Bár csak októberben folytatódik Tarsoly Csaba pere, a zsivány befektetési szolgáltatókról szóló vitákból az uborkaszezonban sincs hiány. Minap például megtudhattuk, sem a néhai PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete), sem Magyar Nemzeti Bank nem felelős azért, hogy a Quaestor és a Buda-Cash évtizeden keresztül törvénytelenül működött. Ugyanis szegényeknek (mármint a jegybanknak) hat-nyolc éve még nem volt olyan adatbázisuk, informatikai rendszerük, amellyel kiszűrhették volna az elvetemült szolgáltatók visszaéléseit. Erről a jegybank tájékoztatta szerkesztőségünket „a tisztánlátás érdekében”, miután felvetettük, hogy ejnye, miért csak most, ennyi idő után leplezték le az anyaszomorító befektetési trükközőket. Némi sértődöttség is érződött a tájékoztatóból, nem mulasztották el megjegyezni: ne felejtsük el, a visszaéléseket ők fedezték föl, méghozzá alkalmas nyomozati eszközök nélkül. (Igaz, jó tíz évvel azután, hogy a gonosztevők ügyeskedni kezdtek.)
Mi viszont több vezető közgazdásztól is azt hallottuk, hogy a Quaestor őrületes mértékű kötvénykibocsátását már sokkal korábban észre illett volna venni, méghozzá a PSZÁF-nak s a jegybanknak, elvégre az ő feladatuk a beérkező adatokból kockázatelemzést készíteni. Két eset lehetséges, mondta egyikük, vagy nem csináltak elemzést, vagy hamis jelentésekből dolgoztak. Egyik riasztóbb, mint a másik Azt már csak „újságon kívül”, barátilag tette hozzá, ha rajta múlna, ő bizony világgá zavarná azt a revizorgárdát, amelyikből ekkora bohócot lehet csinálni. Bár a szerencsétlen károsultakon a bohócok sem segíthetnek. Szegények maguk is azzá lettek
