Érdemes leszögezni: a stratégiai fórumon nemcsak a határvédelemmel kapcsolatos magyar álláspont volt népszerű, hanem a magyar miniszterelnök az uniós bővítési folyamatról is meglehetősen pontos helyzetértékelést adott. Miközben a már említett országvezetőkön kívül jelenlévő Eduard Heger szlovák miniszterelnök, Alekszandar Vucsics szerb elnök és Andrej Plenković horvát miniszterelnök, valamint Kiriákosz Micotákisz görög kormányfő mind a Nyugat-Balkán mihamarabbi unióhoz való csatlakozása mellett érvelt, addig Orbán Viktor szintén támogató hangnemben, ám más kontextusba helyezve tárgyalta az uniós bővítéspolitika kérdését.

Mint azt a magyar kormányfő kifejtette: „Szerbiának az Európai Unió­hoz való csatlakozása nélkül egyszerűen nem lehet semmiféle biztonságról, semmiféle összeurópai identitásról beszélni. Szerbia kulcsország. És az igazság az, hogy nekünk, európaiaknak, az Európai Unió tagországainak nagyobb szükségünk van Szerbia tagságára, mint Szerbiának az uniós tagságra.” Orbán Viktor álláspontja szerint ugyanis elsősorban nem az a kérdés, hogy déli szomszédunk mit tud ajánlani az európai közösségnek, hanem éppen ellenkezőleg, vajon mivel tudja Brüsszel elérni azt, hogy a többek között a geo- és biztonságpolitikai szemszögből is kulcsfontosságú Szerbia bizalmi indexe az európai projektről újra stabilan a pozitív tartományba lépjen.

E realista megközelítés érvényességét két, a múltban bekövetkezett egyedülálló helyzet is alátámasztja. Egyrészt a 2015-ös migrációs krízis egyik kiemelt elszenvedője – Magyarország mellett – épp Szerbia volt, amely a nyugat-balkáni útvonalnak kitettsége miatt rekordszámú illegális bevándorlót regisztrált, miközben vajmi kevés stratégiai és védelmi segítséget kapott a csatlakozási ígéretekkel kecsegtető Brüsszeltől; másrészt – ami a komplex egészségügyi segítségnyújtást illeti – a koronavírus okozta pandémia kicsúcsosodásának idején szintén magára maradt déli szomszédunk, újfent szembesülve az uniós bürokrácia bénult politikájával.

Az elhangzottak fényében nem meglepő, hogy az Európa jövőjéről szóló stratégiai fórumon artikulált gondolatok közül elsősorban azok a meglátások és érdemi javaslatok váltak konszenzus tárgyává, amelyeket Orbán Viktor fogalmazott meg. S miközben a régiónk jövőjének és biztonságának szemszögéből ez kifejezetten üdvözlendő fejlemény, Brüsszel számára igencsak kijózanító hatású lehet az a tény, hogy számos kelet-közép-európai és nyugat-balkáni ország megbízhatóbb igazodási pontként tekint Magyarországra, mint bármely nyugat-európai kormányra vagy uniós intézményre.

A szerző a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány vezető elemzője

Borítókép forrása: Orbán Viktor Facebook-oldala