Ha a 2006-ban megsérült tüntetők szobrot kapnak, ott kell állnia mellette a megsérült rendőrök emlékművének is, akik életük kockáztatásával is megvédték a város népét a szélsőjobbos utcai harcosok pogromjától – írja Batka Zoltán a Népszavában. Javaslatát adatokkal is alátámasztja: 399 rendőr sérült meg, közülük 47-en súlyosan. A szerző szerint agyrém, hogy míg a magyar rendőrökre támadó megsérült tüntetőket hőssé avatta az Orbán-kormány, a sérült rendőrök egy kanyi vasat sem kaptak a helytállásukért. („Kár, hogy egy vasat se kaptak. A lábukról hiányzik a nehézvas” – írja egy kommentelő. Egy másik azt kérdi, hogyan kaptak volna jutalmat a rendőrök, ha nem lehetett őket beazonosítani?)
Nem vitás, rendőrsebesültek is voltak 2006-ban, ám nem az október 23-i vérfürdőben, hanem még a szeptemberi székházostromnál. (Ott, ahová Gyurcsány szándékosan gyengén felszerelt, kezdő egységeket küldött, remélve, lesz majd egy-két rendőráldozat – és akkor aztán jöhet a rendkívüli állapot, a statárium…) A tervbe vett szobor azonban a várost lángba borító, mindent überelő, október 23-i vérengzés áldozatainak állítana emléket. Ezt persze Batka is jól tudja, csak így, összemosva a két eseményt, lehet rendőröket is siratni. (Batka egyébként kemény legény, nemrég jobboldaliak tervezett akasztásáról nyilatkozott: „Nem riadok vissza a kétkezi munkától sem.”)
Ha rajtam múlna, én szoborcsoportot terveznék a Gergényi-előembereknek. Földön fekvő, ájult emberek fejét bakanccsal rugdaló, illetve sünalakzatba fejlődő viperás rendőröket ábrázolna az alkotás, amint épp az azonosítószámukat keresgélik a véres flaszteron.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI)
