Náci rakéta készítette a világtörténelem első űrfotóját

Ironikus módon a technikatörténet első működőképes ballisztikus rakétája, a náci Németországban kifejlesztett szupertitkos A4 kódnevű "csodafegyver" volt az első olyan ember alkotta eszköz, ami kijutott a kozmoszba. A pusztításra tervezett náci rakéta történetéhez egy másik igen jelentős és kevésbé ismert korszakalkotó esemény is kapcsolódik; az A4, vagy ismertebb nevén a V2 rakétáról készítették a világtörténelem első űrfotóját.

A V2 náci rakéta volt Hitler egyik csodafegyvere amely a háború után az amerikai rakétatechnológiai fejlesztések bázisává vált Fotó: U.S. Army/David Doughty

Heinrich Himmler az SS birodalmi vezetője (a kép bal szélén) Hitler társaságában. Himmler felügyelte a titkos náci rakéta projektet is  Fotó: Bundesarchiv/O.Ang.

 Nem számított sem Wernher von Braun SS-Sturmbannführeri rangja sem pedig vezető munkatársainak náci párttagsága, illetve hogy a háborús bűnösnek minősített szervezet, az SS tagjai voltak. Az értékes foglyokat az Egyesült Államokba szállították, ahol gyorsított eljárással amerikai állampolgárságot, mesés fizetést és a kutatásaik folytatásához egy minden akkori csúcstechnológiával felszerelt kísérleti telepet kaptak, hogy kifejlesszék Amerika hadászati ballisztikus rakétáit.

A náci rakéta volt ez első ember alkotta eszköz, ami elérte a világűrt

Már jóval a náci Németország kapitulációja előtt az amerikaiak a háborús hírszerzés információi alapján tisztában voltak azzal, hogy Hitler csodafegyvere, a V2 a kor viszonyaihoz képest egy egészen rendkívüli, különleges teljesítményű harceszköz, amely képes átlépni az atmoszféra és a világűr provizórikus határát jelentő Kármán-vonalat is.

A Kármán-vonal a világűr egyezményes határa, ami 100 kilométeres magasságban húzódik. Ez az a magasság, ahol egy repülőeszköz már nem tud az aerodinamikai felhajtóerő segítségével repülni, és el kell érnie az első kozmikus sebességet (7,9 km/sec) ahhoz, hogy földkörüli orbitális pályán maradjon. Ezt az elméleti határt először a magyar származású Kármán Tódor, az "aerodinamika atyja" számolta ki.

A V2-t, - ami eredetileg az A4 titkos kódnevet viselte -, Wernher von Braun és rakétamérnökökből álló fejlesztőcsoportja konstruálta; a forradalmi újdonságnak számító egyfokozatú ballisztikus rakétával a mindenben sikeres első kísérleti startot 1942. október 3-án hajtották végre. 1944. június 20-án a peenemündei telepről indított MW 18014 lajstromszámú kísérleti V2-es rakéta elérte a 176 kilométeres maximális magasságot, így ez a pusztításra tervezett fegyver lett a világtörténelem első olyan ember alkotta eszköze, ami kijutott a kozmoszba. 

Egy V-2 rakéta kísérleti indítása Peenemündében, 1944-ben. Az egyik rakéta még ebben az évben átlépte a Kármán-vonalat, és az első ember alkotta eszközként kijutott a világűrbe  Fotó: Bundesarchiv/O.Ang.

A második világháború vége után ez a maga nemében egyedülálló teljesítmény inspirálta arra az amerikai White Sands Missile Range-i bázis fejlesztőcsoportját - amelyben Wener von Braun és kollégái is dolgoztak -, hogy a németektől zsákmányolt egyik V2-vel készítsék el a történelem első olyan űrfotóját ami a kozmoszból örökíti meg a Földet. A feladat azonban korántsem számított egyszerűnek. Az egyfokozatú V2-nek ugyanis amint elérte a csúcsmagasságát, leállt a hajtóműve, és a rakétatest szabadesésben zuhant vissza a földre. A harceszköznek kifejlesztett V2 eredeti funkciójához képest ez nem jelentett semmiféle problémát, mert a rakéta orrában elhelyezett robbanófejet a becsapódás aktiválta: a V2-t Hitler nem a világűr meghódítására, hanem Anglia elpusztítására szánta.

Hitler csodafegyvere elkészíti az első űrfotót

Az űrfotó elkészítéséhez azonban nem robbanóanyagot, hanem egy 35 mm-es Devry kamerát kellett beépíteni a rakéta orrába méghozzá úgy, hogy az épségben érkezzen vissza a világűrből és túlélje a becsapódást a történelmi jelentőségű felvételeket tartalmazó filmszalaggal együtt. A tervbe vett kísérlet idején, 1946-ban még nem voltak adottak a műszaki feltételek ahhoz, hogy a rakétából készített űrfotót televíziós technikával továbbítsák a Földre, ezért a kamerát kellett sérülésmentesen visszahozni.

Az egyik V2 az amerikai  White Sands Missile Range bázison    Fotó: White Sands Missile Range Museum

 Hosszas kísérletezéssel megépítették azt a hő és törésálló acéltokot, ami az elvégzett tesztek szerint képes volt túlélni a V2 visszazuhanását. Természetesen az eredményes földi tesztek ellenére sem volt biztos, hogy sikeres lesz a küldetés. Az Egyesült Államok légi erejének az Új-Mexikóban lévő White Sands Missile Range bázisán éppen ezért nagyon izgatott volt a hangulat, amikor 1946. október 24-én reggel a kamerával felszerelt V2 fülsiketítő dübörgéssel a magasba emelkedett. 

A start kiválóan sikerült; a kísérleti rakéta pár perccel később 104 kilométeres magasságig emelkedve átlépte a világűr határát jelentő Kármán-vonalat. 

Az izgalom azonban akkor hágott a tetőfokára, amikor a maximális magasságot elérve leállt a rakétamotor, és a V2 elkezdett visszazuhanni a földre. A felfokozott izgalom alaptalannak bizonyult; a földbe fúródott roncsdarabok közül ugyanis sikerült kiemelni a kameratokot, ami szemmel látható épségben élte túl az elképesztő zuhanást.

A történelmi jelentőségű első űrfotó, amit 1946 októberében készítettek     Fotó: U.S. Air Force Archive Photo

 Ennek ellenére maradt ok az aggodalomra, mert azt ekkor még nem lehetett tudni, hogy a filmszalag is túlélte-e a becsapódást. A feszültségteljes várakozásnak csak akkor szakadt vége, amikor a fotólaboratórium ajtaján kilépő technikus széles mosollyal az arcán meglobogtatta az előhívott felvételeket. A labor előtt csoportba verődött tudósok és mérnökök hatalmas ovációval ünnepelték a tudománytörténet első sikeres űrfelvételének elkészítését. A történelmi értékű felvételen jól látszik a világűr éjfekete kontrasztjából kirajzolódó Föld görbülete az Egyesült Államok délnyugati területének egy részével. A náci rakéta pusztításra tervezett fegyverből így vált az első lépéseit megtevő űrkutatás eszközévé.

Ironikus módon Hitler csodafegyvere lett:

• a technikatörténet első ballisztikus rakétája,
• az első ember alkotta eszköz ami kijutott a világűrbe,
• és a Földet a kozmoszból megörökítő első űrjármű.