Merániai Bertold: az idegen befolyás jelképe II. András korában

Merániai –e családnév hazánkban nem kelt kellemes érzéseket. A Merániai család tagjai voltak azok, akik Merániai Gertrúd révén, idegenként nagy befolyásra tettek szert Magyarországon II. András korában.

Merániai Bertold és Gertrúd mulatozik a magyar udvarban

Merániai Bertold II. András király uralkodásának idején rengeteg  fontos tisztséget halmozott fel Magyarországon. Megkapta a kalocsai érseki címet 1206-ban, továbbá horvát–dalmát bánná és Erdély vajdájává is kinevezte az uralkodó.

Merániai Bertold és Gertrúd mulatozik a magyar udvarban

Merániai Gertrúd az idegen befolyást erősítette Magyarországon

Testvére, Merániai Gertrúd II. András magyar király feleségeként tett hatalmas befolyásra szert az országban. Mivel érzelmileg képes volt befolyásolni a férjét, idegeneket, családtagjait tisztségekhez, birtokokhoz juttatta Magyarországon, nem nézve a magyarok érdekeit. András és Gertrúd 1203-ban házasodott össze; András 1205-ben lett magyar király.

II. András nagyon szerette a feleségét, aki híres szépség volt, és akinek férje mindenben igyekezett megfelelni. A király pazarló, költekező életmódot folytatott, és több olyan intézkedést is hozott, amit a magyar főnemesek Gertrúdnak tulajdonítottak, ezért gyűlölték meg őt.  

Gertrúd egyik ilyen tette az volt, hogy testvérének, Bertoldnak tisztségeket, hatalmat és birtokokat adományoztatott. 

 

Merániai Bertold története

A Merániak családja egy feltörekvő rajnai főúri família volt. Édesapjuk, IV. Bertold isztriai és rajnai őrgróf, nyolc gyermek édesapja. Édesanyjuk Rochlitz Ágnes, a szász Wettin dinasztiához tartozott.  A középkori Meránia a mai Horvátország területén, az Isztria-félszigeten és a Kvarner-öböl környékén feküdt, amit II. Barbarossa Frigyes adományozott Gertrúd családjának.  Bertold 1181 körül született, Gertrúd öccseként. Már 1206-tól Magyarországon élt, és sorban kapta meg a nagy hatalommal járó tisztségeket. Pozsega várát is megszerezte a királytól azzal a kikötéssel, hogy az ott terjedő bogumil eretnekség terjedését akadályozza meg.

Kik voltak a bogumilok? Eretneknek számító keresztények, akik szerint a világot a Jó (Isten) és a Gonosz (ördög) teremtette; Isten teremtménye a lélek (a porhüvelybe zárt szellem). A földi világot, a testet s az egyházat is Isten elbukott elsőszülött fia, Satanael teremtette, a másik fia, Jézus Krisztus testet öltve megmutatta az igazság felé vezető igaz utat, de tanait később meghamisították. (Katolikus Lexikon)

Az idegen befolyás növekedése Magyarországon feltűnt III. Ince pápának is, aki meg akarta tiltani II. Andrásnak, hogy Bertoldot kalocsai érseknek nevezze ki. Ez a terv végül nem sikerült, mert Vicenzában és Kalocsán tanult.

A magyar urak megelégelve az idegen uralmat, a királynőt  II. András távollétét kihasználva  1213-ban megölték. A pilisi erdőben lezajlott mészárlásból Bertoldnak VI. Lipót osztrák főherceggel együtt épphogy sikerült elmenekülnie.

Merániai Gertrúd ellen merényletet követtek el a pilisi erdőben

 

Bertold aquileiai pátriárka lett

Bertold ekkor elmenekült Magyarországról. Majorossy Judit történész így foglalta össze az elkövetkezendő éveit: „1214-ben ismét visszatért a Magyar Királyságba, II. András azonban – minden bizonnyal a korábbi tapasztalatokon okulva – már nem engedett neki olyan befolyást, illetve territoriális hatalmat, mint korábban. 1217-ben keresztes hadjárata előtt Bertholdra bízta Béla herceget. Kalocsai érsekként, a Magyar Királyságból való távozása előtt még egy alkalommal találkozunk vele, 1217-ben: II. András király azzal bízta meg, hogy felügyelje a só kiszolgáltatásának végrehajtását a zágrábi kanonokoknak Szegeden.” 1218-ban aztán végleg elhagyta az országot, és aquileiai pátriárka lett. 

Katona József Bánk bánjában negatív szereplő, Bánk bán feleségének elcsábítója Merániai Gertrúd öccse. Ő azonban nem Bertold volt, hanem a másik testvére, Ottó.

Bertold  pátriárka időszakához kötődik egy legenda is: Amikor elérte az aquileiai bazilikát, hogy birtokba vegye, a bejárat közelében megbotlott, és elesett. Ekkor a pápa felkiáltott: „Itt fogsz pihenni az örökkévalóságig.” És valóban: sírja pontosan azon a helyen található, ahol elesett. Merániai Bertold 1251-ben hunyt el.

„A világosságos királynét, Gertrúdot, Magyarország királynéját, a magyar főurak fegyveresen meggyilkolták, mert gyűlölték a németeket és a királyné német tanácsadóit.” 

A Göttweig-i évkönyvek Gertrúd meggyilkolásáról