Éppen háromnegyed évszázada, hogy 1946. március 28-án Prágában a csehszlovák nemzetgyűlés törvényerőre emelte az összes, Edvard Beneš elnök által 1945 áprilisa és októbere között kibocsátott rendelkezést. Az úgynevezett beneši dekrétumok – összesen 143 rendelet – közül 13 közvetlenül, húsz közvetve érintette az egyértelműen kollektív bűnösnek minősített felvidéki magyarokat és németeket. A teljes – nem csak állampolgári, emberi! – ellehetetlenítést célozva, az állampolgárság elvételétől a szülőföldről való kiűzetésig, az anyanyelvhasználat betiltásától az oktatás, a művelődés teljes kiirtásáig, a vagyonelkobzástól, a kifosztástól a fizikai kínzásokig. És tovább. Még egyértelműbben fogalmazva: ez volt az úgy-ahogy leplezett, rafináltan átgondolt népirtás, megsemmisítés tervezete.
A tőkevonzás terén elég jók vagyunk
A munkabérek, a szakképzett munkaerő, a földrajzi helyzet és az infrastruktúra miatt választották Magyarországot a külföldi befektetők.