A pápaválasztás világszerte az elmúlt napok egyik legnagyobb nemzetközi figyelmet kapott eseménye volt. XIV. Leó, a konklávé által megválasztott új pápa a 267-ik Krisztus földi helytartóinak sorában Szent Péter apostol, Róma első püspökének pápaságától számítva. Elődje, az idén húsvéthétfőn elhunyt Ferenc pápa pontifikátusa után egy korai középkori prófécia szerint " a rettegett bíró megítéli a népét" amivel a pápaság története is véget fog érni.
Pápaválasztás és egy középkori szent látnok
1590-ben egy bencés rendi szerzetes, Arnold de Wyon furcsa lepecsételt kéziratcsomóra bukkant a vatikáni pápai levéltárban. A dokumentumot még 1141-ben II. Ince pápa helyeztette el a saját titkos archívumában. A latinul írt és a "De summis pontificibus a vita sua tempora futuris temporibus secuturis" című kézirat szerzője nem más, mint az 1190-ben II. Kelemen pápa által szentté avatott ír érsek, Szent Malakiás volt. Az 1094 körül az O'Morgain család sarjaként született Maelmhaedohc, vagy latinosított nevén Malakiás, aki saját korának elismert hittudósa volt, fényes egyházi karriert futott be hiszen alig 38 évesen már a szülővárosa, Armagh érseke lett.
Malakiás a teológiai jártasságán kívül azonban rendelkezett még egy félelmetes és sokak szemében természetfeletti képességgel, a jövőbelátással. Így például megjósolta, hogy hazája több mint hét és fél évszázadig idegen megszállás áldozatává válik, de napra pontosan megjövendölte a saját halálának dátumát is. (Írországot 1171-ben annektálták az angolok és az ország csak az első világháború után, 1922-ben nyerte vissza a függetlenségét.) Malakiás 1039-ben a Rómába tartó útja során találkozott először a ciszterci rendet megalapító Szent Bernáttal a franciaországi Clairvaux-ban. A két egyházfi mély barátságot kötött egymással, és minden bizonnyal számos érdekes dologról beszélgethettek, köztük akár a Szent Grálról, valamint az alig két évtizeddel korábban Jeruzsálemben megalapított és addigra már titokzatos módon a keresztény világ legnagyobb hatalmú lovagrendjévé vált templomosokról, akiknek Szent Bernát írta meg a rendi alkotmányát.
Malakiásnak állítólag ekkor, az észak-franciaországi tartózkodása idején támadtak először furcsa látomásai.
Rómába érve beszámolt II. Ince pápának az ír katolicizmus helyzetéről, illetve újabb püspökség felállításához kérte a szentatya hozzájárulását. Amíg Rómában időzött újabb látomása támadt, amelyben megjelentek előtte a jövő pápái. E látomásait lejegyezte, a kéziratot pedig az őt pápai legátussá kinevező II. Incének ajándékozta. A kéziratot a pápai levéltárban felfedező Arnold de Wyon a bencés rend történetéről írt és 1595-ben kiadott Lignum viae (Az élet fája) című vaskos kötetének mellékleteként publikálta először az öt évvel korábban megtalált próféciákat.
Vannak, akik szerint hamisítvány, és vannak akik beteljesedettnek látják a próféciákat
Szent Malakiás a rövid, nyomtatásban mindössze 13 oldalas próféciáiban a nála sokkal nagyobb ismeretségre szert tett francia pestisdoktorhoz, Michel de Nostradamushoz, a XVI. század leghíresebb látnokához hasonlóan - aki a Centuriák című és a jövőről szóló próféciáit száz allegorikus versben örökítette meg -, a jövő pápáit pár szavas rövid szimbólumokkal jellemzi. Ezekből az illető egyházfejedelemnek vagy a nevére, vagy valamilyen jellegzetes és különleges tettére, illetve a származására lehet következtetni - állítják a Malakiás-próféciák kutatói.
A szent ír érsek víziói szerint a pápai trónt 1143-ban elfoglaló II. Celesztintől számítva összesen még 112 egyházfejedelme lesz a római katolikus egyháznak. Akárcsak Nostradamus 1555-ben kiadott híres centuriáit, úgy Szent Malakiás próféciáit is a szimbolikus nyelvezetük miatt igen sokféleképpen lehet értelmezni.
