– Nem tudom, hogy mi fog odafent történni, de annyit megígérhetek, hogy minden tőlem telhetőt megteszek, abban pedig nagyon bízom, hogy mint eddig, most is józan, megfontolt és helyes döntéseket tudok majd hozni odafent, még oxigénszegény állapotban is. Izgatott vagyok, félek, de várom is, nagyon várom – fogalmazott Suhajda Szilárd az utolsó videójában tavaly május 23-án, egy keddi napon, a csúcstámadás előtt. Megköszönte, hogy sokan figyelemmel kísérik az expedícióját, intett a kezével, és elköszönt.
Suhajda Szilárd ötven méterre volt Mount Everest csúcsától, amikor elhallgatott a jeladója
Megrázó videó ez a történtek ismeretében. Suhajda Szilárd magyar idő szerint kedd este a 7950 méter magasan fekvő négyes táborból vágott neki, hogy meghódítsa a Föld legmagasabb pontját, a 8848 méteres Mount Everestet. Szerda reggel felesége, Legindi Tímea a Rádió 1 műsorába bejelentkezve arról beszélt, bármelyik percben befuthat férje hívása arról, hogy felért a csúcsra. Ez azonban nem történt meg. Miután Suhajda 8795 méteres magasságba ért, már nem adott jelet a GPS-e sem, ám ettől még nem kellett volna rögtön a legrosszabbra gondolni. A jeladó előtte is zavaros lokációs adatokat küldött. Suhajda ötven méterre volt a csúcstól, ami azonban olyan magasságban még több órás mászást is jelenthet,
Nagyon rossz hír volt viszont, hogy Suhajda a nap további részében sem került elő, hiszen 8500 méter felett két éjszakát gyakorlatilag lehetetlen túlélni. Ugyanakkor abban még mindig lehetett bízni, hogy csak a hegymászó jeladójával akadt probléma; egy évvel korábban éppen ez történt vele a Himalájában, társai akkor két napig nem tudtak róla semmit.
A negyvenéves Suhajda Szilárd bolygónk tizennégy nyolcezres hegycsúcsa közül korábban háromra feljutott: 2014-ben a 8051 méteres Broad Peaket, 2019-ben első és máig egyetlen magyarként a 8611 méteres K2-t, 2022-ben pedig a 8516 méteres Lhocét mászta meg pótlólagos oxigén használata és magashegyi teherhordók segítsége nélkül. S a Mount Everestet is így célozta meg, egyedül. Ebben a tekintetben az első magyar lett volna, aki minden segítség nélkül feljut a csúcsa. A statisztikák szerint a sikeres megmászások kevesebb, mint két százaléka történik oxigénpalack nélkül, és még kisebb számot jelent azon mászók szűk csoportja, akik serpaasszisztenciát sem vettek igénybe. Földünk legmagasabb csúcsát eddig hat magyar mászta meg, mindannyian oxigénpalackokkal.
Május 26-án, pénteken a legjobb nepáli hegyivezetőkből összeállított keresőcsapat indult Suhajda Szilárd felkutatására, de nem bukkantak rá. A négyes táborban ugyanakkor felfedezték a sátrát, amelyben sisakokat, kesztyűt és gyógyszereket is találtak, azokat lehozták.
Azt, hogy mi történt Suhajda Sziláddal, már soha nem tudjuk meg, azonban két hegymászó is arról számolt be, hogy találkozott vele. Ben Ferrer, a Seven Summit Climbs csapat tagja május 24-én, szerdán már visszafelé tartva még fotót is készített róla, amint Suhajda Szilárd ült a hóban, 8400 méteren.
– Elég fáradtnak tűnt, ezért azt gondoltam, hogy a csapatát tájékoztatja a helyzetéről. Az alaptáborban már beszélgettünk, most köszöntem neki, megkérdeztem, hogy van, és ő csak annyit válaszolt, hogy rendben… – mondta Ferrer, akinek a fotója bejárta a világot.
Hat órával később Elia Saikaly dokumentumfilmes hegymászó is találkozott Suhajdával.
– Megpróbáltam beszélni vele, de nem válaszolt. Csak ment felfelé. Nagyon lassan, de folyamatosan felfelé tartott. Egy elszánt ember volt – jegyezte meg Saikaly.
Az Imagine Nepal csapata arról számolt be, hogy szerdán ők hozzávetőleg 8780 méteren látták Suhajdát, aki akkor már nagyon rossz állapotban volt, eltávolódva a biztosítókötéltől – távolabbról a ruházata alapján azonosították be –, és ekkor már nem nagyon lehetett kétségünk afelől, hogy bekövetkezett a legrosszabb.
