Katasztrófa történhetett 110 ezer éve a neandervölgyiekkel

A neandervölgyieknek körülbelül a 40 000 évvel ezelőtt történt kihalásukig sikerült életben maradniuk Eurázsiában, de a kutatások azt mutatják, hogy populációjuk csaknem 70 000 évvel a végső kihalásuk előtt elkezdett drasztikus gyorsasággal összeomlani. Ez a hanyatlás valódi katasztrófa volt, ami a genetikai és fizikai sokféleség meredek visszaesését okozta, így a neandervölgyiek utolsó generációi feltűnően egységes tulajdonságokkal rendelkeztek- állítja egy új tanulmány.

A neandervölgyiek a legtitokzatosabb ősemberek Fotó: Flickr.com

Katasztrófa történhetett a rejtélyes ősi embercsoport, a neandervölgyiek populációjával hozzávetőleg 110 000 éve, egy friss kutatás szerint. A tudósok számára még ma is rejtély annak megértése, hogy a történelem előtti emberszabásúak hogyan váltak neandervölgyivé. Jelenleg csak annyit tudunk, hogy kihalt rokonaink egy olyan helyzetből emelkedtek ki, ami a középső-pleisztocénben a különböző emberi fajok összetett és egymást átfedő tulajdonságaira utal.

Katasztrófa kezdődött a neandervölgyi emberek populációjában nagyjából 110 ezer éve, az utolsó és legnagyobb pleisztocén eljegesedési periódus, a Würm-glaciális elején               Fotó: PNA

Katasztrófa az utolsó nagy eljegesedés kezdetén

Ebben az egyelőre még meglehetősen feltáratlan és ezért zavaros antropológiai helyzetben a késő pleisztocén idején végül megjelent a „pre-neandervölgyiek” néven ismert csoport, amelynek legjobb állapotú csontmaradványait a spanyolországi Sima de los Huesos lelőhelyen találták meg, és 430 000 évvel ezelőttre datálták. Egy bizonyos ponton a faj meghatározó tulajdonságai elkezdtek egyesülni és így jöttek létre a korainak nevezett neandervölgyiek, akiket például a horvátországi Krapinából előkerült 120-130 ezer éves kövületek reprezentálnak.

A híres krapinai barlang bejárat a barlangban egykor élt neandervölgyieknek emléket állító szoborcsoporttal     Fotó: Wikimedia Commons

A neandervölgyi emberek a fosszilis leletek tanúsága szerint nagyjából 750 ezer évvel ezelőtt jelentek meg és utolsó csoportjaik mintegy 40 ezer éve tűntek el. Neandervölgyi maradványok Magyarországról is ismertek.

Csak az elmúlt 110 000 évben jelent meg az úgynevezett „klasszikus neandervölgyi” típusa, ami egy sor olyan morfológiai jellemzőt mutatott fel, amelyek összetéveszthetetlenül a neandervölgyiek sajátosságai. Miután 2010-ben megszekvenálták az ehhez az emberfajhoz tartozó első teljes genomot, nyilvánvalóvá vált, hogy ezek a késői neandervölgyiek genetikailag lényegesen kevésbé változatosak, mint a modern emberek. Ez pedig arra utal, hogy ez a történelem előtti hominid valamikor katasztrofális populáció-összeomlást élt át. 

Egy fiatal neandervölgyi tudományos rekonstrukciója a krapinai Neandervölgyi Múzeumban     Fotó: AFP/FRUMM JOHN / hemis.fr

Hogy egész pontosan mikor következett be ez a tömeges kihalás, vita tárgyát képezi. 

Egyes tudósok úgy vélik, hogy a katasztrófa a neandervölgyiek leszármazásának korai szakaszában történt, 

míg mások azt gyanítják, hogy egybeesett a klasszikus neandervölgyiek megjelenésével. Sajnos, a korai neandervölgyiek sértetlen DNS-ének hiánya megakadályozta a tudósokat abban, hogy rekonstruálják az ősi hominidák teljes genetikai történetét.

Egy sokszínű embercsoport amely hirtelen zsugorodni kezdett, majd eltűnt

A probléma megoldása érdekében a Nature Communications tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerzői mélyreható morfológiai elemzést végeztek a különböző neandervölgyi populációk belső fülének úgynevezett csontos labirintusáról. A Sima de los Huesosból származó pre-neandervölgyi maradványokat a krapinai korai neandervölgyiekkel és a különféle klasszikus neandervölgyiekkel összehasonlítva a kutatók fel tudták tárni, hogy a morfológiai sokféleség miként apadt, illetve zsugorodott egyre kisebbre e rejtélyes faj létezése során.

