Pandora szelencéje

Néhány nappal ezelőtt ennek a lapnak a hasábjain olvastam egy cikket (A mesterséges intelligencia nem játék, 2022. 01. 05.), amelynek szerzője a mesterséges intelligencia (A. I.) potenciális veszélyforrásait latolgatta egy mostanában bekövetkezett esemény fényében. Történt ugyanis, hogy az Amazon Alexa nevű okosasszisztense egy, az életveszélyes cselekedet kritériumainak jócskán megfelelő internetes kihívásra buzdított egy tízéves amerikai kislányt. A cikket jegyző Bódi Ábel határozott állást foglalt a mesterséges intelligencia ellenében, jómagam viszont ezzel kívánnék vitába szállni.

Az első gondolat, amely a publicisztika elolvasása után eszembe ötlött, ez volt: ezt képviselni ugyanolyan hipokrata dolog, mint a kapitalizmus haszonélvezőjeként ócsárolni a szabadpiacot vagy szorgos felhasználóként megkérdőjelezni a közösségi média létjogosultságát.

Mielőtt azonban eme gondolatot kifejteném, szeretnék leszögezni valamit. Alexa nem öngyilkosságra buzdította a kislányt testgyakorlatnak álcázva, ezzel azért legyünk tisztában. A mesterséges intelligencia a TikTok-on 2020-ban feltűnt, „The penny challenge” névre keresztelt internetes kihívást ajánlotta a gyermeknek, amely valóban abból áll, hogy a félig bedugott konnektor villáit érintsük meg egy érmével. A kihívás minden kétséget kizáróan ostoba és balesetveszélyes, ám az embereknek köszönhetően terjedt el a TikTokon.

Ezzel pusztán annyit szeretnék mondani, hogy akár csak elméleti síkon is, de „előre megfontolt szándéknak” nevezni Alexa tettét egy csöppet konteó jellegű, nemdebár? Nyilvánvalóan nem vélem az alufólia sisakok zörgését hallani a távolban minden olyan alkalommal, amikor valaki a kétségeiről számol be az A. I.-szel kapcsolatban. Ennek ellenére azonban azt is szilárdan állítom, hogy nem válik valami valósággá még akkor sem, ha Denis Villeneuve már megrendezte a filmet.

És most térjünk vissza a képmutatásra! Az emberiség történetének jelen minutumában számtalan olyan technológia, felület, eszköz és mi egyéb létezik, amelyek épp annyi negatívumot rejtenek, amennyi a pozitív hozadékuk. Ilyenek például: a kapitalista piacgazdaság, a fogyasztói társadalom, a közösségi oldalak, a tömegdemokrácia vagy pedig a mesterséges intelligencia. Mindnek van előnye, nem is kevés, ugyanúgy, ahogy hátránya is.

És valljuk be őszintén, mindannyian szeretjük az előnyöket, a mesterséges intelligencia nyújtotta pozitívumokat pedig különösen. Tehát amikor meg akarjuk reformálni vagy kontroll alatt akarjuk tartani, akkor nem csak demagóg módon le akarjuk nyirbálni azon részeit, amelyekre nekünk személyesen nincs szükségünk?

Tisztában vagyok vele, hogy az általam képviselt nézőpontra könnyedén rásüthető a sarkosság vádja, ennek ellenére őszintén azt gondolom, hogy csak a jó és pozitív részét nem kaphatjuk meg semminek. Ilyen sajnos nincsen.

Bódi Ábel kifejtette nemtetszését a mesterséges intelligencia térnyerésével kapcsolatban, azonban semmilyen konkrétumot nem adott arra nézve, hogy hogyan kellene élnünk nélküle. A személyesen lefolytatott eszmecserénk során annyit mondott, hogy „pontosan úgy tudnánk élni, ahogy a nyolcvanas évekig tettük”. Hát, ez egy tetszetős, de sajnálatos módon üres és tartalmatlan sallang. Tényleg komolyan gondoljuk ezt?

Számtalan dolog megváltozott a világon a nyolcvanas évek óta, amely változásokhoz muszáj volt adaptálódnunk, a mesterséges intelligencia segítségével is. Az első példa, amely eszembe jut, az online oktatás vagy munkavégzés. Ha bármely vírus következtében újabb világméretű karantén szükségeltetne, Bódi Ábel világában szó szerint megszűnne az élet hónapokra? A legtöbb ember még azt is felháborodva konstatálja, ha valahol nem tud bankkártyával fizetni, ki szavazna itt a visszafejlődésre?

Az emberiség sok ezer éve létező történetében még egyszer sem fordult elő az, hogy a fejlődés egy pontján hátraarcot csináltunk volna – akármit is engedtünk ki Pandora szelencéjéből, azt visszazárni már nem lehet.

Szilárdan állítom, hogy elérkeztünk már ahhoz a ponthoz, ahonnan nem is lehetne visszaút, még akkor sem, ha akarnánk. Túl sok, túl nagy, túl bonyolult és túl észszerűtlen változások szükségeltetnének az analóg világra való visszaálláshoz, mindezt ráadásul azért, hogy az élet lassabb és kényelmetlenebb legyen. Világunk a jelenlegi formájában igenis megköveteli a mesterséges intelligencia jelenlétét, megszüntetéséhez olyan dolgok megreformálására lenne szükség, amelyekre már nincsen ráhatásunk.

A mesterséges intelligencia számos területen nyújt kardinális előnyöket: javíthatja az egészségügyi ellátást, biztonságosabbá és környezetkímélőbbé teheti a közlekedést, növelheti az ipari termelés hatékonyságát, továbbá olcsóbbá és fenntarthatóbbá teheti az energiatermelést és -felhasználást. Ezek mind olyan dolgok, amelyekre 2022-ben nem lehet vállvonogatva legyinteni, mondván, hogy megoldjuk máshogy. Nincs máshogy.

A szerző egyetemi hallgató

Borítókép: illusztráció (Fotó: 123RF)