időjárás 11°C Dezső 2022. május 23.
logo

Magyarország felzárkózási pályán

Szajlai Csaba
2022.01.29. 08:59
Magyarország felzárkózási pályán

Mostanában viszonylag keveset beszélünk arról, hogy akkor, amikor rendszert váltottunk, egy cél lebegett szemeink előtt: mielőbb elérni a fejlett Nyugat életszínvonalát. Hazánk polgárainak képzeletbeli koordináta-rendszerében természetesen az osztrák nívó állt: a szomszédban – minimum egy Gorenje hűtőért vagy egy videómagnóért – mindenki járt, és megtapasztalhatta, hogy mi a különbség a szocializmus és a kapitalizmus között. Nem pusztán a bécsi csillogó-villogó üzletek kirakatai, utcái voltak szembetűnőek az egykori magyar valósághoz képest, hanem egy átlagos burgenlandi falu összképe is. Azt pedig már nem is érdemes ragozni, hogy Ausztriá­ban a fizetés kitartott a hó elejétől a hó végéig, és jutott belőle még nyaralásra, telelésre, színházra, mozira, az otthon felújítására vagy éppen a gyerek taníttatására. Cseppet sem mellesleg a sógorok világa nem pusztán a földrajzi okok miatt volt kézzelfogható, hanem azért is, mert régi történelmi-kulturális-politikai partnerről beszélhettünk, és Ausztria évszázadok óta viszonyítása alapja Magyarországnak. Érdemes felmelegíteni a felzárkózási témát, tekintettel arra, hogy Magyarország sosem állt még olyan közel az említett nívóhoz, mint napjainkban.

Bár az osztrák fejlettség eléréséhez még nagyon sokat kell tenni – Ausztria a kontinentális megközelítés mellett világviszonylatban is gazdag országnak minősül –, hazánk már lekörözött délnyugat-európai országokat fejlettség terén. Olyan uniós tagállamokat, ahol nem volt évtizedeken keresztül szocializmus, és amely országok több mint három évtizede tagjai az uniónak vagy az „elődközösségnek”.

A felzárkózást – túl azon, hogy jelentős környezeti változással is járt – matematikai-közgazdasági alapon lehet modellezni, amelyből kiderül az is: mennyit fejlődtünk 2010 óta. A képlet így szól: a magyar vásárlóerő-standardon mért egy főre jutó bruttó hazai termék. Az Eurostat adatai szerint a 2019-es 73 százalékról a válságévben 74 százalékra emelkedett az Európai Unió 27 tagállamához viszonyított magyar fejlettség, ami nyolc százalékkal magasabb a 2010-es gazdasági teljesítményhez mért vásárlóerőhöz.

Noha a 2021-es érték még nem áll rendelkezésre, arra mérget vehetünk, hogy tovább javítottunk a helyzetünkön: tavaly 6,5 százalékkal bővülhetett a magyar gazdaság, ami jelentősen meghaladhatja az uniós átlagot. A hazai fejlettségi szint valószínűleg nem pusztán a szlovák vagy a lengyel fejlettségi átlagot érte be, hanem Portugáliáét is, és már lehagytuk a görögöket. A következő években is kitarthat a gyors felzárkózás. Olyannyira, hogy 2024–2025 környékén az EU átlagának nyolcvan százalékát elérhetjük, 2030-ra pedig – a jelenlegi növekedési erőjelzések szerint – az uniós szint 88 százalékát. A felzárkózáshoz persze az kell, hogy évente átlagosan megmaradjon a magyar növekedési előny.

Summa summarum: Ausztriához képest jelenleg hatvanszázalékos a magyar fejlettség, így az osztrák nívótól még messze vagyunk. Ugyanakkor ha azt vesszük alapul, hogy a spanyolok hol tartanak (az EU-átlag 86 százalékán), már az is jelentős eredmény lenne, ha a negyven évig tartó szocia­lizmus ellenére nagyjából összehoznánk a kontinentális életszínvonalat.

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese

Borítókép: Magyarország zászlaja (Fotó: Flickr)