Az egyre súlyosabb európai energiakrízis jól példázza, hogy a villamosenergia-ellátás minden országban nemzetstratégiai kérdés. Az is köztudott, hogy az energiaellátás a hazai és külföldi érdekelt és ellenérdekelt felek sokszor késhegyig menő – nem feltétlenül a nyilvánosság előtt zajló – érdekütközéseinek és csatározásainak a színtere, amelybe alkalmasint államok, kormányok is bevonódnak. Ezt láthatjuk Ausztria példáján, amely az Európai Bíróságon megtámadta a Paks II projektet jóváhagyó európai bizottsági határozatot. A március 10-i tárgyalás apropóján érdemes egy kicsit a dolgok mögé nézni.
Az első és legfontosabb alapelv, hogy az energiamix meghatározásának joga szuverén tagállami hatáskör, amit senki semmilyen körülmények között nem sérthet meg. Ezzel az alapelvvel Ausztria évek óta szembemegy, és minden eszközzel fellép a vele szomszédos országok atomerőművi beruházásai ellen. Ennek egyik példája, hogy néhány éve – a precedensértékű ítéletben bízva – megtámadta az angliai Hinkley Point C atomerőművi beruházás kapcsán a bizottság által jóváhagyott állami támogatást. Az osztrák keresetet elutasította a bíróság, és a fellebbezés sem hozott eltérő eredményt.
Érdemes sorba venni, hogy Ausztria milyen eszközökkel és milyen háttérrel rendelkező politikusok és szervezetek támogatásával próbálja az egyes beruházásokat megakadályozni. Azon nincs mit csodálkozni, hogy a többek között az energiaügyekért is felelős osztrák miniszter, Leonore Gewessler a zöldképviselők csoportját erősíti.
A miniszter korábban – 2014–2019 között – a Paks II projektet folyamatosan támadó Global 2000 nevű osztrák atomellenes civil szervezet ügyvezető igazgatója volt. Így fordulhatott elő, hogy a hivatalos minisztériumi oldalra egy olyan, Az atomlobbi meséi című pamflet kerülhetett fel, amely tényeket csak nyomokban tartalmaz. Az osztrákok folyamatosan megkérdőjelezik a szakemberek és nemzetközi szervezetek atomenergiával kapcsolatos hozzáértését, miközben a minisztérium azzal büszkélkedik az oldalán, hogy „Bécs joggal érdemli meg az energiaváros becenevet”, arra utalva, hogy például a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség székhelye is Bécs.