Ezekre a kérdésekre keresem a választ mindamellett, hogy a vidékfejlesztés hosszú és nehéz folyamat, s nem lehet tökéletesen végezni, illetve befejezettnek nyilvánítani. Ez utóbbi megjegyzés ellenére az a határozott véleményem, hogy az elmúlt négy év egyik legsikeresebb szakpolitikája hazánkban a vidékfejlesztés volt.

Lassan a múlt homályába vész, de hat-nyolc éve még a munkanélküliséggel volt jellemezhető Magyarország munkaerőpiaca, különösen annak vidéki, kistelepülési része. Ekkor – s ez az első kezdeményezése a sikeres vidékfejlesztési lépéseknek – nagyon fontos szerepet játszott a közmunka tömeges lehetővé tétele. Még azzal együtt is igaz ez az állítás, hogy a több százezres tömeg jelentős része később sem lett a legális munkaerőpiac szereplője.

Azonban a gyengén képzett emberek szocializációjának, s a helyi önkormányzatok mindennapi gondjai orvoslásának a szempontjából ennek a sokat kritizált lehetőségnek az alkalmazása ma már egyértelműen indokoltnak, eredményesnek minősíthető.

A második lépés a vidékfejlesztés előmozdításában a Modern városok programjának meghirdetése volt. Bár ezek az uniós források nem jutottak el a kistelepülésekre, de a vidéki nagyvárosaink s azok agglomerációi mind infrastruktúrában, mind a települések turizmust és zöldmezős beruházásokat vonzó erejében óriásit emelkedtek, fejlődtek. Ennek a programnak nagyon fontos része volt az autópálya- és autóút-építési program, melynek segítségével elérhető közelségbe került az a cél, hogy néhány éven belül gyorsforgalmi úton elérhetővé váljon minden megyei jogú város Magyarországon. A több száz projekt mintegy négyezermilliárdos keretösszeggel óriási lökést adott arra is, hogy az országunknak a történelmi kataklizmánk (Trianon) miatti túlzott egyközpontúsága oldódjon. Történt ez egyébként amellett, hogy Budapesten az elmúlt bő egy évtizedben sosem látott fejlesztések és beruházások történtek: csak az új épületeinek felsorolásához minden bizonnyal nem lenne elég ennek a cikknek a terjedelme.

A Modern városok program mellett az Orbán-kormány sikeresen használta a gazdaságdiplomáciai eszközöket is. Ennek Miskolc az egyik tipikus példája, ahol is megállt a város lélekszámbeli és gazdasági hanyatlása, s a tömeges munkahelyteremtéssel járó zöldmezős beruházások mellett a város visszanyerte korábbi – indokoltan nagy – presztízsét a turisztika területén is. A zöldmezős, zömében külföldi tőkebefektetések mellett az állami beruházások is sok esetben az elmaradott régiókat célozták meg, ahol egy-egy börtönépítés vagy diszpécserszolgálat létesítése nagyon sok embernek biztos megélhetést jelentett.

A sikeres vidékfejlesztésnek volt még két pillére, mely az utóbbi években nagyon sokat lendített a vidéki emberek megélhetésén, javított életkörülményeiken. Az egyik a beruházásokat, vízgazdálkodási, környezetvédelmi, digitalizációt elősegítő, a korábbiaknál sokkal ambiciózusabb és fajsúlyosabb agrárprogram. Az Agrárminisztérium által koordinált program, amelyért a kormányzati politikán belül lobbizott, nagyon komoly fordulatra, fejlődésre adott lehetőséget az egyébként is kiváló adottságokkal bíró és felértékelődő hazai élelmiszeriparnak és mezőgazdaságnak. A kormány azon döntésével pedig, hogy az uniós támogatásokat ezen a területen nyolcvanszázalékos hazai támogatással megtoldja, óriási perspektívát teremtett: a 2021–2027-es ciklusban a források megháromszorozódnak, s elérhetik a 4265 milliárd forintot!

