időjárás 5°C Vendel 2021. October 20.
logo
Közös értékeink legfőbb alakítói ma már az uniós és a strasbourgi bíróság független bírái

Az Európai Unió homályos jövője: emberi jogok a XXI. században

Lovászy László Gábor
2021.10.14. 07:00 2021.10.14. 09:06
Az Európai Unió homályos jövője: emberi jogok a XXI. században

Nincs emberi jogi alapzat a Biblia és Justinianus törvényei nélkül. Kezdjük a 2000 decemberében aláírt és később az európai ­uniós jog részévé váló alapjogi charta preambulumának 2., 3. és 4. bekezdéseivel! Az EU-nak alapvetően egyszerre három követelménynek kell megfelelnie. Az első az egyéni szabadságjogok – vagyis az európai humanista örökség védelmének – garantálása. A második (igen kevéssé tárgyalt terület) a hagyományok, a kultúra és a nemzeti identitások védelme – ami a jogfolytonosság és a hagyományok alapján a kereszténység védelmét jelenti a Biblia és az I. Justinianus-féle, a római örökséget átmentő Corpus juris civilis alapján. Végül az alapvető jogok védelme az egyre gyorsuló technológiai fejlődés során. Bármelyik a három közül gyengül, a többi is megbillen és veszélybe kerül. Így ezek az értékek nem egymást kizáró, hanem éppen ellenkezőleg: erősítő értékek.

Azonban 2012-ben nagyot fordult a világ, számtalan előre nem látott esemény következett be. Az EU Nobel-békedíjat kapott a béke, a megbékélés, a demokrácia és az emberi jogok terén elért „egyetemes értékekre” hivatkozva. Az egyéni, individuális jogok terén ugyancsak 2012-ben a transznemű személyek hivatalos elismerése is megtörtént az Egyesült Államokban, ami referenciapontot képezett egyes európai civil szervezeteknek. (Már az 1980-as évek második felétől kezdve a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt – eleinte még eredménytelenül – megszaporodtak az ezzel kapcsolatos beadványok, elsősorban az Egyesült Királyság tekintetében, az ottani áttörés 2002-ben következett be.) Ez utóbbi azért fontos, mert a transzneműség alapvetően kérdőjelezte meg a család nemzeti jogban – ideértve a hagyományokban és kultúrában – meghatározott fogalmát is. Érdekesmód pontosan ebben az évben kezdődött el a brexit mint politikai jelenség, ami elsősorban az identitásról és a hagyományok megőrzéséről, védelméről szólt.

Nem is annyira mellékesen Szíriában szintén 2012-re szélesedett polgárháborúvá a hatalmi harc, részben a klímaváltozásból eredő gazdasági problémák miatt, ami később elvezetett a 2015-ös migrációs válsághoz is. Ezzel párhuzamosan ugyancsak 2012-ben jelent meg először széles körben az okostelefonokban a mesterséges intelligencia (iPhone), ami ma már nélkülözhetetlen a mindennapi kényelmünk szempontjából. Hihetetlen módon, de ugyancsak ebben az évben alkották meg a genetikai módosítás könnyű és olcsó eszközét, az úgynevezett CRISPR–Cas9 eljárást, ami Nobel-díjat hozott Jennifer Doudnának és Emmanuelle Charpentier-nek. Karikó Katalin is ezen a területen volt komolyan esélyes a Nobel-díjra, hiszen részben az ő munkájának is köszönhető, hogy a koronavírus-járvány sokkal kisebb kárt okozott az emberiségnek, megelőzve akár egy olyan katasztrófát, mint amivel annak idején Justinia­nusnak kellett szembenéznie, amikor a pestis először jelent meg Európában.

Ez az évtized nemcsak a járványok, hanem a népvándorlások kora is lesz. A legszerényebb becslések szerint is a következő időszakban tízmilliók kelhetnek útra a széteső államok területéről, miközben a nemzetközi jog és esetjog immáron elsősorban – a korábbi, különösen a második világháborús tapasztalatokra építve – az államot tekinti mintegy ellenfélnek, annak területi szuverenitását is egyre jobban megkérdőjelezve az emberi jogok tekintetében. Jó példa erre az az eset, amikor a hazatoloncolás lehetőségét a kibocsátó, jóval fejletlenebb ország általános egészségügyi ellátásától tették függővé. Mindeközben a digitalizáció területén monopóliumokkal rendelkező óriásvállalatok nagyhatalmi – már a véleménynyilvánítás szabadságát is korlátozni képes és egy kisebb állam költségvetésével gazdálkodó – tényezőkké váltak, amelyek egyre inkább az egészségügy legnagyobb szereplői­vé válnak, visszaélve a személyes adatokkal, azokból aranybányát létrehozva. Ráadásul bizonyított, hogy egyes szociális médiaplatformok nyomon tudják követni az emberkereskedelemhez és a nők, gyermekek elnyomásához, szexuális kizsákmányolásához kötődő információkat, mégsem tesznek ellene elég hatékonyan. Ezért is fontos a 2014-ben az ENSZ berkein belül indult kezdeményezés is, ami már a globális cégek és anyavállalatok felelősségét is előírná az emberi jogok érvényesítése terén, ám ez az út még rögösnek ígérkezik.

