Idővel egyre többet felfogtam abból, amit apám mondott, de ezt nem azért hozom ide, hogy figyelj rám. Nyugodtan nyomkodd az érintőképernyőt. Közben magamban beszélek.
Szóval apám beszélt nekem a család jelentőségéről. Azt mondta, a család kicsi, de nagyon fontos közösség. Családok alkotják a nemzetet, amely már jóval nagyobb közösséget – népet – foglal magában. Hozzátette, hogy erős nemzet csak erős családok összefogásából születhet. A család pedig akkor erős, ha összetart, ha van hite, ha fontos számára a keresztény tanításokból fakadó útmutatás.
Tudom, a kereszténység említésekor te legszívesebben azt mondanád: Figyeljen, Attila bácsi, most mennem kell, mert várnak a haverok! És faképnél hagynál, nehogy belekezdjek egy olyan tanmesébe, amely végképp nem érdekel téged.
Nekem viszont eszembe jut, hogy a később szentté avatott Kapisztrán János ferences rendi vándorprédikátor 1456-ban már hetvenéves volt. Fiatal harcosokból álló keresztes serege élén a törökök által ostromolt, szorongatott helyzetben lévő Nándorfehérvár segítségére sietett. Megkérdezhetnéd: honnan lehet tudni, hogy a seregében sok volt a fiatal? Nos, onnan, hogy abban az időben az emberek jóval rövidebb ideig éltek, mint a maiak. A harmincöt-negyven éves életkor már viszonylag idősnek számított. Például I. Ulászló és II. Lajos magyar király is húszévesen esett el a várnai, illetve a mohácsi csatában.
Ebből csak azt szeretném kihozni, hogy ha az egykori fiatalok nem hallgattak volna az öreg Kapisztránra, ha nem törődtek volna hívó szavával, akkor bizony a ferences prédikátor soha nem tudja összetoborozni a seregét, Nándorfehérvár hős védői pedig − Hunyadi Jánossal az élen − elbuknak az oszmán szultán ostromló hadserege elleni harcban.
Amikor Kapisztrán beavatkozott a küzdelembe, Hunyadiék már nagyon nehezen tartották magukat. A segítség a legjobbkor érkezett, s 1456. július 22-én, Kapisztrán serege a várból kitörő védőkkel közösen, csodával határos módon legyőzte a hatalmas túlerőben lévő törököket. Ezen a napon Hunyadi olyan győzelmet aratott, amely fél évszázaddal visszavetette a török hódítást. III. Calixtus pápa, aki a törökellenes felkészülés jegyében elrendelte a kötelező harangozást (később ebből lett a déli harangszó), a győzelmet élete legszerencsésebb eseményének, Hunyadit pedig évszázadok óta a legnagyobb hősnek nevezte. E nagyszerű győzelem nélkül Magyarország sorsa talán végleg megpecsételődött volna.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!