Van egy olyan vetülete Márki-Zay Péter önbevallásának arról, hogy ők külön képviselik a kommunistákat és a fasisztákat, ami eddig nem került terítékre. Nem pusztán elszólás volt annak az elismerése, hogy egyfajta morbid two in one-nal, kettő az egybennel egyszerre kommunisták és fasiszták is a kotyvalékkoalíciójukban. A baloldali miniszterelnök-jelölt valószínűleg azért akarta ezt egyértelművé tenni, mert fasisztának tartják a magyar népesség nagy részét, és úgy gondolják, hogy ilyen szövegekkel lehet a legkönnyebben pluszszavazatokat szerezni. Más szóval azt hiszik, hogy a magyar lakosság jelentős része titokban szélsőjobboldali, csak eddig még nem jött ki belőlük az állat. Erre kellenek szerintük az ilyen fasisztacsalogató szörnybeszédek, hogy ezek hatására a nép jelentős része majd, rátalálva végre a saját magához hasonló szélsőséges jelöltre, arra fogja adni a szavazatait.
Emlékezzünk csak, Ron Werber tizenvalahány éve milyen militarista hergelő hadovákkal hevítette gyűlöletkurzusa során a baloldali aktivistákat. A gyűlölködés professzora, az MSZP 2002-es kampányguruja azt mondta egy titokban felvett, 2004-es hanganyag szerint: Magyarországon van egy fasiszta és egy szocialista párt, vagyis vannak szocialisták és vannak fasiszták. De különös egybeesés! Éppen Werber dicsérte föl liberálbalos szíveket melengetően a szivárványkoalíció jelöltjét, mint aki legyőzheti Orbán Viktort és megbuktathatja a Fidesz-kormányt. Ne legyünk túlzottan hiszékenyek: miért ne állna most is Werber a baloldali kampány mögött legalább tanácsadóként? És ennek köszönhetőek a kampány durvítására, brutalizálására tett erőteljes kísérletek. Rögtön érthetővé válna, miért és honnan ez az eszeveszett igyekezet Márki-Zay részéről, hogy legyalázzon mindenkit, aztán egy mozdulattal a Fideszt vádolja mindazzal, amit előző pillanatban még ő mondott és tett.
Valójában a hódmezővásárhelyi polgármester megtestesíti azokat a szélsőbalos negatív toposzokat, amiket a magyar jobboldalról képzelnek. A hazai baloldal szegénységi bizonyítványa, hogy évtizedek óta nem tudott és nem is akart elmozdulni attól a marxista-leninista tévképzettől, amit Rákosi Mátyás úgy fogalmazott meg, hogy neki nyolcmillió fasisztával kell Magyarországon szocializmust építenie. Ez a pártállami néplenéző örökség köszönt vissza a rendszerváltást követően is. Óvatlan beismerések régebben is történtek részükről. Egy ízben Teleki László csupán hivatalba lépése után leérettségizett akkori MSZP-s államtitkár nyilatkozott úgy, hogy szükségük van a rasszista szavazatokra is.