Katasztrófa történhetett 110 ezer éve a neandervölgyiekkel

A neandervölgyieknek körülbelül a 40 000 évvel ezelőtt történt kihalásukig sikerült életben maradniuk Eurázsiában, de a kutatások azt mutatják, hogy populációjuk csaknem 70 000 évvel a végső kihalásuk előtt elkezdett drasztikus gyorsasággal összeomlani. Ez a hanyatlás valódi katasztrófa volt, ami a genetikai és fizikai sokféleség meredek visszaesését okozta, így a neandervölgyiek utolsó generációi feltűnően egységes tulajdonságokkal rendelkeztek- állítja egy új tanulmány.

A neandervölgyiek a legtitokzatosabb ősemberek Fotó: Flickr.com

Egy sokszínű embercsoport amely hirtelen zsugorodni kezdett, majd eltűnt

A probléma megoldása érdekében a Nature Communications tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerzői mélyreható morfológiai elemzést végeztek a különböző neandervölgyi populációk belső fülének úgynevezett csontos labirintusáról. A Sima de los Huesosból származó pre-neandervölgyi maradványokat a krapinai korai neandervölgyiekkel és a különféle klasszikus neandervölgyiekkel összehasonlítva a kutatók fel tudták tárni, hogy a morfológiai sokféleség miként apadt, illetve zsugorodott egyre kisebbre e rejtélyes faj létezése során.

A modern ember, a Homo sapiens fosszilis koponyája mögötte egy neandervölgyi koponyával     Fotó: MANDEL NGAN / AFP

 Az eredmények azt mutatták, hogy a krapinai neandervölgyiek változatosabbak voltak mint a Sima de los Huesosból származók, ami azt jelenti, hogy a genetikai sokféleség 430 000 és 120 000 évvel ezelőtt még növekedett. A tanulmány szerzői ezért kizárják annak lehetőségét, hogy szűk keresztmetszet forduljon elő a neandervölgyi idővonal korai szakaszában. A klasszikus neandervölgyiek azonban már a morfológiai eltérések jelentős csökkenését mutatták a korai neandervölgyiekhez képest, ami arra utal, hogy a korábbi sokszínűséghez képest a szűk keresztmetszet valószínűleg a krapinai populáció után keletkezett. 

Jégkorszaki neandervölgyi vadász művészi ábrája    Fotó: Alessandro Lonati/Leemage

Nem világos, hogy pontosan mikor és miért zuhant össze a neandervölgyi populáció, 

de egyes kutatók korábban azt feltételezték, hogy a katasztrófa nagyjából 110 000 évvel ezelőtt következett be.

Nincs magyarázat a neandervölgyieket ért katasztrófa okára

„A széles földrajzi és időbeli tartományból származó kövületek bevonásával átfogó képet tudtunk felvázolni a neandervölgyi emberek evolúciójáról” – magyarázta közleményében Mercedes Conde-Valverde, a tanulmány társszerzője, akit az Ilf Science tudományos hírportál idéz. „A krapinai minta és a klasszikus neandervölgyiek közötti diverzitás csökkenése különösen feltűnő és egyértelmű, és erős bizonyítékot szolgáltat az esemény szűk keresztmetszetére.”

Férfi és nő nenadervölgyi ember tudományos rekonstrukciója a németországi Mettmann Neandervölgyi Múzeumában     Fotó: FEDERICO GAMBARINI / DPA

 Ugyanakkor a tanulmány vezető szerzője, Alessandro Urciuoli azt írja: „Meglepve tapasztaltuk, hogy a Sima de los Huesosból származó pre-neandervölgyiek a krapinai korai neandervölgyiekhez hasonló morfológiai diverzitást mutattak.” Azt, hogy a neandervölgyiek leszármazási vonalának eredete egy szűk keresztmetszetű esemény következménye lenne, a kutatásban részt vett tudóscsoport tagjai a feltárt bizonyítékok alapján kétségbe vonják. A neandervölgyiek populációját ért katasztrófa, vagyis a diverzitás időben jól behatárolható drasztikus csökkenésének okára egyelőre még nincs tudományos bizonyítékokkal alátámasztott magyarázat.

A Nature Communications szaklapban publikált tanulmány teljes terjedelmében és angol nyelven itt olvasható el.

A neandervölgyi a legtitokzatosabb ősember

A neandervölgyi ember az egyik legvitatottabb besorolású hominida. A tudósok egy része úgy véli, hogy a neandervölgyiek az emberfélék családjának (Hominidae) egyik kihalt faja. Mások viszont azt az álláspontot osztják, hogy a neandervölgyiek nem számítanak önálló emberi fajnak, hanem a modern ember, a Homo sapiens egyik alfaját alkotják és nem kihaltak, hanem keveredtek az északra terjeszkedő Homo sapiens sapiens alfajjal és abban mintegy feloldódva hozták létre a paleoeuropid rasszot. 

Fosszilis neandervölgyi koponya    Fotó: STEPHANE DE SAKUTIN / AFP

Az ezt az álláspontot osztó tudósok azzal is megerősítve látják elméletük helyességét, hogy a modern ember génállományában mintegy 1-4 százalék arányban mutathatók ki a neandervölgyiek génjei. Mivel egyes ázsiai rasszoknál magasabb a neandervölgyi gének aránya, 

azt feltételezik, hogy a nenadervölgyi ember később ismét keveredhetett az ázsiai Homo sapiensekkel. 

Egy 2015-ben elvégzett részletes DNS-analízis eredménye szerint a vizsgált fosszilis csontmaradvány tulajdonosa ugyan a Homo sapiens sapiens alfajhoz tartozó ember lehetett, ám négy vagy öt generációval korábban egy neandervölgyi is volt az ősei között ami arra utal, hogy a keveredés tényszerűen megtörténhetett a neandervölgyiek és a modern ember között, ami az alfajra vonatkozó elméletet erősíti.

A friss kutatás szerint:

• 450 és 110 ezer év között a neandervölgyiek morfológiailag még sokszínűek voltak,
• hozzávetőleg 110 ezer éve a populáció e sokszínűsége gyors hanyatlásnak indult,
• a hanyatlás okára pedig egyelőre még nincs magyarázat.