Megválaszolatlan kérdések különben is maradtak jócskán:
- Miért látott idővel ellenséget szinte mindenkiben az úszótársadalomban?
- Miért nem jelölt meg senkit sem a felkészítő, illetve nevelőedzőjeként, amikor az edzői életjáradékról kellett volna nyilatkoznia?
- Rosszul, netán ellenkezőleg, a sors igazságszolgáltatásaként élte meg, hogy Virth Balázs (vagy valaki más) végső soron az ő mulasztása miatt még a tízes listára sem került fel az év edzője szavazáson?
Ám ezekre ne a Mol Pályán kívül podcastjétől várjuk a válaszokat.
Idő kell a sebek begyógyulásához. Ígérem, türelmesek leszünk. Tíz-húsz százalékig is értékeljük a mostani gesztust, továbbá örülünk annak, hogy Szabó Álmos mellett Milák Kristóf egyenesbe került. S persze nem feledjük – amit neki is mindig észben kell tartania –, egy sportolót elsősorban a sportteljesítménye alapján ítélnek meg.
Hosszú az út „csak” Szingapúrig is. Milák Kristófnak júliusig ötven méteres adagokban szinte ekkora távolságot kell megtennie, ha újra meg akar dicsőülni. Persze itt-ott kiköthet egy-két hétre, de akkor megint jönnek azok a fránya kérdések, amelyeket annyira szeretne elkerülni.
A teljes interjú:
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!