Először hoztak létre embriókat emberi bőr DNS-éből

Amerikai tudósoknak a világon első alkalommal sikerült korai stádiumú emberi embriókat létrehozniuk úgy, hogy emberi bőrsejtekből vett DNS-t manipuláltak, majd spermiumokkal megtermékenyítették.

Mesterséges megtermékenyítés, asszisztált reprodukciós technológia Forrás: Wikimedia, ZEISS Microscopy

Ez a legújabb kísérlet, hogy bármilyen emberi sejtből petesejteket és spermiumokat konstruáljanak. Korábban sikerült ilyen sejttípusokat számos állatfajból, köztük pandákból is előállítaniuk, de emberi petesejtek és spermiumok készítése eddig elérhetetlennek bizonyult.

A portlandi Oregon Health & Science University (OHSU) kutatói megcsinálták: bőrsejteket alakítottak át olyan petesejtekké, melyekből korai stádiumú emberi embriók fejlődtek ki.

A kutatás tegnap jelent meg a Nature Communications folyóiratban.

Emberi bőrsejtből vettek ki sejtmagot – a sejt azon részét, ami a genetikai információ nagy részét tartalmazza –, és donor petesejtbe ültették át, melyből eltávolították a saját sejtmagját. Így 82 működőképes emberi oocitát, azaz éretlen petesejtet állítottak elő, melyeket laboratóriumban megtermékenyítettek. Képünkön egy petesejt és egy bőrsejtmag látható megtermékenyítés előtt.

Fotó: Oregon Health & Science University

Vagyis adott egy olyan petesejt, melynek a DNS-e azé, aki a bőrsejtet felajánlotta, és megtermékenyíthető egy másik személy spermájával.

„Ez lehetővé tenné az idősebb, vagy a bármilyen okból petesejttel nem rendelkező nők számára, hogy genetikailag rokon gyermekük legyen” – mondja Dr. Paula Amato, a tanulmány társszerzője és az OHSU Orvostudományi Karának szülészeti és nőgyógyászati professzora. – „Másik célcsoport azok a nők, akik kemoterápián estek át, mivel az ronthatja az életképes petesejtek létrehozásának képességét. Ezenkívül lehetővé tenné az azonos nemű párok (akár két férfi) számára, hogy mindkét partnerrel genetikai rokonságban álló gyermeket vállaljanak.”

Bár várhatóan a nők az elsődleges kedvezményezettek, a petesejtek előállításához használt bőrsejteknek ráadásul nem kell feltétlenül a potenciális anyáktól származniuk.

„Ebben a kutatásban női bőrsejteket használtunk, de férfiak bőrsejtjei is alkalmasak a célra” – mondta Shoukhrat Mitalipov professzor, az OHSU kutatásvezetője.

Kísérletük a skóciai Roslin Intézetben 1990-es években zajlott úttörő klónozásra épül. A néhai Ian Wilmut vezette kutatócsoport szomatikus sejtekből származó sejtmag-átültetéssel hozta létre Dolly juhot. Felnőtt birkából vették ki a sejtmagot, és olyan petesejtbe helyezték, amelyből eltávolították a saját sejtmagját. A kapott petesejtet Dolly béranyja hordta ki. Hat évet élt, halála után kitömték, és Edinburgh-ban kiállították: képünkön a még élő Dolly látható.

Fotó: Getty Images/Colin McPherson

Két évtizeddel azután, hogy Dolly bárány kísérlete sikerült, kínai kutatók ugyanazt a technikát – sejtmag-átültetést – alkalmazták két egészséges makákóbébi klónozására.

Az oregoni tudósok tehát most hasonló megközelítést alkalmaztak: nők bőrsejtjeit gyűjtötték össze, és mindegyikből eltávolították a sejtmagot. A sejtmag tartalmazza a 46 kromoszómát, amelyek az emberi genetikai kódot alkotó körülbelül húszezer gént hordozzák.

A laboratóriumukban létrehozott 82 petesejt kevesebb mint tíz százaléka fejlődött ki abba a szakaszba, amikor a lombikbébi eljárás során az embriókat az anya méhébe ültetik át. Egyiket sem tenyésztették hat napnál tovább.

Kutatásuk mérföldkő a meddőség kezelésében, de még legalább egy évtizedbe telik, mire a technika klinikailag elérhetővé válik – állítják az OHSU tudósai.

Bőven vannak etikai aggályok

Maga a technológia számos bonyolult problémát vet fel. Egyesek attól tartanak, hogy a génmanipulálási eljárások segíthetnek egyfajta „tervezett babák” létrehozásában, amelyben a szülők maguk válogathatják ki gyermekeik tulajdonságait.

„Több hasonló próbálkozást láttunk már, amiket úgynevezett fejlesztési célokra akartak használni. Vagyis, hogy olyan embriókat hozzanak létre, akik felnőve az átlagnál erősebbek, muzikálisabbak, jobbak matematikában vagy okosabbak lesznek” – mondja Hank Greely, a Stanford Egyetem bioetikus professzora, a The End of Sex and the Future of Human Reproduction (A szex vége és az emberi reprodukció jövője) című könyv szerzője.

Vannak, akik ezt szörnyűnek tartják. Vannak, akik csodálatosnak.

Szintén aggodalomra ad okot, hogy ellophatják egy másik ember, például egy híresség bőrsejtjét, és annak DNS-ével gyermeket hoznak világra tudta vagy engedélye nélkül.

„Például Taylor Swift-klónbabák születhetnek szerte a világon. Ez ugyan csak elméleti lehetőség, de nem őrültség” – mondja Ronald Green, a Dartmouth College bioetikusa az NPR-nek. „Nagyon ígéretes technológiával van dolgunk. Ami számos ijesztő etikai kérdést vet fel.”