időjárás 5°C Virgil 2022. november 27.
logo

A jogállamiság furcsa követelményei az Európai Unióban

Szili Katalin
2020.05.07. 10:00
A jogállamiság furcsa követelményei az Európai Unióban

Más szemében ő a szálkát / Megleli, /

S az övében a gerendát / Feledi.

(Petőfi Sándor: Szeget szeggel)

„Miért látod meg a szálkát embertársad szemében, amikor a magadéban a gerendát sem veszed észre? Hogy mondhatod embertársadnak, hogy hadd vegyem ki a szemedből a szálkát, amikor a magad szemében gerenda van? Képmutató! Előbb vedd ki a gerendát a saját szemedből, s akkor hozzáláthatsz ahhoz, hogy kivedd a szálkát embertársad szeméből!” Máté evangéliumának eme sorai az EU-s intézményrendszer legutóbbi időkben folytatott kommunikációjáról jutottak eszembe.

Európában is úgy kezdődött ez a tavasz, hogy a világ itt is kizökkent megszokott medréből. Olyan új kihívással nézünk szembe, amire nem volt még példa, s egyelőre a következményei is beláthatatlanok. Polgárai védelmére az államnak pillanatok alatt stratégiát kellett építenie, mégpedig úgy, hogy közben a működőképesség megmaradjon, s lehetőleg ne a pártpolitika sípjai szóljanak. Szerencsésebb országokban az ellenzék ilyen helyzetben támogatja, de legalábbis nem akadályozza a kormányt felelős tevékenységében. Kevésbé szerencsésekben azonban a kormánynak egyszerre kell küzdenie a pandémia politikai haszonlesőivel és az uniós demokráciaféltőkkel.

Utóbbiak hangját valószínűleg az is csak fokozza, hogy a járvány kezelése nemzeti szinten megoldható. Az Európai Unió hosszú ideig bénultan figyelte a kibontakozó fejleményeket: a határok lezárását, az egyes tagországok küzdelmét a ragállyal.

S amikor kissé magához tért, mi volt az első reakció? A demokrácia megsértésével vádolták a felelősséget vállaló állami vezetőket, merthogy e különleges helyzetben, legitim felhatalmazással, haladéktalan intézkedéseket kívántak tenni.

A helyzet szokatlan és különleges.

Láthatóan nem is készült fel rá az unió szabályozása sem. Ezért aztán könnyen a saját csapdájába eshet azzal, hogy önnön szabályait megsértve, maga sérti meg a jogállamiságot. Nézzünk erre egy példát!

Az Európai Parlament eljárási szabályzatának 178. cikke szól a határozatképességről. Ennek 2. pontja szerint a parlament akkor határozatképes, ha az ülésteremben az összes képviselő egyharmada jelen van. A szabályozás tehát érvényességi feltételeket határoz meg. Ebben együttes feltétel, hogy egyrészt az ülésteremben kell jelen lenniük a képviselőknek, másrészt az összes képviselő egyharmadának fizikai jelenléte szükséges. E feltételeknek egyszerre, egy időben kell fennállniuk ahhoz, hogy a döntések megfeleljenek a szabályozásnak. Továbbá, hogy az ily módon megalkotott szabályok érvényesüljenek és megfeleljenek a támasztott követelményeknek.

Az Európai Parlament jelenleg a járvány miatt távüzemmódban fejti ki tevékenységét. Feltehetjük tehát a kérdést: eljárása megfelel-e a jogállamiság követelményeinek? Az ily módon alkotott szabályai érvényesnek tekinthetők-e? Mi történik, ha valaki megtámadja a járvány ideje alatt hozott szabályokat? És hangsúlyozom, hogy ez csak egyetlen példa. A többi kapcsán – ezek felsorolását hagyjuk az uniós jogászokra ‒ szintén azt érezheti az EU-s vezetés, hogy ez a járvány mindenkit olyan kihívások elé állított, amelyben egyszerre kell a ráció, a működőképesség és az emberek biztonságérzetének háromszögében megtalálni a megfelelő lépéseket.

S eközben zajlik a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által indított, nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezés aláírásgyűjtésének végső hajrája. Az SZNT a koronavírus-járvány miatt – amit senki nem látott előre, s amely az aláírásgyűjtés intenzitását jelentősen visszavetette – határidő-halasztást kért a gyűjtés ügyében az Európai Bizottságtól. Kíváncsian várom, hogy a bizottság ebben is olyan méltányosan jár-e majd el, mint ahogyan azt saját magával szemben gyakorolja.

Pedig, ha az Európai Parlament és az Európai Tanács e tárgykörben éppen egy éve született szabályának alapvető célját tekintjük, amely szerint elő kell segítenie a lehető legtöbb polgár részvételét az unió demokratikus döntéshozatali folyamatában, akkor mi most joggal remélhetnénk a bizottság pozitív hozzáállását a halasztáshoz. Már csak azért is, mert a jelenlegi rendkívüli helyzet láthatóan minden szinten speciális döntéseket is igényel(ne).

Jó lenne tehát, ha az EU előbb kivenné a saját szeméből a gerendát, hogy tisztán lásson!

A szerző miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés volt elnöke

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.