Abban általános az egyetértés, hogy a próféciák egészen az 1590-es évekig több-kevesebb pontossággal jelölik meg a pápákat,
ám a jövő ez követő egyházfejedelmeinek személy szerinti azonosítása már jóval problematikusabb. Néhányan ebből arra következtettek, hogy Szent Malakiás próféciájának eredeti részéhez később nem az ír érsektől származó, vagyis hamisított jövendöléseket fűztek hozzá. Ezzel szemben több történész-szakértő véli úgy, hogy a próféciák kilencven százalékukban az adott egyházfejedelem személyére vonatkozó igen találó szimbólumok. A hamisítási teóriának akad azonban egy gyengébb pontja, mégpedig, hogy a Szent Malakiásnak tulajdonított jóslatok első, 1595-ös megjelentetése után többször is kiadott próféciák szövegében nem mutatható ki semmilyen eltérés.
Ezen felül Malakiás jövendöléseiben szép számmal szerepelnek a XVI. századot követő évszázadok pápái. Közülük számunkra elsősorban a közelmúlt egyházfejedelmei lehetnek izgalmasak. II. Celesztintől számítva - aki az első pápa a jövendölésekben -, a 104-ik egyházfejedelem XV. Benedek pápa volt. Az 1914-ben elkezdődött és 1922-ig tartó pontifikátusa különösen nehéz időszaknak számított, hiszen az ő egyházfejedelemsége idejére esett az első világháború, az orosz bolsevik forradalom, a háború utáni válság és az ateizmus terjedése is. Szent Malakiás próféciájában a 104-ik pápát a "Religio depopulata", vagyis az elnéptelenedett vallás kifejezéssel illeti, ami jól illik azokra a kihívásokra amelyekkel XV. Benedeknek szembe kellett néznie.
A 107-ik egyházfő "Pastor i nauta", vagyis tengerész és pásztor néven szerepel Malakiás jövendölésében. A 107. pápát, Szent XXIII. Jánost velencei bíboros-érsekként választották meg Krisztus földi helytartójának, aki a "tengerészek városa", Velence főpapja és a római katolikus egyházat megreformáló II. vatikáni zsinat kezdeményezője, vagyis "jó pásztor" volt.
Pápák a fogyó Nap és Hold jegyében
Az elmúlt idők legrövidebb ideig regnáló pápája, Boldog I. János Pál 1978. augusztus 26-án foglalta el Szent Péter trónusát. Mindössze 33 napig kitartó pápaságának tragikus és máig tisztázatlan körülmények közötti halála vetett véget 1978. szeptember 28-án. Szent Malakiás a 109-ik egyházfőt a "De meditate lunae", vagyis a "félholdtól való" elnevezéssel illette a próféciáiban. Ennek a látszólag semmitmondó elnevezésnek létezik azonban egy mélyebb értelme is a jövendölések kutatói szerint. I. János Pál megszületésének napján, 1912. október 17-én, továbbá az 1978. szeptember 28-án bekövetkezett halálakor is a Hold mindkét alkalommal az első negyedében járt, vagyis ezek a napok a félhold idejére estek.
A római katolikus egyház modern történetében mind a mai napig kétség kívül Szent II. János Pál pápa volt a legnagyobb hatású legfőbb egyházi vezető. A lengyel Karol Wojtyla krakkói bíboros-érseket 1978. október 16-án választotta meg a konklávé I. János Pál utódjának. Az egyháztörténet második leghosszabb ideig regnáló pápája, II. János Pál huszonhét évig tartó pontifikátusa után 2005. április 2-án hunyt el. Szent Malakiás jövendöléseinek sorában ő volt a 110-ik egyházfejedelem, akit az ír érsek a "De labore Solis", azaz a "Nap vajúdása" elnevezéssel illetett. Az antik Rómában ezt a kifejezést használták a napfogyatkozásokra. 1920. május 18-án II. János Pál megszületésének napján, valamint a halálakor, 2005. április 2-án is részleges napfogyatkozás volt. Malakiás 111-ik megjövendölt pápáját a "Gloria olivae" vagyis "az olajfa dicsősége" elnevezéssel illette.