Május 27-én, szombaton már itthoni csapata is múlt időben fogalmazott és búcsúzott tőle: Suhajda Szilárd az egyik legeredményesebb magyar expedíciós hegymászó volt.
Nemcsak szülővárosában, Békéscsabán, egykori iskolájában, a Belvárosi Általános Iskola és Gimnáziumban emlékeztek rá gyertyagyújtással és virágok özönével, hanem Budapesten a Szemlő-hegyi-barlangnál is, amely az elhunyt barlangászok emlékhelye, és az utóbbi években az odaveszett hegymászóké is lett. Azokban a napokban Suhajda Szilárdot az egész ország megrendülten gyászolta.
Felesége, Legindi Tímea idén tavasszal így idézte fel a tragédiát:
– Hogy mi történt akkor, amikor Szilárd nem csatlakozott a fix kötélhez, azt nem tudjuk pontosan. Nagy valószínűséggel magashegyi beteg lett. Szeretném hinni, hogy módosult tudatállapotban volt, amikor már nem fáj semmi, hallucinál, és nem szenved. Ahol utoljára látták, olyan távolságban volt a rögzített kötéltől, hogy nem lehetett volna könnyen megközelíteni. Egy nagyon kitett, omlékony helyen volt, ahonnan lecsúszott. És olyan irányba csúszott le, amely nem az útvonal része, valószínűleg beesett egy hasadékba, ezért sosem fogják megtalálni – mondta Legindi Tímea, aki már a tragédia bekövetkezésekor is azt mondta, azt szeretné, ha férje a Mount Everesten nyugodna békében.
Az alábbi fotó 2019. augusztus 4-én készült. Suhajda Szilárd és Klein Dávid hegymászók, a Magyar K2 Expedíció tagjai a Liszt Ferenc Budapest Nemzetközi Repülőtéren. Suhajda Szilárd július 25-én érte el a Föld második legmagasabb hegycsúcsát, a 8611 méteres K2-t, első magyar hegymászóként oxigénpalack és teherhordók nélkül. Társa, Klein Dávid egészségügyi okok miatt az alaptáborból rádión támogatta az expedíciót.
Magyar áldozatok a világ tetején
A 8848 méter magas Mount Everest már több mint háromszáz hegymászó életét vette el, Suhajda Szilárd pedig a harmadik magyar lett ezen a szörnyű listán. A 38 éves Gárdos Sándor a Millenniumi Mount Everest expedíció orvosa volt, és 2001. október 17-én veszítette az életét. Neki és Keresztesi Koppánynak az volt a feladatuk, hogy a többiek előtt haladva kitapossák az utat a csúcstámadáshoz. 7700 méterig jutottak el, amikor egy hirtelen jött hó- és szélvihar miatt úgy döntöttek, visszafordulnak. Keresztesi haladt elől, mögötte pedig Gárdos, aki egyszer csak intett, amit társa úgy értelmezett, hogy a nagy havazás miatt később akar leereszkedni. A lenti táborban azonban hiába várták, másnap sem érkezett meg, így elindultak a felkutatására. A holttestére egy 6400 méteren fekvő gleccseren találtak rá, valószínűleg egy széllökés taszította le. Gárdos Sándor ott volt a csapattal a Mount Everest meghódítására tett első, 1996-os magyar kísérletnél is. Annak az expedíciónak is volt halálos áldozata, a csapat osztrák tagja, Reinhard Wlasich vesztette életét, 8300 méteres magasságban agyödémában hunyt el, mivel túl sok időt töltött ezen magasságon.
2010. április 26-án Várkonyi Lászlót mintegy 7000 méteres magasságban jégomlás sodorta el, a vele együtt mászó Klein Dávid kisebb sérülésekkel megúszta. Egyszerre többen ereszkedtek le a rögzített kötélpályán az előretolt alaptábor felé, és Várkonyi László volt az egyetlen, akire rázuhant a jég. A mintegy öt méterrel mögötte haladó amerikai hegymászónak már nem esett baja. Az 54 éves Várkonyit három nap elteltével holttá nyilvánították. A két hegymászó a Dreher 24 Everest-expedíció keretében oxigénpalack nélkül akarta megmászni a Mount Everestet. Várkonyi László, a palack nélküli hegymászás korábbi magyar rekordere 2002 tavaszán a Mount Everest nepáli normál útvonalán 8770 méterig jutott, 2007-ben pedig a hegycsúcs tibeti oldalán Klein Dáviddal együtt 8600 méterről fordult vissza. Suhajda Szilárd ezt nem tette meg, nem tudta vagy nem is akarta, ezt már soha nem tudjuk meg.
