A keményebb és határozottabb elszámoltatás esetében némi hiányérzetet kelt az, hogy a szigorúbb bevezetendő intézkedéseket baloldali szereplőket is érintő és már folyamatban lévő ügyek esetében is alkalmazni kívánják-e. Például Cseh Katalin, Lackner Csaba, Czeglédy Csaba, Simon Gábor, a 4-es metró vagy a baloldali vezetésű önkormányzatoknál napvilágra került korrupciós ügyek esetében is.

Az euró bevezetése is számos kérdést vet fel. Közismert, hogy az Európai Unió már többször szerette volna azt elérni, hogy a visegrádi országok közül azok, amelyek eddig még nem csatlakoztak az euróövezethez (Csehország, Lengyelország, Magyarország), tegyék meg ezt mielőbb, és vezessék be az eurót. Különösen Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság korábbi elnöke volt rendkívül aktív ebben az ügyben.

Joggal merül föl az a kérdés, hogy miért most jött el a jó alkalom a csatlakozásra, amikor az utóbbi évtizedben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az euró előnyei (például az alacsony kamatok) meglehetősen csökkentek, míg a hátrányai jelentősen megnőttek. Az eurózóna országai sokkal jobban eladósodtak, mint a nem az eurózónához tartozó tagországok. Az eurózóna országainak adósságállománya 2021 közepén meghaladta az országok GDP-jének 100,5 százalékát, míg az EU egészében ezzel szemben 92,9 százalék volt. A legjobban eladósodott országok mindegyike az eurózónából került ki: Görögország (209,3 százalék), Olaszország (160 százalék), Portugália (137,2 százalék), Ciprus (125,7 százalék), Spanyolország (125,2 százalék), Belgium (118,6 százalék) és Franciaország (118 százalék) úszik az adósságban.

Joggal merül föl az a kérdés is, hogy ami nem kell a dánoknak és svédeknek és nem kellett a briteknek, az miért lenne jó nekünk. Az euróövezet máig nem vált optimális valutaövezetté, ahogy azt a létrehozók annak idején tervezték, ezért nem tud olyan, a kereskedelem által integrált közösségként működni, ahol a négy szabad mozgás elve érvényesül. Ehhez az övezethez jelenleg csatlakozni nem jó perspektíva, mert az euróövezet versenyképessége nagyon rosszul áll a globális versenyben.

Azért kell a legjobb időzítést megvárnunk, mert az eurózóna működése jelenleg a tagjai­nak egyáltalán nem képes garantálni a dinamikus fejlődést. Magyarország érdeke az lenne, hogy akkor csatlakozzunk, amikor az euró minden szempontból megfelelően képes lesz a magyar gazdaság és társadalom fejlődését, a nálunk fejlettebb országokhoz való felzárkózásunkat elősegíteni.

Magyarország egy szemernyit sem engedhet a szuverenitásából és a pénzügyi függetlenségéből, mert ha azt megteszi, akkor teljes mértékben kiszolgáltatottá válik a globalistáknak, akik attól kezdve kényük-kedvük szerint sarcolhatják meg az itt élő embereket és foszthatják ki az országot, attól függetlenül, hogy Gyurcsánynak, Dobrevnek vagy Karácsonynak nevezik a helytartójukat.

A szerző közgazdász, egyetemi docens

Borítókép: Illusztráció Fotó: Pexels