Először hoztak létre embriókat emberi bőr DNS-éből

Amerikai tudósoknak a világon első alkalommal sikerült korai stádiumú emberi embriókat létrehozniuk úgy, hogy emberi bőrsejtekből vett DNS-t manipuláltak, majd spermiumokkal megtermékenyítették.

2025. 10. 01. 13:43
Mesterséges megtermékenyítés, asszisztált reprodukciós technológia Forrás: Wikimedia, ZEISS Microscopy
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Dolly the first genetically copied sheep is unveiled to the media at the Roslin institute near Edinburgh, United Kingdom. Dolly was a female domestic sheep, and the first mammal cloned from an adult somatic cell, using the process of nuclear transfer. On 14 February 2003, Dolly was euthanised because she had a progressive lung disease and severe arthritis. (Photo by Colin McPherson/Corbis via Getty Images)
Fotó: Getty Images/Colin McPherson

Két évtizeddel azután, hogy Dolly bárány kísérlete sikerült, kínai kutatók ugyanazt a technikát – sejtmag-átültetést – alkalmazták két egészséges makákóbébi klónozására.

Az oregoni tudósok tehát most hasonló megközelítést alkalmaztak: nők bőrsejtjeit gyűjtötték össze, és mindegyikből eltávolították a sejtmagot. A sejtmag tartalmazza a 46 kromoszómát, amelyek az emberi genetikai kódot alkotó körülbelül húszezer gént hordozzák.

A laboratóriumukban létrehozott 82 petesejt kevesebb mint tíz százaléka fejlődött ki abba a szakaszba, amikor a lombikbébi eljárás során az embriókat az anya méhébe ültetik át. Egyiket sem tenyésztették hat napnál tovább.

Kutatásuk mérföldkő a meddőség kezelésében, de még legalább egy évtizedbe telik, mire a technika klinikailag elérhetővé válik – állítják az OHSU tudósai.

Bőven vannak etikai aggályok

Maga a technológia számos bonyolult problémát vet fel. Egyesek attól tartanak, hogy a génmanipulálási eljárások segíthetnek egyfajta „tervezett babák” létrehozásában, amelyben a szülők maguk válogathatják ki gyermekeik tulajdonságait.

„Több hasonló próbálkozást láttunk már, amiket úgynevezett fejlesztési célokra akartak használni. Vagyis, hogy olyan embriókat hozzanak létre, akik felnőve az átlagnál erősebbek, muzikálisabbak, jobbak matematikában vagy okosabbak lesznek” – mondja Hank Greely, a Stanford Egyetem bioetikus professzora, a The End of Sex and the Future of Human Reproduction (A szex vége és az emberi reprodukció jövője) című könyv szerzője.

Vannak, akik ezt szörnyűnek tartják. Vannak, akik csodálatosnak.

Szintén aggodalomra ad okot, hogy ellophatják egy másik ember, például egy híresség bőrsejtjét, és annak DNS-ével gyermeket hoznak világra tudta vagy engedélye nélkül.

„Például Taylor Swift-klónbabák születhetnek szerte a világon. Ez ugyan csak elméleti lehetőség, de nem őrültség” – mondja Ronald Green, a Dartmouth College bioetikusa az NPR-nek. „Nagyon ígéretes technológiával van dolgunk. Ami számos ijesztő etikai kérdést vet fel.”

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.