Harmincöt éve, 1989. március 11–12-én tartotta első országos gyűlését az akkor még mozgalomként jegyzett Magyar Demokrata Fórum. Innen nézve ez nem tűnik nagy eseménynek. Bezzeg akkor! Ha recsegett-ropogott is már minden, azért csak az átkosban jártunk, Grósszal, püffedt fejű munkásőrökkel, „ideiglenes” szovjet csapatokkal.

Izgalmasnak ígérkezett a nagygyűlés. Nekünk, tilosban járó hírlapíróknak különösen, hiszen egy három számból álló újságot készítettünk a gyűlésre, amolyan szabad, független lapot, amely fütyül cenzúrára, évtizedes sajtófegyelemre. (Egyikünket nem dicsérte meg a maga főszerkesztője, amikor utóbb kitudódott az egész – törődtünk is vele! A pártállam akkor már sápadt vala és reszketni méltóztatott.) Hírt akartunk adni arról, hogy a nagygyűlés elfogadta az MDF programját: „Magyarország legyen újra európai kultúrájú, független és demokratikus ország! Szabad, öntudatos, elégedett és erkölcsös állampolgárok hazája.”