Amit láttak, vittek

Hazánk nagy részét és a fővárost román csapatok szállták meg 1919-ben – fütyülve az antant tiltására.

Még előtte voltunk Trianonnak, amikor 1919 végén Magyarország nagy részét, benne a fővárost, román csapatok szállták meg – fütyülve az antant tiltására. Utóbbi „a törvényesség betartatása érdekében” nemzetközi bizottságot küldött Budapestre, köztük Harry Hill Bandholtz amerikai tábornokot, akinek legelső dolga volt felszólítani a zabolátlan románokat a fosztogatások azonnali beszüntetésére. Nem volt szégyenlős az ármádia, ami mozdítható volt, mindent vittek: komplett gépsorokat, vagonokat, mozdonyokat, egész méneseket, de még utcai telefonfülkéket is… (És majd mit visznek még Trianon után!)

A tábornok figyelmeztetéseinek azonban nem volt igazán foganatja, október 5-én például a Magyar Nemzeti Múzeum elé vonult egy román horda 14 teherautóval, hogy elvigye a felbecsülhetetlen gyűjteményeket. A hírről értesülő Bandholtz nyomban a helyszínre sietett; fegyveres kíséret nélkül érkezett, csupán a lovaglóostorát vitte magával. A bejárat elé állt, és az ostort fölemelve harsány hangon elzavarta a ritmusából kiesett rablóbandát. A ma 95 éve elhunyt karakán tábornok egész alakos szobrát – Ligeti Miklós alkotását – 1936-ban avatták fel a belvárosi Szabadság téren. (A felháborodott románok természetesen sértőnek tartották a szobrot, különösen a tábornok kezében a lovaglópálcát, de csak azt tudták elérni, hogy az ostor az alak háta mögé kerüljön.)

Harry Hill Bandholtz szobrát a Rákosi-cenzúra 1949-ben eltávolította, majd 1985-ig raktárban őrizték. Később az amerikai nagykövetség zugligeti rezidenciáján állították fel, és csak idősebbik Bush elnök 1989-es látogatása előtt kerülhetett vissza a Szabadság térre.

Román turista nem ott fényképezkedik.