek, bár nem vitás, hogy az IBA-nak ez a húzása a kezükre játszhatott.

Mi lesz a magyarokkal?

Az IBA főtitkári posztjáról tavaly júliusban távozott Kovács Kokó István. Az olimpiai és világbajnok korábbi ökölvívó titoktartási kötelezettségeke miatt nem árult el részleteket a szakításról. Van der Vorst ukrán kampánymenedzsere, Gyima Gajsztruk szerint Kokó önként távozott, mert nem látott kiutat a szervezetet átszövő korrupcióból. Gajsztruk már korábban megszakította kapcsolatát az IBA-val (akkori nevén AIBA-val), amikor úgy látta, hogy Kremljov valójában csak Oroszország politikai vezetésének a bábja.

Kovács István távozása óta nincs magyar az IBA vezetőségében, ugyanakkor a hazai szövetség idén januárban megválasztott elnöke, Kurtucz Csaba hangsúlyozta, hogy a magyar ökölvívók versenyzése érdekében fenn kell tartani a kapcsolatot a Kremljov vezette szervezettel.

Borítókép: a Thomas Bach vezette NOB és az IBA között is feszült a viszony (Fotó: MTI/EPA/Abir Szultan)