Mostanában viszonylag keveset beszélünk arról, hogy akkor, amikor rendszert váltottunk, egy cél lebegett szemeink előtt: mielőbb elérni a fejlett Nyugat életszínvonalát. Hazánk polgárainak képzeletbeli koordináta-rendszerében természetesen az osztrák nívó állt: a szomszédban – minimum egy Gorenje hűtőért vagy egy videómagnóért – mindenki járt, és megtapasztalhatta, hogy mi a különbség a szocializmus és a kapitalizmus között. Nem pusztán a bécsi csillogó-villogó üzletek kirakatai, utcái voltak szembetűnőek az egykori magyar valósághoz képest, hanem egy átlagos burgenlandi falu összképe is. Azt pedig már nem is érdemes ragozni, hogy Ausztriában a fizetés kitartott a hó elejétől a hó végéig, és jutott belőle még nyaralásra, telelésre, színházra, mozira, az otthon felújítására vagy éppen a gyerek taníttatására. Cseppet sem mellesleg a sógorok világa nem pusztán a földrajzi okok miatt volt kézzelfogható, hanem azért is, mert régi történelmi-kulturális-politikai partnerről beszélhettünk, és Ausztria évszázadok óta viszonyítása alapja Magyarországnak. Érdemes felmelegíteni a felzárkózási témát, tekintettel arra, hogy Magyarország sosem állt még olyan közel az említett nívóhoz, mint napjainkban.
Bár az osztrák fejlettség eléréséhez még nagyon sokat kell tenni – Ausztria a kontinentális megközelítés mellett világviszonylatban is gazdag országnak minősül –, hazánk már lekörözött délnyugat-európai országokat fejlettség terén. Olyan uniós tagállamokat, ahol nem volt évtizedeken keresztül szocializmus, és amely országok több mint három évtizede tagjai az uniónak vagy az „elődközösségnek”.
A felzárkózást – túl azon, hogy jelentős környezeti változással is járt – matematikai-közgazdasági alapon lehet modellezni, amelyből kiderül az is: mennyit fejlődtünk 2010 óta. A képlet így szól: a magyar vásárlóerő-standardon mért egy főre jutó bruttó hazai termék. Az Eurostat adatai szerint a 2019-es 73 százalékról a válságévben 74 százalékra emelkedett az Európai Unió 27 tagállamához viszonyított magyar fejlettség, ami nyolc százalékkal magasabb a 2010-es gazdasági teljesítményhez mért vásárlóerőhöz.
