Liu-sztori globális kivitelben: a csodaszép kínai bajnok, aki nem kért az USA-ból

Amerikában született, de kínai színekben versenyez, miközben ügyes retorikával mindkét nemzet állampolgárának vallja magát. A 22 évesen kétszeres olimpiai arany- és ezüstérmes Eileen Gu nem csupán a síakrobatika egyik kiválósága. Roppant eszes és csinos, modellként az üzleti életben is kiválóan érvényesíti a képességeit, közismert multik egész sora hever a lábainál. A milánói–cortinai téli olimpia egyik legfényesebb csillaga egyszerre a globalizmus ékköve és annak kritikája, története pedig kísértetiesen hasonlít a Liu testvérekéhez.

2026. 02. 12. 5:27
Egy ezüstöt már szerzett a 2026-os téli olimpián – jöhet a két aranyérem? Fotó: AFP/Kirill Kudryavtsev
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Eileen Gu 2003. szeptember 3-án született San Franciscóban, amerikai apától és kínai származású anyától. Már kisgyerekként kiemelkedő tehetségnek tartották, gyorsan a síakrobatika élvonalába emelkedett, s noha tucatjával gyűjtötte az érmeket már a juniorok között is, nem csak a sporteredményei miatt került reflektorfénybe. Csupán 15 évesen döbbenetes döntést hozott: hátat fordítva az Egyesült Államoknak azt kérvényezte, hogy kínai színekben versenyezhessen tovább. A nemzetközi szövetség a következő évben, 2019-ben megadta az engedélyt, így négy éve, a pekingi téli olimpián már Kínának szerzett két arany- és egy ezüstérmet, amihez a milánói–cortinai játékokon már hozzátett egy ezüstöt – s hol lehet még a vége?

A téli olimpia egyik legismertebb alakja, Eileen Gu minden területen sikeres
A téli olimpia egyik legismertebb alakja, Eileen Gu minden területen sikeres. Fotó: NurPhoto/AFP/Ulrik Pedersen

Miért kínai, és nem amerikai színekben versenyez?

Ez a kérdés az egész sportkarrierjét körülvevő narratíva középpontjában áll.

Eileen Gu amerikai születésű és az Egyesült Államokban amerikai, ha úgy tetszik, nyugati kulturális közegben nőtt fel, kamaszként mégis úgy döntött, hogy Kínát választja versenyzői pályafutása országának. Ez sokakat meglepett, a döntést erős viták kísérték mind szakmai, mind közéleti szinten.

De mit mondott ő maga?

  • Hatás és inspiráció: Gu azt hangoztatta, az Egyesült Államokban már így is rengeteg példakép van, Kínában jóval kevesebb az olyan sportoló, akire a fiatalok, különösen a lányok felnézhetnek – ezért úgy érezte, ott tud igazán nagy hatást gyakorolni a sportág népszerűsítésére. „Ahol kevesebb a példakép, ott többet tudok adni” – fogalmazott korábban.
  • Kulturális kötődés: Gu rendre hangsúlyozza kínai gyökerei iránti büszkeségét. Beszél mandarin nyelven is, és gyakran utal arra, hogy a kínai közönség és a kulturális örökség inspirációt jelent számára. Ezt tükrözi az idei olimpián viselt versenyruhája is, amelyen hagyományos kínai motívumok jelentek meg – például a kínai porcelán és sárkányminták –, amelyek a kínai kultúra erejét és szépségét idézik fel.
  • Nemzetközi befolyás: Többször elmondta, nem hagyta el az amerikai kulturális örökséget, az a célja, hogy összekösse a két világot.

Amikor az Egyesült Államokban vagyok, amerikai, amikor Kínában, kínai vagyok. Senki sem tagadhatja, hogy amerikai vagyok, senki sem tagadhatja, hogy kínai vagyok

– mondta ezzel kapcsolatban.

Eileen Gu a viták és kritikák középpontjában

Természetesen ez a döntése nem maradt következmények nélkül. Sokan az Egyesült Államokban kritikával illették Gut, egyes kommentárok hazaárulásnak, valamint a lojalitás kérdésének titulálták a választását – olykor a geopolitikát is belekeverve. Mások kiemelték, hogy Kína nem engedélyezi a kettős állampolgárságot, így jogi értelemben is kérdés maradt, hogyan történik mindez a gyakorlatban.

Ezzel párhuzamosan mások azt is hangsúlyozták, hogy Gu döntése mögött sokkal komplexebb kulturális és identitásbeli történet van, mint pusztán sport- vagy pénzügyi megfontolás. Olyan példaként emlegették, aki két identitást képes egyszerre vállalni, miközben mindkét közösségre inspirálóan hat.

Gu családi háttéréről keveset tudni az apai oldalról: a szülei rövid ideig nem éltek együtt, Gut édesanyja, Yan, valamint a nagymamája nevelte fel Kaliforniában, míg az apjáról alig vannak nyilvános információk. Ez az egyszülős családi háttér, és az, ahogy anyja erőteljesen ápolta az ázsiai gyökereket, hozzájárulhatott ahhoz, hogy Gu felvette a kínai állampolgárságot, de egyértelmű bizonyíték nincs arra, hogy édesapja távolléte lett volna a fő mozgatórugója a versenyzői nemzetváltásának, és a sportoló maga ezt soha nem hozta összefüggésbe a választásával.

