– Nem tudom, hogy mi fog odafent történni, de annyit megígérhetek, hogy minden tőlem telhetőt megteszek, abban pedig nagyon bízom, hogy mint eddig, most is józan, megfontolt és helyes döntéseket tudok majd hozni odafent, még oxigénszegény állapotban is. Izgatott vagyok, félek, de várom is, nagyon várom – fogalmazott Suhajda Szilárd az utolsó videójában tavaly május 23-án, egy keddi napon, a csúcstámadás előtt. Megköszönte, hogy sokan figyelemmel kísérik az expedícióját, intett a kezével, és elköszönt.
Suhajda Szilárd ötven méterre volt Mount Everest csúcsától, amikor elhallgatott a jeladója
Megrázó videó ez a történtek ismeretében. Suhajda Szilárd magyar idő szerint kedd este a 7950 méter magasan fekvő négyes táborból vágott neki, hogy meghódítsa a Föld legmagasabb pontját, a 8848 méteres Mount Everestet. Szerda reggel felesége, Legindi Tímea a Rádió 1 műsorába bejelentkezve arról beszélt, bármelyik percben befuthat férje hívása arról, hogy felért a csúcsra. Ez azonban nem történt meg. Miután Suhajda 8795 méteres magasságba ért, már nem adott jelet a GPS-e sem, ám ettől még nem kellett volna rögtön a legrosszabbra gondolni. A jeladó előtte is zavaros lokációs adatokat küldött. Suhajda ötven méterre volt a csúcstól, ami azonban olyan magasságban még több órás mászást is jelenthet,
Nagyon rossz hír volt viszont, hogy Suhajda a nap további részében sem került elő, hiszen 8500 méter felett két éjszakát gyakorlatilag lehetetlen túlélni. Ugyanakkor abban még mindig lehetett bízni, hogy csak a hegymászó jeladójával akadt probléma; egy évvel korábban éppen ez történt vele a Himalájában, társai akkor két napig nem tudtak róla semmit.
A negyvenéves Suhajda Szilárd bolygónk tizennégy nyolcezres hegycsúcsa közül korábban háromra feljutott: 2014-ben a 8051 méteres Broad Peaket, 2019-ben első és máig egyetlen magyarként a 8611 méteres K2-t, 2022-ben pedig a 8516 méteres Lhocét mászta meg pótlólagos oxigén használata és magashegyi teherhordók segítsége nélkül. S a Mount Everestet is így célozta meg, egyedül. Ebben a tekintetben az első magyar lett volna, aki minden segítség nélkül feljut a csúcsa. A statisztikák szerint a sikeres megmászások kevesebb, mint két százaléka történik oxigénpalack nélkül, és még kisebb számot jelent azon mászók szűk csoportja, akik serpaasszisztenciát sem vettek igénybe. Földünk legmagasabb csúcsát eddig hat magyar mászta meg, mindannyian oxigénpalackokkal.