Lepra: újraíródhat a szörnyű kór különös története

Négyezer éves csontvázakban azonosították a lepra egy ritka formájának genetikai nyomait Chilében. A felfedezés új megvilágításba helyezi a betegség eredetét, és megkérdőjelezi azt az elképzelést, hogy a lepra csak az európai gyarmatosítással érkezett Amerikába.

A leprát nem az európai gyarmatosítók hurcolhatták be Dél-Amerikába Fotó: Open AI

Hogyan került a lepra Amerikába?

A kutatók két fő lehetőséget vizsgálnak. Az egyik szerint a lepra kórokozója az amerikai kontinens első benépesítése idején érkezett, még évezredekkel a mai ismert civilizációk előtt. A másik lehetőség, hogy a baktérium valamilyen állati közegben – például vadon élő emlősökben – fejlődött ki, majd később fertőzött meg embereket.

A lepra mai elterjedtségét ábrázoló térkép    Fotó: Wikimedia Commons

A lepra ma is előfordul vadállatokban: például az armadillók és a brit vörös mókusok is hordozzák a betegséget okozó baktériumokat. Ez megerősíti azt a feltételezést, hogy a lepra nem kizárólag emberről emberre terjedhet, hanem környezeti vagy állati közvetítéssel is.

Miért fontos ez a felfedezés?

A mostani kutatás egyszerre ad választ egy sor régóta nyitott kérdésre, és vet fel újakat is. Egyértelműen kiderült, hogy a lepra már a gyarmatosítás előtt jelen volt Amerikában. Az is nyilvánvaló, hogy a betegség evolúciós története bonyolultabb és több, egymástól független fejlődési vonalat tartalmaz.

Leprások egy XIV. századi kódex miniatúráján   Fotó: Wikimedia Commons

Az ismeretek bővülése nemcsak a múlt jobb megértését szolgálja, hanem hozzájárul a mai járványügyi védekezéshez is. A kórokozók pontos eredetének és terjedési útvonalainak feltárása elengedhetetlen ahhoz, hogy hatékony megelőzési és ellenőrzési stratégiák szülessenek – nemcsak az emberek, hanem a vadon élő állatok védelme érdekében is.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.