A nemzetközi jogi szerződéseken, egyezményeken túl az uniós értékek legfőbb alakítói valójában az uniós és a strasbourgi emberi jogi bíróság független bírái a 2005-ös alkotmányos szerződés csúfos kudarca után. Ez utóbbi esetben felmerül valójában az a kérdés, hogy az unió is rendelkezik-e egy láthatatlan alkotmánnyal. Egy biztos, a család fogalmára nincs definíció nemhogy az ­uniós, de még a nemzetközi jogban sem. A család – mint intézmény – is nyomás alá került, hiszen maga az Európai Parlament éppen a napokban fogadott el egy határozatot arról, hogy a tagállamoknak legalizálniuk kell a melegházasság intézményét, amit sem a Biblia, sem a római jog és a Justinianus-féle Corpus juris civilis, de még a görög antikvitás sem törvényesített és tett lehetővé. Hosszú távon az lesz tehát az igazi kérdés, hogy ha az hátrányos megkülönböztetés, hogy két azonos nemű személy nem köthet házasságot, akkor vajon miért nem lesz hátrányos megkülönböztetés a házasság intézményét csupán két emberre korlátozni. Mégis mi lesz majd a hivatkozási alap a két főre való korlátozás esetén ekkor – csak nem a hagyományok és a kultúra?

Ennek kapcsán nagyon is releváns a mostani gyermekvédelmi törvény egyik legkritikusabb pontja, a transzneműség kérdése is. Miért? Amikor Magyarország azzal volt elfoglalva, hogy egy gazdaságilag erősödő, a korábbi válságból kilábaló ország élére egy olyan vezetőt választott, aki mindössze két évig állt a kormánya élén, aközben a Christine Goodwin versus Egyesült Királyság-ügyben a strasbourgi emberi jogi bíróság kimondta: „egyértelmű és folyamatos nemzetközi trend a transzneműség elismerése”. A strasbourgi bíróság akkor – bár elismerte az állam jogát, hogy szabályozza a házasság intézményét – egyúttal azt is kijelentette, hogy „nincs indokolhatóság a transzszexuális személyek házasságának akadályozására”. Ennek a kérdéskörnek a legfontosabb üzenete az, hogy az egyéni, individualista jogok mennyiben – nagyon is – képesek megváltoztatni azon társadalmi intézményeket, amelyekre a társadalom alapelemei és alapegységei épülnek. Vajon a következő lépés lehet a nem emberi tulajdonságok kreálása és testbe ültetése vagy éppenséggel fordítva: nem emberi élőlények humán tulajdonságokkal való felruházása? Sőt, semmivé válhatnak a feminizmus elmúlt száz évben elért eredményei is, hiszen a nőknek ugyanúgy, méghozzá sokkal tisztességtelenebb körülmények közt kell a férfiakkal versenyezniük.

Mindezért nagyon fontos, hogy – visszautalva a Goodwin-ügyre, amikor a bírák trendekre és lényegében a közvéleményre hivatkoztak – azok hangját is hallani lehessen Strasbourgban, akik a transzneműség teljes körű elismerését nem támogatják. Az európai civilizáció két alapköve, a Biblia és a Justinianus-féle Corpus juris civilis hagyománya a szemünk előtt porladhat el, ha nem sikerül az irányon változtatni. Mivel sem az embernek, sem a családnak nincs definíciója a nemzetközi jogban, így pont a legalapvetőbb kérdésben nincs döntés vagy konszenzus ma Európában arról, hogy kik vagyunk és hova tartunk. Ezért fontos egyértelműen állást foglalni ebben a kérdésben, mert a modern technológia immáron egyértelműen a klasszikus emberi jogokon is túlmutat.

A szerző ENSZ emberi jogi szakértő, tudományos főmunkatárs (NKE)

Borítókép: MTI/EPA/AP pool/Jean-Francois Badias

Ezek is érdekelhetik

Nagy árat fizethet Lengyelország, ha szembe megy az unióval

vg.hu

Halottasházakká alakultak a román kórházak

vg.hu

A legmagasabb ligába jutott a hazai exportfinanszírozás

vg.hu

Orbán Viktor: Szalagavató - fotó

origo.hu

Nem oktathatnak ki minket jogállamiságból!

magyarnemzet.hu

Elszálltak az üzemanyagárak, ársapkát raknak a benzinre a szomszédban

vg.hu

Kiderültek a Budapest Airport visszavásárlásának részletei

magyarnemzet.hu

Kiderültek a Budapest Airport visszavásárlásának részletei

magyarnemzet.hu

Aludd magad szebbé!

gyogyzona.hu

Bravúrosan rácáfolt a baloldalra a világkiállítás

magyarnemzet.hu

Frappáns választ adhat Varsó az uniós bírálatokra

magyarnemzet.hu

Orbán Viktor: Szalagavató - fotó

origo.hu

A legmagasabb ligába jutott a hazai exportfinanszírozás

vg.hu

Az M4-esen autózott, aztán a belső sávban meglátta, ami ott se lehetett volna - videó

origo.hu

Elszálltak az üzemanyagárak, ársapkát raknak a benzinre a szomszédban

vg.hu

Az M4-esen autózott, aztán a belső sávban meglátta, ami ott se lehetett volna - videó

origo.hu

A nyilvános lánykérés nem cuki - hanem iszonyú gáz!

she.life.hu

Bravúrosan rácáfolt a baloldalra a világkiállítás

magyarnemzet.hu

Halottasházakká alakultak a román kórházak

vg.hu

Frappáns választ adhat Varsó az uniós bírálatokra

magyarnemzet.hu

Nem oktathatnak ki minket jogállamiságból!

magyarnemzet.hu

Aludd magad szebbé!

gyogyzona.hu

A nyilvános lánykérés nem cuki - hanem iszonyú gáz!

she.life.hu

Nagy árat fizethet Lengyelország, ha szembe megy az unióval

vg.hu