Tíz évvel ezelőtt olyan történelmi változás következett be Magyarországon, amely alapjaiban változtatta meg hazánkban a családok helyzetét és általában a családi értékekhez való viszonyunkat. Ennyi idő távlatából bátran beszélhetünk családbarát fordulatról, új korszak kezdetéről.
A 2010 előtti politikai elit a gyermekes családokra úgy tekintett, mint akik csak kiadási tételt jelentenek. Nem véletlen, hogy a gazdasági válság évei leginkább a gyermekeseket sújtották. Az akkori kormány ölbe tett kézzel nézte, ahogy adósságcsapdában vergődtek a családok, és ahelyett, hogy segített volna, inkább még meg is nyirbálta a családtámogatásokat. Ebben a helyzetben a családok a mindennapi megélhetésért küzdöttek, érthető, hogy a gyermekvállalásra sokan még gondolni sem mertek. Mindez pontosan abban az időszakban történt, amikor a Ratkó-unokák nagy létszámú korosztálya harmincas évei derekán még sok gyermeket vállalhatott volna, ezzel is mérsékelve a népességfogyást. Ösztönzők hiányában azonban erre esély sem volt. A szocialista kormányzás hozzáállását mutatja, hogy az akkori minisztériumban a segélyek főosztályához tartoztak a családtámogatások, jelezve, hogy mit is gondoltak a családokról.
Ezzel szemben a 2010-ben megalakuló második Orbán-kormány kormányzati stratégiájának középpontjába helyezte a családokat, első intézkedései között visszaállította a gyest három éves korig, a családi pótlék folyósítását iskoláztatáshoz kötötte, bevezette a Nők 40-et és a családpolitika zászlóshajójaként elindította a családi típusú adózást, erősítve a felelős, munkavállaláshoz kötött gyermekvállalást. Nem mellesleg a Soltész Miklós által vezetett szociális és családügyi államtitkárságon létrejött a családpolitikai főosztály.
A családbarát szemlélet a legmagasabb szintű jogszabályokban jelent meg. Alaptörvényünk értelmében Magyarország támogatja a gyermekvállalást, védi a családokat, emellett definiálja a család fogalmát, amelynek a házasság és/vagy a szülő-gyermek közötti kapcsolat az alapja. Meghatározó jogszabály a 2011. évi családvédelmi sarkalatos törvény, amely minden szakpolitikai stratégiánál stabilabb és időtállóbb alapokat biztosít a családok és a népesedés ügyének. A kétharmados törvényben olyan elméleti és gyakorlati alapvetéseket fogalmaztunk meg, amelyek kijelölik a hazai család- és népesedéspolitika keretrendszerét. A törvény kimondja, hogy a család Magyarország legfontosabb nemzeti erőforrása, a nemzet fennmaradásának biztosítéka, de emellett gyakorlati jelentősége is meghatározó, hiszen rögzíti a családügyi célokat, alapelveket, jogokat és kötelezettségeket, a családok és a gyermekvállalás védelmének, állami támogatásának sarokköveit.