Nincs emberi jogi alapzat a Biblia és Justinianus törvényei nélkül. Kezdjük a 2000 decemberében aláírt és később az európai uniós jog részévé váló alapjogi charta preambulumának 2., 3. és 4. bekezdéseivel! Az EU-nak alapvetően egyszerre három követelménynek kell megfelelnie. Az első az egyéni szabadságjogok – vagyis az európai humanista örökség védelmének – garantálása. A második (igen kevéssé tárgyalt terület) a hagyományok, a kultúra és a nemzeti identitások védelme – ami a jogfolytonosság és a hagyományok alapján a kereszténység védelmét jelenti a Biblia és az I. Justinianus-féle, a római örökséget átmentő Corpus juris civilis alapján. Végül az alapvető jogok védelme az egyre gyorsuló technológiai fejlődés során. Bármelyik a három közül gyengül, a többi is megbillen és veszélybe kerül. Így ezek az értékek nem egymást kizáró, hanem éppen ellenkezőleg: erősítő értékek.
Azonban 2012-ben nagyot fordult a világ, számtalan előre nem látott esemény következett be. Az EU Nobel-békedíjat kapott a béke, a megbékélés, a demokrácia és az emberi jogok terén elért „egyetemes értékekre” hivatkozva. Az egyéni, individuális jogok terén ugyancsak 2012-ben a transznemű személyek hivatalos elismerése is megtörtént az Egyesült Államokban, ami referenciapontot képezett egyes európai civil szervezeteknek. (Már az 1980-as évek második felétől kezdve a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt – eleinte még eredménytelenül – megszaporodtak az ezzel kapcsolatos beadványok, elsősorban az Egyesült Királyság tekintetében, az ottani áttörés 2002-ben következett be.) Ez utóbbi azért fontos, mert a transzneműség alapvetően kérdőjelezte meg a család nemzeti jogban – ideértve a hagyományokban és kultúrában – meghatározott fogalmát is. Érdekesmód pontosan ebben az évben kezdődött el a brexit mint politikai jelenség, ami elsősorban az identitásról és a hagyományok megőrzéséről, védelméről szólt.
Nem is annyira mellékesen Szíriában szintén 2012-re szélesedett polgárháborúvá a hatalmi harc, részben a klímaváltozásból eredő gazdasági problémák miatt, ami később elvezetett a 2015-ös migrációs válsághoz is. Ezzel párhuzamosan ugyancsak 2012-ben jelent meg először széles körben az okostelefonokban a mesterséges intelligencia (iPhone), ami ma már nélkülözhetetlen a mindennapi kényelmünk szempontjából. Hihetetlen módon, de ugyancsak ebben az évben alkották meg a genetikai módosítás könnyű és olcsó eszközét, az úgynevezett CRISPR–Cas9 eljárást, ami Nobel-díjat hozott Jennifer Doudnának és Emmanuelle Charpentier-nek. Karikó Katalin is ezen a területen volt komolyan esélyes a Nobel-díjra, hiszen részben az ő munkájának is köszönhető, hogy a koronavírus-járvány sokkal kisebb kárt okozott az emberiségnek, megelőzve akár egy olyan katasztrófát, mint amivel annak idején Justinianusnak kellett szembenéznie, amikor a pestis először jelent meg Európában.