Az Orbán-kormány ellenzéke régóta keresi azt a témát, amely népszerű, s egyúttal segítené az ellenzéki egység kialakulását. Mivel mindeddig ezt a konszenzust csupán az Orbán-kormány, illetve személy szerint Orbán Viktor miniszterelnök szidalmazásában tudta kialakítani, így kapóra jött ezen pártoknak az európai minimálbér ötlete, amely szerepelt a DK programjában, s amely összecseng a saját arcát kereső Jobbik régóta futtatott „bérunió” javaslatával. A próbálkozás ráadásul összhangban van az Európai Unió Egyesült Államok-koncepciójával, tehát azok véleményével, akik országhatárok nélkül össze akarják gyúrni egy államba Európa nagyon különböző államait, nemzeteit.
Nem szabad ezért egy legyintéssel elintézni az ügyet, mondván, hogy az mind közgazdaságilag, mind politikailag nonszensz. Sajnos nagyon kevesen vannak, akik látják az összefüggést a győri Audi-gyár egy évvel ezelőtti durva sztrájkja, az ott kierőszakolt magas béremelés, valamint a közelmúltban bejelentett tulajdonosi Audi-közlemény között, miszerint jelentős létszámcsökkentés történt a gyárban.
Éppen az Orbán Viktor vezette kormányokat szakszerűtlen és hiteltelen azzal vádolni, hogy nem tettek meg mindent a hazai minimálbér jelentős emeléséért. Hiszen az első Orbán-kormány idején a minimálbér Magyarországon több mint két és félszeresére nőtt (az 1998-as 19 500 forintról 2002. januárra 50 ezer forintra), hasonlóan a 2010-től napjainkig tartó periódusban (73 500 forintról 161 ezer forintra emelkedett). S az emelés nem állt meg, hiszen a kormány egy háromoldalú, hatéves megállapodást kötött erre vonatkozóan. Ebben maga is engedményeket tett a munkaadóknak, könnyítve közterheiken, hogy lehetőleg ne kelljen a megnövekedett költségeik miatt elbocsátani dolgozókat. Látni kell azt is, hogy miután a magyar dolgozók termelékenysége nem nőtt olyan rohamos tempóban, ahogyan a béreik emelkedtek, így az a csoda, hogy ezek az évek óta tartó két számjegyű béremelések nem jártak sem jelentősebb elbocsátásokkal, sem pedig durván emelkedő pénzromlással. A magas infláció ugyanis közismerten a szegényebb rétegeknek jelent komoly életszínvonal-romlást. A méltányosság miatt muszáj megjegyeznünk, hogy a béremelések ilyen tempója kényszer is, mert akár a visegrádi négyek béreit, akár pedig a szabad uniós munkavállalást nézzük, akkor csak előremenekülhetünk, azaz emelni kell a hazai béreket is. Az Orbán-kormány erénye, hogy ezt felismerte, a közszférában is példát mutat.