A kört nem kell négyszögesíteni

Az egyedüli megoldás, ha a pénzügyi kérdéseket Brüsszelben elválasztják a politikai és ideológiai vitáktól.

Berlin, 2020. november 26. Angela Merkel német kancellár a koronavírus-járvány terjedése megállításának érdekében hozott kormányintézkedésekrõl beszél a parlament berlini üléstermében 2020. november 26-án. Az eredetileg november végéig tervezett korlátozásokat december 20-ig meghosszabbítják és több ponton szigorítják Németországban. MTI/EPA/Clemens Bilan Fotó: Clemens Bilan

Ez egyébként nem csupán a német kancellár asszony, hanem a brüsszeli birodalmi elit, sőt az egész Európai Unió, benne a (már csak) huszonhét tagállam csődje volna. Amiért a brüsszelita-sorosista kórus a magyar és a lengyel kormányt kívánja felelőssé tenni, holott a magyar és a lengyel álláspont a júliusi uniós csúcson elfogadott kompromisszum óta jottányit sem változott.

Ellenben Brüsszelben ismét az úgynevezett jogállamisági kritériumokhoz – amelyekről sokan sokfélét mondanak, de egzakt módon még senki nem állapította meg őket – igyekeznek kötni a büdzsé és a válságkezelő alap forrásainak felhasználását.

Merkel szerint a politika feladata az, hogy megtalálja a mindenkinek elfogadható megoldásokat, de kompromisszum nélkül ez nem sikerülhet, ezért valamennyi féltől kompromisszumokra nyitott hozzáállás szükséges. Ez jól hangzó frázis, csak az vele a probléma, hogy Brüsszelben és Berlinben gyakorlatilag egyedül Magyar- és Lengyelországtól várnak „kompromisszumot”. Ahogy azonban Orbán Viktor miniszterelnök az utóbbi napokban egyértelműen kinyilvánította: nem akar kompromisszumot kötni, mert a jelenlegi német javaslat elfogadása után nem lenne akadálya annak, hogy a tagországoknak járó pénzeket a bevándorlás támogatásához kössék és a migrá­ciót ellenző országokat költségvetési eszközökkel megzsarolják.

Ez nem kizárólag a magyar kormányfő véleménye. A nem éppen kormánypárti HVG számára készített legfrissebb reprezentatív Medián-felmérés szerint minden második ember osztja a kormányzati álláspontot, amely szerint az EU valójában azért büntetné Magyarországot, mert a kormány nem akarja beengedni a migránsokat, és csak 39 százalék tudja úgy, hogy Brüsszel a jogállami követelményeket kéri számon rajta. Tény, hogy az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság továbbra sem mondott le a migránsok kötelező szétosztásának ötletéről – ezt minap a déli „frontországok” kormányfői ismét sürgették –, és a majdnem tíz hónap késéssel, szeptember végén bemutatott új migrációs és menekültügyi paktum is azt javasolja, hogy kezeljük jól a migrációt.

Bárhogy alakul a költségvetés sorsa a jövő heti uniós csúcson, a migrációs vitában belátható időn biztosan nem lesz kompromisszum a bevándorlást támogató és ellenző tagországok között. Ezért az egyedüli megoldás az lehet, ha a pénzügyi, gazdasági kérdéseket elválasztják a politikai és ideológiai vitáktól. Ez talán mégsem olyan nehéz feladat, mint a kör négyszögesítése.