Beatrix, Hunyadi Mátyás felesége elszegényedve, magányosan hunyt el

Beatrix Mátyás király második felesége volt, aki az aragóniai királyi családból származott. Beatrix és Mátyás 1476-ban házasodtak össze.

Beatrix és Mátyás házasságkötése

Beatrix királynétól Mátyás 1490-ben bekövetkezett halála után elfordultak,aki  elszegényedve, magányosan halt meg. Mátyás első házassága tragikus véget ért. 

Beatrix és Mátyás házasságkötése

Beatrix terjesztette el a reneszánszot Magyarországon

Mátyás első felesége, a cseh király leánya, Podjebrád Katalin belehalt a szülésbe. Mátyás nem házasodott azonnal újra, hanem csak 1476-ban vett el Beatrixot. Beatrix apja, a nápolyi király Mátyásnak fontos szövetségese lett. 

Beatrix művelt, ambiciózus asszonyként sok itáliai szokást honosított meg Magyarországon. Az ő nevéhez fűződik a reneszánsz kultúra elerjesztése hazánkban és a visegrádi palotaépítkezés szorgalmazása. 

Visegrádon többek között ma is látható az a vörös márvány szökőkút, amit ekkoriban építtettek. Támogatta a tudósokat, művészeket. Ekkor érkezett a magyar királyi udvarba Antoni Bonfini történetíró és Galeotto Marzio humanista is. Hatalmas könyvtárra való értékes kódexet gyűjtöttek össze, ezek lettek a Corvinák. A gyűjtemény  Mátyás halála után sajnos szétszóródott.

Beatrix Mátyásnak hűséges társa volt, aki mindenben támogatta férjét. A hadjáratok idején is követte  urát, és szeretett sokat tartózkodni Bécsben. A magyarok  nem kedvelték, hogy Mátyást testőrökkel vette körül. Sajnos gyermekük nem született, így Mátyás a törvénytelen fiát, Corvin Jánost jelölte ki örököséül.

1490 áprilisában Mátyás váratlanul elhunyt, a halálát valószínűleg mérgezés okozta. Beatrixtól pedig mindenki elfordult, mivel nem támogatta Corvin Jánost. A magyar trónra igényt tartók közül Beatrix a későbbi II. Ulászlót támogatta, és feleségül is szeretett volna menni hozzá. II. Ulászló jó külsejű férfinek számított, de rendkívüli gyenge akaratú ember volt. E terveiben látszólag mellette állt Bakócz Tamás, aki ekkor győri püspök volt. (Később esztergomi érsek lett.) Azonban mind neki, mind pedig II. Ulászlónak sötét tervei voltak az özveggyel. A korabeli források eltérően nyilatkoztak arról, hogy Beatrix mennyire szerette volna ezt a házasságot.

Akik negatívan ítélik meg Beatrixot, gyakran arra hivatkoznak, hogy Mátyás halála után a királynőt erős hatalomvágy vezérelte, és ezért törekedett II. Ulászló feleségévé válni. Hóman Bálint ugyanakkor úgy véli, hogy döntéseiben érzelmi motivációk is szerepet játszottak. Beatrix még Mátyás életében megismerkedett Ulászlóval, aki – Hóman szavaival élve – „amilyen tehetetlen volt a politika dolgaiban, annyira ismerte a nőhódítás mesterségét, melyet életének fordulóin lelkiismereti kétségek nélkül alkalmazott”. Hóman szerint ez Beatrix esetében is érvényesült. A királynő végül egy kegyetlen politikai játszma áldozatává vált. 

Bakócz Tamás azt üzente Beatrixnak, hogy a király beleegyezett a házasságba, azzal a feltétellel, hogy az titokban köttessék meg. Ekkor Beatrix harminchárom, Ulászló pedig harmincnégy éves volt. Az 1491-ben megtartott esküvői szertartáson az egri és a győri püspök, valamint a házasulandók bizalmi emberei – köztük Báthori István és Kinizsi Pál – vettek részt. A házasságot azonban nem hálták el, ami később jogalapot szolgáltatott annak felbontására, pontosabban lehetővé tette a házasság érvénytelenítését a pápa elé terjeszteni. Hosszú évek múltán, 1500-ban VI. Sándor pápa ki is mondta a házasság érvénytelenségét. Beatrix ezzel a vagyonát is elveszítette.

Ulászló ezután  Candalei Annát vette feleségül, aki két gyermeket szült neki: Annát és a későbbi II. Lajos királyt, aki a mohácsi csatában vesztette életét. Anna királyné  a fia születésekor hunyt el.

Beatrix a színlelt házassággal mindent elveszített: vagyonát és méltóságát is. Hazatért Itáliába, élete utolsó éveit elszegényedve, kolostorban töltötte; 1508-ban Nápolyban halt meg. Beatrix királynéval igazságtalanul bántak a kortársai. Méltóbb, ha arra emlékezünk, hogy Mátyás oldalán behozta a reneszánsz friss szelét Magyarországra, és megcsodáljuk az ekkor emelt építészeti remekműveket is.

 Részlet Antonio Bonfini krónikájából (1500 körül):

„A megérkező királyné [Beatrix] az étkezésben és az egész életmódban kifinomult szokásokat honosított meg. Megvetette az alacsony házakat, nagyszerű lakomákat rendezett, az ebédlőket és a hálószobákat fényesen berendezte, visszatartotta a királyt a közvetlenségtől; állandó ajtónállókat állíttatott, megszüntette a könnyű bejutást; a királyi felséget rávette, hogy méltóságára többet adjon, s arra bírta, hogy csak megállapított időben tartson kihallgatást, szolgáltasson igazságot. 

Sőt Itáliából még konyha- és gyümölcskertészeket is hívott, a földművelésben mestereket, akik itáliai, szicíliai és gall módon készítették a sajtot. Jöttek színészek és bohócok, akiket a királyné nagyon kedvelt, meg fuvolások, dudások, hárfások. Ajándékokkal csalogatott ide költőket, szónokokat, grammatikusokat is, de ezek reményükben csalatkozva szegényebben vitték vissza Itáliába múzsájukat, mint ahogyan elhozták.”