Unalmas vádaskodások Heller Ágnestől

Heller Ágnes hirtelenjében megint csak egy olyan bagolyhoz vált hasonlatossá, amelyik levedlette tollazatát, hogy azok helyébe újakat növesszen.

Fotó: MTI/Kollányi Péter

Heller Ágnes a minap azzal vádolta meg Magyarország miniszterelnökét, hogy kész az aktuális érdekei alapján váltogatni a meggyőződését.

„Orbán Viktor nem antiszemita. De egy olyan hatalmi ember, aki mindig felhasznál minden eszközt arra, hogy a hatalmát erősítse. Ha véletlenül az antiszemitizmus lenne ez az eszköz, nyugodtan lenne ő is antiszemita.”

A liberális nézeteiről elhíresült filozófus asszony ezeket állította az államfőről egy július 2-án napvilágot látott interjúban. Ilyenformán pedig pontosan úgy viselkedett, mint a bagoly, aki a verébnek találja azt mondani, hogy nagyfejű. Mivel éppen ő az, akinek bizonyíthatóan voltak, vannak és lesznek is olyan állásfoglalásai, amelyeket adott esetben bármikor szemrebbenés nélkül megváltoztathat, amennyiben a politikai helyzet úgy kívánja. Ilyenkor pedig kedvenc iménti fogalma, a zsidóellenesség, vagy akár az annak hiánya melletti érvelés rendre előkerül.

Ez a jelenség a Jobbik Magyarországért Mozgalommal kapcsolatban érhető tetten a legmarkánsabban; a Jobbikról Heller Ágnes 2010-ben még harsány beleéléssel azt állította, hogy a gyűlölködő hangulatot erőteljesen képviselik, egyenesen karanténba kell zárni őket, mert vállalhatatlanok, ezért a velük való együttműködés lehetetlen.

Hasonló nézeteihez Ágnes asszony azonban csupán 2017-ig ragaszkodott, és ha addig nem is, azután mindenképpen beteljesítette mindazt, amivel most Orbán Viktort megvádolta.

Heller Ágnes hirtelenjében megint csak egy olyan bagolyhoz vált hasonlatossá, amelyik levedlette tollazatát, hogy azok helyébe újakat növesszen, ennek megfelelően az általa élénken kifogásolt politikai tömörülés esetében nem volt rest eddigi véleményét módosítani. Úgy gondolta: ha nincsen együttműködés a Jobbikkal, akkor a kormányzó párt hatalmon marad. Dacára annak, hogy olyan korszaka is volt az ominózus hölgynek, amikor narratívájában a Fideszt és a Jobbikot egymással szépen összemosta. Egy másik alkalommal szemléletes párhuzamot vonva az Egyesült Államok és hazánk között azt nyilatkozta, hogy neki és balliberális szimpatizánsainak követniük kell azokat az amerikaiakat, akik befogott orral szavaztak Hillary Clintonra.

Amikor az idővel egyre kevésbé finnyás filozófus asszony a párttársainak zsidóveréssel dicsekedő jobbikos, Szávay István kétes mondatairól tudomást szerzett, kijelentette: abból, hogy a párt egyik képviselője zsidózott, még nem kell általános következtetést levonni. Szerinte a baloldalnak továbbra is együtt kell működnie a Jobbikkal. Sőt, jó propagandista módjára azt fejtegette, hogy a Jobbikban van számtalan tisztességes ember, politikus, ezekkel mindenképp együtt lehet működni, minden választáson, azért, hogy az ellenzéki jelölt nyerje meg a választást. A karanténról, amit velük kapcsolatban régebben előszeretettel emlegetett, immáron egyetlen szó sem esett.

Magyarország miniszterelnöke mindeközben, szöges ellentétben mindazzal, amivel a filozófusnő megvádolta, már számtalan alkalommal zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben, hivatalos keretek között ellátogatott Izraelbe, őszinte barátság fűzi Benjámin Netanjahuhoz, valamint többször is utalt rá: a Magyarországon élő zsidóság a kormány védelme alatt áll. A szabadkai zsinagóga átadásakor, amelynek felújítására több mint félmilliárd forintot biztosított az Orbán-kormány, pedig ezt mondta: „Ez az a világ, ilyen az az Európa, amelyben mi élni akarunk, amelyet képviselünk, amelyért dolgozunk és amit meg is fogunk védeni.” Még egyszer: ilyen világot akarunk, és azt meg is fogjuk védeni.

Mitől retteg hát Heller Ágnes, de tényleg?

A kormányfő ebben a vonatkozásban abszolút következetes, szemben Heller Ágnessel, aki nemcsak változékony véleményformálásával hívja fel magára a figyelmet, nem pusztán a nézeteit tekintve következetlen, de az is igaz rá, hogy a vele készült beszélgetésben a szóba kerülő politikai alapfogalmakat szintén reménytelenül összekuszálta. Arról értekezett ugyanis, hogy ha nálunk a saját értelmezése szerinti szabad választások lesznek, kell egy közép-jobboldali, konzervatív párt, s bár régebben úgy vélekedett, hogy a néppártosodó Jobbik, amelyet előzőekben kártékony és karanténba zárandó szervezetként emlegetett, ennek a kritériumnak igazán megfelelne.

De most inkább abban bízik, hogy Márki-Zay Péter lesz, aki mindezt egyszer megvalósítja. Orbán Viktort viszont ugyanebben az interjúban újra megrágalmazta, szélsőjobboldalinak és zsarnoknak bélyegezte. Amint azonban Ágnes asszony arról néhány mondattal később beszámolt, legújabb könyvén nemrégiben éppen az utolsó simításokat végezte el.

Így tehát az általa vizionált Kádár-rendszer, a számító antiszemitizmus és a tomboló diktatúra közepén kötete minden további nélkül megjelenhet. Amint a hazug kijelentésekkel terhelt nagyinterjúja is.

A szerző újságíró