Az Európa trónját is megjárt magyar csapat egyre ijesztőbb mélyrepülést produkál

Nehéz elképzelni a női kézilabda NB I-et dunaújvárosi klub nélkül, de egyre valószínűbb, hogy a 2026–27-es idényben erre kerül sor. Az ezredforduló környékének legeredményesebb csapata volt a Dunaferr, amely utódjaként a Dunaújvárosi Kohász KA (DKKA) nem ért el hasonlóan nagy sikereket, de egy EHF-kupa-trófea összejött és a női kézilabda NB I-ben is a középmezőnyhöz tartozott. A közelmúltban azonban egyre több nehézség sújtotta az együttest, amelynek így a jövője is veszélybe került.

Az NB I utolsó helyén áll a Dunaújvárosi Kohász KA női kézilabdacsapata Forrás: Kohaszkezi.hu

A Dunaferr ötszörös bajnok és ötszörös Magyar Kupa-győztes volt, emellett Európában egy-egy BL-t, EHF-kupát és KEK-et is nyert a kilencvenes évek végén és az kétezres évek elején. A Bajnokok Ligája-trófeát elhódító csapat vezetőedzője Zsiga Gyula volt, a pályán pedig olyan magyar válogatott játékosok fordultak meg az ezredforduló környékén, mint Bohus Beáta, Bulath Anita, Ferling Bernadett, Mátéfi Eszter, Pálinger Katalin, Radulovics Bojana vagy éppen Siti Beáta. Közülük többen később is szerepeltek a klub kötelékében, Oblisz Anita pedig jelenleg is technikai vezetőként dolgozik. Bár 2008 óta nem volt a női kézilabda NB I dobogóján a csapat – amely 2011 óta Dunaújvárosi Kohász Kézilabda Akadémia (DKKA) néven szerepel –, a kiesés egyszer sem fenyegette, ráadásul 2016-ban Zdravko Zovko irányításával EHF-kupa-győzelmet is szerzett az együttes. A Dunaújváros még az előző idényben is öt ponttal előzte meg a már kiesett MTK-t, a mostani kiírásban, immáron Zubai Gábor vezetésével viszont tizenöt forduló elteltével is nyeretlen a gárda. A nehézségek és a gondok ősszel növekedtek meg jelentősen.

A Dunaferr női kézilabdacsapatának nagy sikerei után jelenleg az utódnak számító Dunaújvárosi Kohász KA (DKKA) veszélyben van. Fotó: AFP/Scanpix/Jorgen Ploug

Hogyan került pénzügyi gondba a DKKA női kézilabdacsapata?

A 2011-ben létrehozott Dunaújvárosi Kohász Kézilabda Akadémia Nonprofit Kft. a dunaújvárosi önkormányzat tulajdonában van, majd a 2019-ben megjelent ellenzéki városvezetés a Dunaújvárosi Központi Sportegyesület elnökét bízta meg a klub vezetésével. 2020-ban a kft. már több száz millió forintos tagi kölcsönt görgetett maga előtt, ezután Vertig Csaba és Horváth Tibor is próbált segíteni a klubnak, de a pénzügyi problémák egyre nőttek. Ezen, valamint jogi okokból a klub különválasztotta az élvonalbeli csapatot és az utánpótlás működtetését, így jött létre a Virág Sportegyesületből a Dunaújvárosi Központi Kézilabda Akadémia Sportegyesület (DKKA SE) – a két különböző szervezet szakmailag mindmáig együttműködik.

A Dunaújvárosi Kohász KA végül tavaly november elején jelezte: a megnövekedett költségek, a támogatások csökkenése és a szponzori háttér bizonytalansága miatt olyan súlyos anyagi problémákkal küzd az NB I-ben szereplő csapatot működtető gazdasági társaság, hogy a körülmények komoly kihívást jelentenek, és veszélybe került a felnőttcsapat szereplése is a mostani idényben. A dunaújvárosi önkormányzat decemberben azonnali segítség formájában támogatást biztosított annak érdekében, hogy az alkalmazottak megkaphassák a fizetésüket, 

viszont az elmúlt években nyújtott százmilliós mértékű támogatásokat a jövőben a város nem tudja nyújtani.

Miután a háttérben a helyi sportcsarnok felújításával és üzemeltetésével kapcsolatban is vita folyt, 2025 végén Horváth Tibor és Vertig Csaba is kiszállt a kft.-ben betöltött vezetői tisztségéből. A dunaújvárosi kézilabdát ugyanakkor továbbra is igyekeznek mindketten segíteni azáltal, hogy a DKKA SE-hez kerültek.

