Popovici kritikáját erősíti, hogy a román sajtó szerint mindössze hét hivatalos versenymedence van az egész országban.
Fángli mindenesetre egyáltalán nem csalódott amiatt, hogy ő ma már magyar színekben versenyezhet.
– Egészen kicsi korom óta arról álmodtam, hogy a magyar színeket képviselhetem – árulta el Fángli. – Erdélyben születtem, ott nőttem fel egy magyar családban, magyar környezetben. Az évek során több csalódás is ért, ami miatt végül meghoztam ezt a döntést, de már nem bánom, hogy így alakult, mert ennek köszönhető, hogy valóra vált egy tizenegy éves kislánynak az álma.
– Nagyon hálás vagyok ezért a lehetőségért, hogy itt lehetek, a családom és a barátaim előtt – tette hozzá a vegyes zónában könnyekig hatódva.
A mellúszásnak nagy hagyományai vannak Magyarországon, elég csak az atlantai olimpiára gondolni, amelyen Rózsa Norbert és Güttler Károly az első-második helyen ért célba 200 méteren, vagy Gyurta Dániel londoni bajnoki címére világcsúccsal. A nőknél Kovács Ágnes 2000-ben volt olimpiai, 2001-ben világbajnok mellúszásban, aztán 2006-ban a budapesti Eb-n három bronzzal búcsúzott, azóta nem volt női mellúszónk az elitben, Gyurta visszavonulása óta pedig a férfiaknál sincs.
Mekkora erősítés a magyar mellúszásnak Fángli Henrietta?
Egyelőre Fángli is lemarad a legjobbaktól, 100 méteren a nagy medencés országos rekordja 1:07,08, a párizsi olimpián 1:06,23-mal lehetett a döntőbe jutni, az viszont nem elképzelhetetlen, hogy a magyar közegben képes lesz tovább fejlődni. Jó példa erre az ugyancsak Győrbe betagozódó Szabó Szebasztián, aki vajdasági magyarként váltott szerb színekről magyarra, és a legnagyobb sikereit már itt érte el a pillangón szerzett nagy- és rövidpályás Európa-bajnoki címeivel, vb-bronzával és a nemrég megdőlt rövidpályás világcsúcsával.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!