A másik – talán a vidékfejlesztés szempontjából legfontosabb – pillér, illetve lépés a tisztán hazai költségvetésből finanszírozott Magyar falu program meghirdetése volt. A Modern városok program ugyanis nem érte el a nagyvárosoktól távolabb lévő településeket, az agrárium fejlesztése pedig ma a falvakban élőknek csak kisebb részét célozhatja meg. A Magyar falu program ezzel szemben 2018 és 2022 között mintegy ezermilliárd (!) forint keretösszegben pályázati lehetőséget nyitott a falvak lakóinak igénye szerinti fejlesztésekre. Az ötezer fő alatti települések igényjogosultjai­nak 99 százaléka képes volt sikerrel pályázni a 4+1 pályázati lehetőségre. Márpedig a szükségletek nagyon komplex és szerteágazó lehetőségeket szültek, a programalkotás és -végrehajtás pedig mindvégig folyamatos egyeztetésekkel, konzultációkkal lett megtámogatva.

A program első pillére olyan – majdnem tucatnyi – pályázati lehetőséget biztosított, melynek révén önkormányzati ingatlanok felújítására, fejlesztésére, játszóterekre, kommunális létesítményekre, orvosi eszközök beszerzésére, közösségszervezési célok megvalósítására nyílt mód. A program második pillére a talán legismertebb programelem, a falusi csok, mely lehetővé tette a lakásvásárlások mellett a talán még fontosabb lakásfelújítások elvégzését s az ezekhez kapcsolódó hitelfelvételek kamattámogatását is. A múlt év végéig csak ezen a jogcímen 29 ezer befogadott kérelemről, s mintegy 156,5 milliárd forint támogatási igényről lehetett beszámolni. A program harmadik eleme a kistelepüléseink számára kulcsfontosságú útállomány-fejlesztésre fókuszál, hiszen a Falusi útalap pályázatai révén a belterületi és a kistelepüléseket összekötő mellékutak építése vagy felújítása oldható meg. 2021 végéig háromezer kilométernyi mellékút újult meg, ami nemcsak a falusi emberek közlekedésében, hanem a mezőgazdasági vállalkozók munkavégzésében s az ott élő emberek munkába járásának könnyítésében is komoly előrelépést hozott.

A negyedik pillér az uniós Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) részeként meghirdetett falusi mikrovállalkozás-fejlesztéseket célozták (gépek, gyártási licenszek, know-how-k, ingatlanfejlesztések), míg a +1, az ötödik pillér, a Falusi civil alap a falvak helyi kötődésű, értékteremtő közéleti és civil mozgalmait, tevékenységeit kívánta feléleszteni. Egyházak, civil szervezetek, tűzoltó-egyesületek, kulturális kisközösségek mindennapi tevékenységeit és kezdeményezé­seit karolja fel – ezáltal is élhetőbbé, a települések lakói számára igazi otthonná és közösséggé alakítva a falusi életteret. Ugyanakkor a kistelepülési boltok fennmaradását és megújulását is elősegítette a kormány, ráadásul a településeken lévő állami ingatlanok önkormányzatokhoz történő átadásával is előmozdította kisebb falvakban élők lehetőségeit. A hosszú távú cél ugyanis nem lehet más, mint az, hogy a modern kor elvárásainak megfelelő szintre hozzuk az eddig elmaradott kistelepüléseinket, s segítsük őket abban, hogy a XXI. században jó legyen kistelepülésen élni.

Az, hogy ennek az átgondolt, s sikeresen végrehajtott lépéssorozatnak a választáson is megvolt a gyümölcse, az fontos szempont, illetve eredmény. De ennél talán még fontosabb az, felismerve a vidék érték- és tradíciómegőrző szerepét, hogy ez a sikeres vidékfejlesztési politika folytatódjon. Utoljára az 1990–94-es ciklusban fejlődött ekkorát a falu: akkor fektették a szennyvízcsöveket, a gázvezetékeket, bevezették a vonalas telefont, utak, tornatermek épültek. Azóta viszont a falvak mostohagyermekei voltak a hazai valóságnak. Mára azonban mindez megváltozott, s elindult a fejlődés, a felzárkózás. Maradjon is így, illetve folytatódjon az, ami sikeres!

A szerző közgazdász, főiskolai tanár

Borítókép: A földet trágyázza egy traktor Debrecen közelében (Fotó: MTVA/Oláh Tibor)