A kozmikus katasztrófa bekövetkezéséig a Föld egy olyan sivár, a primitív létformák számára is alkalmatlan forró pusztaság volt, ahol az élet kialakulására nem lett volna sok esély. Ez az állapot csak akkor változott meg, amikor az ősi Föld összeütközött egy nagy méretű protoplanétával – írják a tanulmány szerzői.
A kozmikus katasztrófa, aminek az élet köszönhető
Az éppen hogy csak kialakult Föld és egy nagyjából Mars méretű protobolygó, a Theia ütközése már korábban is felkeltette a tudósok érdeklődését miután bebizonyosodott, hogy a Hold e gigantikus kozmikus ütközés eredményeként keletkezett. Egy új tanulmány szerzői azt állítják, hogy a Theia több mint négymilliárd éve történt becsapódása hozta el a fiatal Földre azokat a kulcsfontosságú elemeket, amelyek nélkülözhetetlenek voltak az élet kialakulásához.
A Theia egy feltételezett múltbeli kőzetbolygó, amely a Naprendszer kialakulása után valószínűleg a Nap–Föld rendszer L4 vagy L5 Lagrange-pontjában keletkezett és a Földével megegyező sugarú pályára állt. A pályája keletkezésétől számított néhány tízmillió éven belül azonban instabillá vált és emiatt összeütközött a Földdel. Az ütközés után sűrű törmelékgyűrű alakult ki a Föld körül és ebből keletkezett a Hold. A Kölni Egyetem kutatói az Apollo–11, –12 és –16 Hold-expedícióiról hozott kőzetminták oxigénizotópjainak vizsgálatával megerősítették, hogy a Föld és a Theia összeütközése valóban megtörtént.
„Arra a következtetésre jutottunk, hogy a Holdat is létrehozó becsapódást okozó Theia a Naprendszer [Földnél] távolabbi pontjáról származott, és illékony anyagokban gazdag égitest volt” – mondja Pascal Kruttasch, a tanulmány vezető szerzője, akit a Live Science tudományos hírportál idéz. Kruttasch a Berni Egyetem doktoranduszként vett részt a tanulmány alapjául szolgáló vizsgálatotokban. Az illékony anyagok olyan könnyen elpárologó kémiai vegyületek – mint például a hidrogén és a szén –, amelyeket az élet építőköveinek tekintünk.
A Naphoz közel a hőmérséklet túl magas ahhoz, hogy ezek az anyagok lecsapódjanak, ami azt jelenti, hogy gázfázisban maradtak a korai Föld és más sziklás bolygók közelében. Távolabb azonban rengeteg illékony anyag található a gázóriásbolygókon, mint például a Jupiteren és a Szaturnuszon – valamint üstökösökön és aszteroidákon. Kruttasch szerint a Theia valóságos áldásnak bizonyult a jövőbeli földi élet szempontjából: valószínű ugyanis, hogy ez a Naprendszer távolabbi régiójából származó égitest hozta magával azokat az illékony anyagokat, amelyek „az élet alapvető összetevői”.
