A szlovéniai Bledben megrendezett nemzetközi stratégiai fórum csúcsszintű kerekasztal-beszélgetésén vált igazán világossá, hogy az Orbán Viktor magyar miniszterelnök által évekkel korábban kijelölt út, amely a szuverenitásra, a patriotizmusra, valamint a keresztény értékekre épül, már a kelet-közép-euró­pai és a nyugat-balkáni országok számára is megkerülhetetlenné vált. Ennek fényében kevéssé meglepő, hogy az említett országok vezetői körében konszenzus alakult ki abban a kérdésben, hogy a brüsszeli dogmákkal szemben az orbáni út jelenti nemcsak a régió, hanem Európa jövőjének zálogát is.

Hat évvel azt követően, hogy az Európába áramló migránstömegek alapjaiban rengették meg kontinensünk határvédelmi, biztonságpolitikai és kulturális pilléreit, a jelenleg is zajló afgán katasztrófahelyzet ismét hasonló kihívások elé állíthatja térségünket. Hogy a migrációs krízis újbóli felerősödése mennyire valós kockázat, hűen érzékelteti, hogy e kérdés a Szlovéniában megrendezett stratégiai fórum vezető témájaként szerepelt, kiváltképpen annak tükrében, hogy mind a tagországok, mind az uniós bürokrácia milyen tanulságokat vontak le a múltbéli eseményekkel való megküzdés vagy, Brüsszel esetében, épp a helyzettel való meg nem küzdés során.

Az uniós intézményrendszer e kérdésben felmutatott mulasztásait elsősorban Andrej Babiš cseh kormányfő tette nyilvánvalóvá, miután a fórumon kifejtette, hogy az Európai Unió­nak az illegális migráció elleni küzdelemben nincs világos stratégiája. Ennek a veszélye most kiemelten fenyeget, hiszen meglátása szerint az afgán migrációs hullám feltartóztatását Brüsszel képtelen önmagában szavatolni, ennek megoldása egy Törökországgal való paktum újbóli megkötésén múlik. A migrációs kérdés uniós határokon kívüli kezelésének lehetőségét hangsúlyozta Janez Janša szlovén kormányfő is, aki ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy Európa nagy hibát követ el, ha olyan kísérletekbe fog bele, amelyekkel elhagyja az alapító atyák által lefektetett utat.

A kontinens demográfiáját, biztonságát és kultúráját érintő kihívások leküzdése érdekében Orbán Viktor fogalmazott a legvilágosabban. A magyar kormányfő konszenzusteremtő hangvételben kiemelte, hogy az elmúlt évek tanulságai szerint Európa csak akkor tud érdemben megküzdeni az illegális migránsok tömegével, ha az ehhez szükséges cselekvőképességet maguk a tagállamok gyakorolhatják. Mint ismert, a kormányfő effajta, Európát védelmező szuverenitáspolitikája nem új keletű, a többek között Angela Merkel német kancellár által 2015-ben előidézett összeurópai társadalmi krízissel kapcsolatban Orbán Viktor hasonló módon nyilatkozott, amikor kiemelte: „Magyarország erkölcsi kötelessége, hogy ne csak a saját, hanem Európa határait is védje.”