Vilniusi tömegsír: Napóleon elfeledett katonái

2001-ben, Vilnius külvárosában telefonkábelek fektetése közben hatalmas tömegsírra bukkantak. A lelet elsőre a náci vagy szovjet rémtettek nyomának tűnt, ám kiderült: a csontok Napóleon 1812-es oroszországi hadjáratának idejéből származnak. Több mint háromezer katona maradványai kerültek elő, akik a visszavonulás során fagytak halálra vagy pusztultak éhen. A vilniusi gödör Európa legnagyobb napóleoni tömegsírja.

Napóleon visszavonul Moszkva alól Fotó: Wikimedia Commons/Adolph Northen

Napóleon és tisztjei a borogyinói csatában. Fotó: Wikimedia Commons/Vasily Vereshchagin 

Egy észak-lengyelországi Plonskból származó levél, amelyet 2023-ban tett közzé az ABC, különös bepillantást nyújt egy katona életébe. „Papa, nemsokára találkozunk a kávéházban, örülni fogsz a győzelmeimnek. Be fogunk vonulni Oroszországba” – írta. A levél írója valószínűleg soha nem tért haza. Az út, amelyen elindult, éhezést, betegséget, fagyhalált és reménytelenséget tartogatott számára.

Miért haltak meg valójában?

A tömegsír pontos okára csak 2015-ben derült fény. A floridai egyetem kutatói – Serena Pelier és Samantha Holder – izotópos elemzéseket végeztek a csontokon. Pelier kimutatta, hogy egyik katona sem litván származású volt, sokan Közép- vagy Nyugat-Európából, esetleg az Ibériai-félszigetről jöttek. Holder kutatása szerint a katonák alig ettek: étrendjük főként növényekből és kölesből állt, és a nitrogénszintjük extrém magas volt, ami a súlyos éhezés jele.

A feltárt tömegsírba temették a Grand Armée elpusztult katonáit. Fotó: Open AI

A hadsereg szeptember 14-én érte el Moszkvát. Napóleon így kiáltott: „Végre itt van! Épp ideje volt!” De a város lakói elmenekültek, a maradék 15 ezer fő zömében szabadon engedett bűnöző volt. A város nagy részét felgyújtották. A cár nem jelentkezett béketárgyalásra. November 6-án a hőmérséklet mínusz 22 fokra esett. A visszavonulás megkezdődött.

A fagy és az orosz csapdák

A katonák vékony kabátokban indultak vissza. 

Az orosz parasztok pálinkát kínáltak nekik, majd elvágták a torkukat, amikor elaludtak. 

Egy angol megfigyelő leírása szerint hatvan meztelen, haldokló embert bottal vertek agyon. A fagyos éjszakák túlélése érdekében a katonák kibelezték a döglött lovakat, és a belsejükben bújtak meg, mások vért ittak, és elhunyt társaik csizmáját vették el.

                           Napóleon otthagyta a fagyos orosz sztyeppén visszavonuló seregét.                                  Fotó: Wikimedia Commons/ Paul Delaroche

A malojaroszlavi csatát követően még 96 ezer fő élt. Kilenc nappal később már csak 50 ezer jutott el Szmolenszkbe. A hőmérséklet mínusz 30 fokra zuhant. A muskéták a kezekhez fagytak. Robert Wilson brit tábornok szerint „több ezer halott, meztelen, haldokló emberek, kannibalizmus, és tízezer ló csontváza” jellemezte a kivonulást. Egy másik tiszt arról írt, hogy sokan feladták és önként feküdtek le a hóba, hogy megfagyjanak.

Bonaparte elhagyta a seregét

Smorgonnál Napóleon magára hagyta hadseregét, hogy mielőbb visszatérjen Párizsba. A 600 ezer főből, akik 1812 nyarán átkeltek a Niemen folyón, alig néhány tízezren tértek vissza. Kevesebb mint húsz százalékuk élte túl.

Csúfos kudarccal végződött az orosz hadjárat amelyben Napóleon elvesztette a seregét. Fotó: Wikimedia Commons/Horace Vernet

A vilniusi egyetem szerint a most feltárt maradványok túlnyomórészt férfiaké voltak, néhány nagyon fiatal nőtől eltekintve. A gödröt valószínűleg maguk a katonák ásták, hogy megerősítsék Vilniust – azt hitték, biztonságban lesznek. Ma ez a legnagyobb ismert napóleoni tömegsír Európában. Egy néma, de súlyos emlékeztető a történelem egyik legnagyobb katonai tragédiájára.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.