Milák Kristóf zaklatott olimpiai felkészülésének könyvtárnyi az irodalma, a lényeg mégis az, hogy a klasszis úszó végül csak megdicsőült Párizsban, hiszen a 200 méteres pillangóúszásban ezüst-, a 100 méteresben pedig aranyérmet szerzett. Az olimpia után Milák és edzője, Virth Balázs útjai különváltak, ami valahol érthető, az már kevésbé, hogy Milák Kristóf súlyos morális, sőt jogi dilemmát hagyott maga mögött. Az immár kétszeres olimpiai aranyérmes úszó ugyanis nem töltötte ki azt a dokumentumot, amelyben a felkészítő és a nevelőedzőjéről kellett volna nyilatkoznia.

Virth Balázst ennek folyományaként több megaláztatás érte:
- nem részesült életjáradékban,
- nem kapott állami kitüntetést az érmes sportolók és edzőik parlamenti köszöntésén,
- nem került fel a Magyar Sportújságírók Szövetsége tízes listájára, így nem is szavazhattak rá az év edzője választáson.
Wladár Sándor levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek
A magyar úszótársadalom értetlenül, sőt csalódottan szembesült mindezzel. Schmidt Ádám sportért felelős sportállamtitkár mosta kezeit, a sporttörvényre hivatkozott, miszerint az edző kilétéről a versenyzőnek kell rendelkeznie, többször kiemelve, ez jól is van így, hiszen a versenyzőnél pontosabban senki sem tudja, ki irányította a munkáját.
Wladár Sándor, a Magyar Úszószövetség elnöke ebbe nem kívánt belenyugodni, s az ősszel a Selmeci Attila szakmai alelnökkel közösen jegyzett levélben Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordult a kérdés rendezése érdekében. Wladár az év elején a lapunknak adott terjedelmes interjúban részletesen feltárta, Virth Balázs mikor, milyen formában irányította Milák Kristóf felkészülését, s úgy fogalmazott, történelemhamisítás, miszerint ne Virth készítette volna fel Milákot a párizsi játékokra.
Milák Kristóf mulasztott, mégis folyósítható az életjáradék
Időközben a sportköztestületek bevonásával megkezdődött a sporttörvény módosításának előkészítése, s Nagy Zsigmond nemzetközi jogász már az év elején azt mondta, van törvényes lehetőség Virth Balázs kárpótlására.