Balhé a francia labdarúgó-válogatottban? Hallottunk már ilyet. A tavalyi, katari világbajnokságon Karim Benzema és sérülésének vitatott súlyossága került a középpontba, de volt sokkal rosszabb is a helyzet a franciáknál, a 2010-es vb-n például odáig fajult a konfliktus, hogy a keret tagjai megtagadták az edzést. A francia női válogatott a férfiak példáját követheti: kevesebb mint öt hónappal a világbajnokság rajtja előtt öt játékos, köztük a száznegyvenkétszeres válogatott csapatkapitány, Wendie Renard is kijelentette, hogy nem lép pályára a nemzeti csapatban, amíg Corinne Diacre a szövetségi kapitány.
Diacre 2017-ben vette át a pozíciót, és rögtön azzal kezdte, hogy elvette Renardtól a csapatkapitányi karszalagot, amelyet Amandine Henry – aki nem rokona Thierry Henry-nak – kapott meg. Renard a 2019-ben kiadott önéletrajzi könyvében írt arról, hogy mennyire megdöbbentette a döntés, ahogy azt is megosztotta, hogy Diacre teljesen kiakadt, amikor Renard kézfogással üdvözölte volna puszi helyett.
Nem tudtam, hogy meg kell puszilni az edzőt ahhoz, hogy válogatott legyek.
– írta Renard. Igazából az a meglepő, hogy mostanáig kellett várni a kenyértörésre, sőt, a rutinos védő azóta vissza is kapta a karszalagot. Igaz, ehhez az is kellett, hogy 2021-ben Henry nyíltan kritizálja Diacre-t.
A francia kapitány, a gyűlölt úttörő
Diacre, aki játékosként maga is több mint száz meccsen viselte a francia nemzeti mezt, 2014-ben az első női szakember lett, aki európai profi férficsapat kispadján ült tétmeccsen, az akkor másodosztályú Clermont csapatát három évig irányította. Ezt már senki nem veheti el tőle, még akkor sem, ha módszerei miatt a Sárkány vagy a nyugati kultúrában igencsak kedvezőtlen megítélésű hun király után az Attila becenévvel illették a játékosai.
Terror és szakmaiatlanság jellemzi a kapitánykodását
– mondta a korábbi francia válogatott Jessica Houara. – Csak egy kapusedző és egy masszőr segíti a munkáját, a videóelemzések pedig nem elég precízek a játékosok szerint.
Az eredmények viszont nem voltak rosszak: a 2017-es Eb-n és a 2019-es vb-n a franciák negyeddöntőig jutottak, és ezekre hivatkozva az azóta megbukott francia szövetségi elnök, Noel Le Graet megvédte Diacre-t, noha megjegyezte, hogy a szakember kommunikációján még lehet javítani. A tavalyi Eb-elődöntő viszont csak még jobban megerősítette a kapitány pozícióját.
Lesz-e új francia szövetségi kapitány?
Talán Le Graet közelmúltbeli kényszerű távozása is hozzájárult ahhoz, hogy a játékosok úgy érezték, most van értelme akcióba lendülniük.
– Száznegyvenkét alkalommal viseltem a kék-fehér-piros színeket szenvedéllyel, tisztelettel, elszántsággal és profizmussal. Mindennél jobban szeretem Franciaországot, és messze nem vagyok tökéletes, de nem tudok tovább a jelenlegi rendszer mögé állni, amely távol áll a legmagasabb szint követelményeitől. Ez egy szomorú, de szükséges lépés, amelyet meg kell tennem a mentális egészségem érdekében – fogalmazott múlt heti bejegyzésében Renard, amelyben lemondta a válogatottságot. Hozzá hasonlóan tett az elmúlt napokban Kadidiatou Diani, Griedge Mbock, Perle Morroni és Marie-Antoinette Katoto is.