A modern ember, a Homo sapiens fosszilis koponyája mögötte egy neandervölgyi koponyával     Fotó: MANDEL NGAN / AFP

 Az eredmények azt mutatták, hogy a krapinai neandervölgyiek változatosabbak voltak mint a Sima de los Huesosból származók, ami azt jelenti, hogy a genetikai sokféleség 430 000 és 120 000 évvel ezelőtt még növekedett. A tanulmány szerzői ezért kizárják annak lehetőségét, hogy szűk keresztmetszet forduljon elő a neandervölgyi idővonal korai szakaszában. A klasszikus neandervölgyiek azonban már a morfológiai eltérések jelentős csökkenését mutatták a korai neandervölgyiekhez képest, ami arra utal, hogy a korábbi sokszínűséghez képest a szűk keresztmetszet valószínűleg a krapinai populáció után keletkezett. 

Jégkorszaki neandervölgyi vadász művészi ábrája    Fotó: Alessandro Lonati/Leemage

Nem világos, hogy pontosan mikor és miért zuhant össze a neandervölgyi populáció, 

de egyes kutatók korábban azt feltételezték, hogy a katasztrófa nagyjából 110 000 évvel ezelőtt következett be.

Nincs magyarázat a neandervölgyieket ért katasztrófa okára

„A széles földrajzi és időbeli tartományból származó kövületek bevonásával átfogó képet tudtunk felvázolni a neandervölgyi emberek evolúciójáról” – magyarázta közleményében Mercedes Conde-Valverde, a tanulmány társszerzője, akit az Ilf Science tudományos hírportál idéz. „A krapinai minta és a klasszikus neandervölgyiek közötti diverzitás csökkenése különösen feltűnő és egyértelmű, és erős bizonyítékot szolgáltat az esemény szűk keresztmetszetére.”

Férfi és nő nenadervölgyi ember tudományos rekonstrukciója a németországi Mettmann Neandervölgyi Múzeumában     Fotó: FEDERICO GAMBARINI / DPA

 Ugyanakkor a tanulmány vezető szerzője, Alessandro Urciuoli azt írja: „Meglepve tapasztaltuk, hogy a Sima de los Huesosból származó pre-neandervölgyiek a krapinai korai neandervölgyiekhez hasonló morfológiai diverzitást mutattak.” Azt, hogy a neandervölgyiek leszármazási vonalának eredete egy szűk keresztmetszetű esemény következménye lenne, a kutatásban részt vett tudóscsoport tagjai a feltárt bizonyítékok alapján kétségbe vonják. A neandervölgyiek populációját ért katasztrófa, vagyis a diverzitás időben jól behatárolható drasztikus csökkenésének okára egyelőre még nincs tudományos bizonyítékokkal alátámasztott magyarázat.

A Nature Communications szaklapban publikált tanulmány teljes terjedelmében és angol nyelven itt olvasható el.

A neandervölgyi a legtitokzatosabb ősember

A neandervölgyi ember az egyik legvitatottabb besorolású hominida. A tudósok egy része úgy véli, hogy a neandervölgyiek az emberfélék családjának (Hominidae) egyik kihalt faja. Mások viszont azt az álláspontot osztják, hogy a neandervölgyiek nem számítanak önálló emberi fajnak, hanem a modern ember, a Homo sapiens egyik alfaját alkotják és nem kihaltak, hanem keveredtek az északra terjeszkedő Homo sapiens sapiens alfajjal és abban mintegy feloldódva hozták létre a paleoeuropid rasszot. 

Fosszilis neandervölgyi koponya    Fotó: STEPHANE DE SAKUTIN / AFP

Az ezt az álláspontot osztó tudósok azzal is megerősítve látják elméletük helyességét, hogy a modern ember génállományában mintegy 1-4 százalék arányban mutathatók ki a neandervölgyiek génjei. Mivel egyes ázsiai rasszoknál magasabb a neandervölgyi gének aránya, 

azt feltételezik, hogy a nenadervölgyi ember később ismét keveredhetett az ázsiai Homo sapiensekkel. 

Egy 2015-ben elvégzett részletes DNS-analízis eredménye szerint a vizsgált fosszilis csontmaradvány tulajdonosa ugyan a Homo sapiens sapiens alfajhoz tartozó ember lehetett, ám négy vagy öt generációval korábban egy neandervölgyi is volt az ősei között ami arra utal, hogy a keveredés tényszerűen megtörténhetett a neandervölgyiek és a modern ember között, ami az alfajra vonatkozó elméletet erősíti.

A friss kutatás szerint:

• 450 és 110 ezer év között a neandervölgyiek morfológiailag még sokszínűek voltak,
• hozzávetőleg 110 ezer éve a populáció e sokszínűsége gyors hanyatlásnak indult,
• a hanyatlás okára pedig egyelőre még nincs magyarázat.