Az utánpótlás-nevelés szakmai munkája zavartalanul és stabil környezetben zajlott tovább, a fiatal sportolók képzése, fejlődése és versenyeztetése folyamatosan biztosított maradt, és ezt segítette, hogy február első felében a kormány 169 millió forintos támogatást biztosított a DKKA SE-nek – ezt a forrást az utánpótlás-nevelésre, az infrastruktúra fejlesztésére, működési költségre tudják fordítani. Fontos megjegyezni: szándékosan alakult így, hogy a fiatalok sportolási lehetőségének megmaradása érdekében a DKKA SE kapta az összeget, amely ezáltal nem fordítható a Dunaújvárosi Kohász KA-nál fennálló adósságok rendezésére.

Zubai Gábor irányításával próbál helytállni a dunaújvárosi csapat az NB I-ben. Forrás: Kohaszkezi.hu

Kilátástalannak tűnik az NB I-ben maradás a Dunaújvárosi Kohász KA-nak

Bár a támogatásnak köszönhetően nem kell megszüntetni a dunaújvárosi utánpótlás-nevelést, és a jelenlegi NB I-es csapat jövője is biztosabb alapokra kerülhet, Zubai Gábor együttesének idényén ez a forrás aligha segít. A játékoskeret már az őszi szezon után alaposan átalakult: csak hatan maradtak meg az évad eleji csapatból, hozzájuk nagyon fiatal kézilabdázók csatlakoztak a klub utánpótlásából, de így sem tudott tizenhat kézilabdázó kiállni azóta egyik mérkőzésre sem. Ezek után nem kell meglepődni, hogy

a világbajnokság miatt tartott szünet óta lejátszott hét bajnokin sorrendben 23, 20, 29, 12, 16, 19 és 38 gólos vereséget szenvedett a DKKA, amely ezek után két döntetlennel és tizenhárom vereséggel a bajnoki tabella utolsó (14.) helyén áll. 

A tavaly nyáron érkezett vezetőedző pedig a legutóbbi, Esztergom elleni vereséget követően elárulta, hogy másnap már az U20-as bajnokságban, az éllovas Győr otthonában volt fellépésük a játékosai zömének (annak 28-23-as hazai siker lett a vége). 

Bár tizenegy forduló még van hátra az első osztályú bajnokságból, és a bennmaradást érő 12. helyen álló NEKA mögött csak hat pont a DKKA lemaradása, az elmúlt hetek alapján nehéz látni, miként marad meg az NB I-es tagság. Hogy milyen feszült és bizonytalan a helyzet Dunaújvárosban, jól mutatja, hogy több klublegendát is megpróbáltunk elérni a cikk készítése során, és akikkel sikerült beszélnünk, ők sem szerettek volna véleményt formálni az ügyben.

A Siófok vagy a Kozármisleny sorsa vár a Dunaújvárosra?

A női kézilabda NB I-ben az utóbbi években változatos volt a kiesők mezőnye, az elmúlt négy idényben búcsúzó két-két együttes csupa különböző csapat volt. Kiesett ez idő alatt:

• a Szombathely,
• a Vasas,
• az Érd, 
• a Siófok,
• a NEKA,
• a Kozármisleny,
• az MTK
• és a Békéscsaba. 

Megjegyzendő, hogy ugyanebben az időszakban – tehát 2022 óta – az Esztergom kivételével a feljutók is az említett nyolc gárda közül kerültek ki, és a 2019-ben EHF-kupa-győztes és utána szintén pénzügyi nehézségektől szenvedett Siófokot leszámítva a többiek jelenleg is legalább az NB I/B-ben szerepelnek.

A kilencvenes évek közepén alapított kozármislenyi csapat 2023-ban jutott fel először az NB I-be. Forrás: Mislenykezi.hu

Az élvonal történetének legújabb tagja a Kozármisleny Kézilabda Akadémia, amely a 2023–24-es idényben újoncként hét ponttal utolsóként búcsúzott, ám tavaly a másodosztályt megnyerve rögtön visszajutott. A liftezés jelen állás szerint megmarad, hiszen a baranyaiak egyedüliként a DKKA elleni januári, 31-19-es győzelem során szereztek pontokat az NB I mostani idényében. 

Ha a hasonlóan ígéretes tehetségeket nevelő akadémiával rendelkező Dunaújváros idén nem tud bennmaradni, de a közeljövőben rendeződik a klub helyzete, a dunaújvárosi szurkolók is alighanem egy azonnal sikeres másodosztályú szereplésre vágynak.

Pláne, hogy egy másik lehetőség a 2023-ban kényszerűségből a harmadosztályig visszaesett Siófok helyzetének másolása is lehetne.

A DKKA az NB I-ben legközelebb február 28-án a Budaörs együttesét fogadja – a Pest vármegyei együttes volt az egyik, amely ellen sikerült a pontszerzés ősszel, bár egy teljesen más összeállításban. Zubai Gáboréknak egy hasonló eredmény az előzmények alapján nagy bravúrnak számítana.