Kedvelem azokat a mentális kötélugrásokat, amikor valaki annyira nonkonformista, hogy a saját létjogosultságát is megkérdőjelezi. Éppen ezért úgy gondoltam, hogy választ írok Vági Mártonnak, aki Miért nekem kell fizetnem azt, ha te gyereket akarsz? címmel jelentetett meg véleménycikket az Azonnali.hu-n (2021. február 3.). A cikk vegyíti a libertariánus „minek fizessek adót, ha én nem veszem igénybe az állami juttatást?” filozófiáját a zöldnarratívával.
A szerző azzal próbálja alátámasztani a mondanivalóját, hogy felelőtlenség gyereket vállalni, ha már így is túlnépesedett a Föld. Az emberiség létszámának növekedése némelyeknek talán valóban rémisztő lehet. Az 1800-as években még csak egymilliárd ember élt a bolygón, az 1930-as években már több mint kétmilliárdan voltunk, a 2000-es évek elején átléptük a hatmilliárdot, jelenleg pedig 7,8 milliárd főnél tartunk. Azonban a lélekszám mellé érdemes odatenni a teljes termékenységi arányszámot (TTA), amely leegyszerűsítve a szülőképes korú női népességre jutó születések átlagát mutatja meg. Jelenlegi ismereteink szerint a TTA 1950 óta globálisan majdnem a felére esett vissza, ami azt eredményezi, hogy bár 2050-re várhatóan 9,8 milliárdan leszünk a bolygón, tehát a növekedés még egy ideig tartani fog, de az azt követő húsz évben tetőzni fog a népesség. Egy 2020-as kutatás szerint a 2060-as évek közepétől számítva a bolygón élő emberek száma folyamatos csökkenést fog mutatni, más prognózisok ezt a 2070-es, 2080-as évekre datálják.
A Föld népességének létszáma és az ökológiai terhelés sem feltétlenül mutat közvetlen összefüggést. 2019-ben 36,8 milliárd tonna szén-dioxidot bocsátottunk ki a légkörbe (a 2020-as adatok a koronavírus-járvány miatt torzítottak), azonban nem egyenlő mértékben elosztva. Egy ország károsanyag-kibocsátását az egy főre eső kibocsátás és a népesség mennyisége határozza meg. A gazdaságilag fejlettebb országokban azt tapasztaljuk, hogy sokkal magasabb az egy főre eső kibocsátás, ezért ha a Föld népességét képzeletben kettéosztjuk, akkor azzal szembesülünk, hogy a gazdaságilag fejlettebb fél a felelős a teljes szén-dioxid-kibocsátás körülbelül 86 százalékáért, míg a másik fél csak 14 százalékért felelős.