Beatrix, Hunyadi Mátyás felesége elszegényedve, magányosan hunyt el

Beatrix Mátyás király második felesége volt, aki az aragóniai királyi családból származott. Beatrix és Mátyás 1476-ban házasodtak össze.

2026. 01. 27. 15:38
Beatrix és Mátyás házasságkötése
Beatrix és Mátyás házasságkötése
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bakócz Tamás azt üzente Beatrixnak, hogy a király beleegyezett a házasságba, azzal a feltétellel, hogy az titokban köttessék meg. Ekkor Beatrix harminchárom, Ulászló pedig harmincnégy éves volt. Az 1491-ben megtartott esküvői szertartáson az egri és a győri püspök, valamint a házasulandók bizalmi emberei – köztük Báthori István és Kinizsi Pál – vettek részt. A házasságot azonban nem hálták el, ami később jogalapot szolgáltatott annak felbontására, pontosabban lehetővé tette a házasság érvénytelenítését a pápa elé terjeszteni. Hosszú évek múltán, 1500-ban VI. Sándor pápa ki is mondta a házasság érvénytelenségét. Beatrix ezzel a vagyonát is elveszítette.

Ulászló ezután  Candalei Annát vette feleségül, aki két gyermeket szült neki: Annát és a későbbi II. Lajos királyt, aki a mohácsi csatában vesztette életét. Anna királyné  a fia születésekor hunyt el.

Beatrix a színlelt házassággal mindent elveszített: vagyonát és méltóságát is. Hazatért Itáliába, élete utolsó éveit elszegényedve, kolostorban töltötte; 1508-ban Nápolyban halt meg. Beatrix királynéval igazságtalanul bántak a kortársai. Méltóbb, ha arra emlékezünk, hogy Mátyás oldalán behozta a reneszánsz friss szelét Magyarországra, és megcsodáljuk az ekkor emelt építészeti remekműveket is.

 

 Részlet Antonio Bonfini krónikájából (1500 körül):

„A megérkező királyné [Beatrix] az étkezésben és az egész életmódban kifinomult szokásokat honosított meg. Megvetette az alacsony házakat, nagyszerű lakomákat rendezett, az ebédlőket és a hálószobákat fényesen berendezte, visszatartotta a királyt a közvetlenségtől; állandó ajtónállókat állíttatott, megszüntette a könnyű bejutást; a királyi felséget rávette, hogy méltóságára többet adjon, s arra bírta, hogy csak megállapított időben tartson kihallgatást, szolgáltasson igazságot. 

Sőt Itáliából még konyha- és gyümölcskertészeket is hívott, a földművelésben mestereket, akik itáliai, szicíliai és gall módon készítették a sajtot. Jöttek színészek és bohócok, akiket a királyné nagyon kedvelt, meg fuvolások, dudások, hárfások. Ajándékokkal csalogatott ide költőket, szónokokat, grammatikusokat is, de ezek reményükben csalatkozva szegényebben vitték vissza Itáliába múzsájukat, mint ahogyan elhozták.”

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.