II. János Pál pápát a német származású Joseph Ratzinger bíboros követte a pápai trónon 2005. április 19-én, XVI. Benedek néven. A szentatya a 2009-ben Szentföldön tett látogatása alkalmával megpillantott egy különösen öreg olajfát, amelyről kísérőinek megjegyezte, hogy milyen szép és mennyire szívesen látna egy hasonlót a vatikáni pápai kertben is. 2011. október 27-én XVI. Benedek pápa egy több száz éves olajfát kapott ajándékba az izraeli kormánytól, ami Benjamin Nethanjau miniszterelnök kísérőlevele szerint a népek és a vallások közti megbékélést szimbolizálja.
Szent Malakiás próféciájában a 112-ik pápa az utolsó egyházfejedelem. Róla írt a legbővebben a következők szerint: " In persecutione extrema sacrae Romanae Ecclesiae siae sedebit Petrus Romanus, qui pascet oves inmultis tribulationibus; quibus transactis Civitas Septi collis diruteur, & Judex tremendus judicabit Populum." Vagyis: " A végső üldöztetés idején a Szent Római Egyházban Római Péter fog uralkodni, aki nagy szenvedések között fogja terelni nyáját. Ezután a hét domb városát elpusztítják, és a rettegett bíró megítéli a népet."
Szent Malakiás szerint tehát XVI. Benedek lemondása után a konklávé által 2013. március 13-án pápának megválasztott Jorge Mario Bergoglio, Buenos Aires bíboros-érseke, aki Ferenc néven foglalta el Szent Péter trónját, kellett volna hogy az utolsó egyházfejedelem legyen. Ferenc idén április 21-én bekövetkezett halála után azonban új pápát választott a konklávé, XIV. Leót, ezért semmi sem lett a félelmetes jóslatból.
Még nem jött el Petrus Romanus ideje
Ám nem mindenki gondolja úgy, hogy Ferenc lett volna az az utolsó pápa, akit Szent Malakiás Petrus Romanusként említett meg a próféciájában. Azok a Malakiás prófécia-értelmezők akik ezzel érvelnek arra hivatkoznak, hogy az ír érsek jövendölésében tíz ellenpápáról is beszél. Külön érdekesség, hogy a listán a hetedikként szereplő pápa, akit Szent Malakiás a "Pannonia Tuscig" néven említ, a próféciák egyik korai, XVII. századi kommentátora, Alfonz Ciacono ferences-rendi szerzetes szerint Paskál ellenpápával azonos, aki mint írja:"Antipapa Hungarius natione, Episcopus Cardinalis Tusculanus" vagyis "Antipápa, nemzetisége szerint magyar, tusculumi bíboros püspök".
E tíz ellenpápát leszámítva - akik pontifikátusának érvényességét soha sem ismerték el -, viszont az utolsónak értelmezett Ferenc nem a 112-ik, hanem csak a 102-ik pápa, így Petrus Romanusnak még messze nem jött el az ideje. A kultúrtörténet számos látnokot ismer, akik közül kétség kívül Nostradamus és Szent Malakiás a legismertebbek. A civilizációval kapcsolatos világvége jóslatok pedig eddig még sohasem váltak be. Ugyanakkor tény és való, hogy a jelenleg tapasztalható civilizációs feszültségek és globális válságtünetek számos területen elkerülhetetlenné teszik a radikális változásokat, vagy ha úgy tetszik, egy új paradigmaváltást. Mindezt pedig akár úgy is értelmezhetjük, hogy nem a világ vége, hanem egy új világ megszületése jön el.
Szent Malakiásnak a jövő pápáira vonatkozó próféciái szerint:
- az 1143-ban trónra lépett II. Celesztintől számítva még 112 pápája lesz az egyháznak,
- e számítás szerint az idén április 21-én elhunyt Ferenc lett volna az utolsó egyházfejedelem,
- de sikerrel megválasztották az utódát, XIV. Leót,
- egyes értelmezések szerint viszont a látnok listáján szereplő tíz ellenpápát nem lehet számításba venni,
- így Ferenc nem a 112-ik, hanem csak a 102-ik pápája volt a római katolikus egyháznak, a jelenlegi XIV. Leó pedig a 103-ik.