A Liu testvérek sztorija újratöltve?

Eileen Gu története kísértetiesen hasonlít a rövid pályás gyorskorcsolyázó Liu Shaolin Sándor és Liu Shaoang sorsának alakulására.

A testvérek kínai édesapa és magyar édesanya gyermekei, fiatalon Magyarország színeiben váltak ismertté. Már a 2018-as phjongcshangi téli olimpián történelmet írtak: a férfiváltó tagjaként megszerezték Magyarország első aranyérmét a téli olimpiákon, Shaoang pedig négy évvel később Pekingben egyéniben is olimpiai bajnok lett.

Később mégis mindketten úgy döntöttek, hogy a kínai válogatottban folytatják pályafutásukat – nem is titkoltan a nagyobb üzleti sikerek reményében. Eileen Gu esetéhez hasonlóan a két Liu váltása is vitákat váltott ki a nemzeti lojalitás és az identitás kérdéséről, egyesek hazaárulással vádolták őket. A magyar sajtóban és a közösségi médiában heves viták indultak arról, hogy mennyire illik elhagyni azt az országot, amelynek színeiben olimpiai aranyat szereztek.

Az olimpiai lángot is vihette: 

Sportoló, modell, diák és globális ikon

Eileen Gu nemcsak a havas lejtőkön nyújt kiemelkedőt. Érdekesség, hogy noha Kínát képviseli sportolóként, továbbra is az Egyesült Államokban él. Korkedvezménnyel már 17 évesen felvették a Stanford egyetemre. Emellett modellkarriert is épített: a csodaszép sportoló több nemzetközi márka arca, többek között high-fashion és sportmárkák kampányaiban is megjelent. A „multitasking” életmód, no meg az állampolgárságát övező viták révén nem csupán egy olimpiai bajnokot, hanem egy globális kulturális jelenséget láthatunk kibontakozni a személyében.

A szponzorok kedvence a téli olimpia klasszisa

A pekingi olimpia után valósággal özönlöttek a szponzorok: a Red Bull és a Porsche mellett olyan nemzetközi divat- és luxusmárkák választották kampányaik arcának Eileen Gut, mint a Louis Vuitton vagy a Tiffany & Co. Emellett jelentős kínai vállalatok – köztük technológiai és sportszergyártó cégek – is hosszú távú együttműködést kötöttek vele.

Ritka az a sportoló, aki egyszerre tud jelen lenni a nyugati piacon és az ázsiai óriásvállalatok reklámkampányaiban. A Forbes rangsora szerint Gu az elmúlt években a legjobban kereső téli olimpikonok közé emelkedett, éves bevétele meghaladta a 20 millió dollárt, amivel olyan világsztárokat is megelőzött, mint Lindsey Vonn vagy Mikaela Shiffrin fénykorukban.

Keresetének döntő része nem a versenydíjakból, hanem a reklámszerződésekből és márka-együttműködésekből származik – ami jól mutatja, hogy esetében a sportteljesítmény üzleti platformmá is vált.

A divatlapok címlapján és a közösségi médiában is tarol

Gu a Vogue, az Elle és más nemzetközi divatmagazinok címlapján is feltűnt, miközben rendszeres vendég a nagy divathetek eseményein Párizstól Sanghajig. A Time magazin a világ legbefolyásosabb fiataljai közé sorolta, interjúit pedig egyaránt közli az amerikai és a kínai sajtó. Ez a kettős médiapozíció különösen figyelemre méltó egy olyan időszakban, amikor a két ország kapcsolata politikailag korántsem felhőtlen.

Eileen Gu persze a közösségi médiában is aktív: a téli olimpia előtt kereken kétmilliós követőtáborral rendelkezett, ami néhány nap alatt 2,2 millióra növekedett. A posztjai egyszerre szólnak sportteljesítményről, tanulmányokról, divatról és életmódról. Olyan fiatal, urbánus közönséget ér el, amely számára a nemzetközi mobilitás és a kettős vagy akár többszörös identitás természetes. Ez a digitális jelenlét tovább növeli piaci értékét: a márkák számára nem csupán olimpiai bajnok, hanem közvetlen eléréssel rendelkező, globális influenszer.

Olimpiai diadalok és világsikerek

Bármennyire is sikeres más területeken, Gu elsősorban sportoló marad – nem is akármilyen: a nagy áttörést a 2022-es pekingi téli olimpia hozta meg számára – méghozzá hazai közönség előtt, akkor már kínai színekben. Tizennyolc évesen két arany- és egy ezüstérmet nyert: győzött big airben és félcsőben, slopestyle-ban pedig második lett. Nem csupán olimpiai bajnok lett, hanem történelmet is írt: ő volt az első síakrobata, aki egyetlen olimpián három érmet szerzett ugyanabban a szakágban.

A 2026-os milánói–cortinai téli olimpián Gu ismét bizonyította világszínvonalú tudását. A női slopestyle döntőjében ezüstérmet szerzett, és a lehetőség adott, hogy még a mostani játékokon bővüljön az éremkollekció: big airben és félcsőben címvédőként célozza meg az első helyet.

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.