Nyolc órán át zokogott – a sportág, amiben a NOB kitiltja a nőket az olimpiáról

Az északi összetett az egyetlen sportág a téli olimpián, amelyben a nők nem indulhatnak. Az amerikai Annika Malacinski kendőzetlenül beszélt arról, hogy ez súlyos igazságtalanság és diszkrimináció a női sportolókkal szemben. Állítása szerint öt évig csak erre készült, és nyolc órán keresztül megállás nélkül sírt, amikor a nők újbóli kitiltása hivatalos lett északi összetettben a téli olimpián.

Annika Malacinski kifakadt, amiért a NOB kitiltja a nőket északi összetettben a téli olimpiáról Fotó: PHILIPP VON DITFURTH Forrás: DPA

Az északi összetett az egyik legrégebbi téli sport. Az első nagy versenyt 1892-ben rendezték Oslóban, és már az első téli olimpián, 1924-ben, a franciaországi Chamonix-ban is szerepelt a programban. Csakhogy az olimpián kizárólag férfiak számára rendezik meg, noha a nők 2021-ben már világbajnokságon is indulhattak. Az amerikai Annika Malacinski komoly igazságtalanságról beszélt.

Az amerikai Annika Malacinski kfakadt, amiért a NOB kitiltja a nőket az északi összetettből a téli olimpián. Fotó: APA/Barbara Gindl

Az északi összetett két különálló versenyszámból áll: síugrásból és sífutásból. Néhány női versenyző az északi összetettről síugrásra váltott, az olasz Annika Sieff vagy a finn Heta Hirvonen ki is jutott milánói–cortinai téli olimpiára, de a saját sportágukban továbbra sem lehetnek ott. Így csak a távolból nézhették, ahogy szerdán a férfi északi összetettsízők normálsáncos versenyét rendezték meg: a győzelmet a norvég Jens Luraas Oftebro szerezte meg, az osztrák Johannes Lamparter és a finn Eero Hirvonen előtt.

Téli olimpia: miért tiltják a nőknek az északi összetettet?

A 2026-os milánói–cortinai téli olimpián tehát az északi összetett továbbra is „férfi ügy” maradt. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság még 2022-ben döntött úgy, hogy nem veszi fel a női számot a programba. A NOB akkor azzal indokolta döntését, hogy alacsony a sportág iránti érdeklődés még a férfiaknál is, illetve kevés a versenyképes ország.

A döntés azonban komoly vitákat váltott ki, hiszen a NOB korábban azt ígérte: az olaszországi olimpia „a történelem legigazságosabb versenye lesz nemek szempontjából”.

Annika Malacinski: „Nyolc órán keresztül csak sírtam”

A legkeményebb kritikát talán Annika Malacinski fogalmazta meg a NOB tiltása miatt. Az amerikai sportoló elmondta, hogy öt éven át készült az olimpiára, és úgy érezte, készen áll arra, hogy történelmet írjon.

Amikor megtudta, hogy a nők ismét nem kapnak lehetőséget az olimpián, azt hatalmas csapásként élte meg. Elmondása szerint nyolc órán keresztül megállás nélkül sírt.

Malacinski élesen fogalmazott:

A kérdés sosem az volt, hogy mi, nők képesek vagyunk-e erre a sportra. Hanem az, hogy megengedik-e nekünk, hogy ugyanarról a sáncról ugorjunk, és ugyanarra a dobogóra álljunk, mint a férfiak.

Malacinski szerint rendszerszintű probléma, hogy a nők csak töredékét kapják annak a finanszírozásnak, médiamegjelenésnek és lehetőségnek, ami a férfiaknak jut. Ez közvetlenül visszaveti az utánpótlásprogramokat, a szponzorációs esélyeket és a láthatóságukat.

A NOB reagált – mi várható a 2030-as olimpián?

A NOB reagált a kritikákra. Mint írják, „elismerik az északi összetettet mind a férfiak, mind a nők esetében”. Azt is bejelentették, hogy a milánói–cortinai olimpia után teljes körű elemzést fognak végezni a sportágról.

Az értékelést követően a NOB döntést hoz arról, hogy a férfi és női északi összetett bekerül-e a 2030-as téli olimpia programjába.

Ezt lehet úgy is értelmezni, hogy a nők újra reménykedhetnek. Meg úgy is, hogy valójában az egész sportág olimpiai jövője bizonytalan, és 2030-ban már a férfiak indulása is veszélybe kerülhet. Igazságot ugyanis kétféleképpen is lehet tenni: mindkét nem indul vagy egyik sem.