Azonban nem pusztán a legfőbb uniós testületeken belül van jelen a Soros-hálózat: emberei ott vannak a különféle európai bírósági és ügyészségi szervezetekben, így többek között a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságában. A múlt év óta működő Európai Ügyészség élére pedig az a Lau­ra Codruta Kövesi nevű román jogász került, aki köztudottan Soros György emberének számít. De a luxembourgi Európai Bíróság főtanácsnokai között is ott vannak a Soros-hálózat tagjai, így nem csodálkozhatunk azon, ha a Magyarországgal kapcsolatos ítéletek sorra-rendre az Orbán-kormányt marasztalják el.

Továbbá a Soros-hálózathoz tartozik a Soros által 2007-ben alapított, Páneurópában (vagyis az Európai Egyesült Államokban) hívő Külkapcsolatok Európai Tanácsa, mely tulajdonképpen az unió „mélyállamának” is tekinthető, s a kelleténél kevesebb figyelmet kap. (Anyaintézménye az amerikai Külkapcsolatok Tanácsa, az egyik legfontosabb, legbefolyásosabb globális hatalmi központ.) Ebben az agytrösztben jelen vannak az unió volt és mai funkcionáriusai, befolyásos politikusok, nemzetközi szervezetek volt és mai vezetői, a mainstream médiumok vezetői és így tovább, köztük Bajnai Gordonnal, aki egyébként is Soros magyarországi „jobbkezének” számít. (Soros finanszírozta a Bajnai-féle Haza és Haladás Alapítványt is.)

Ezen kívül: az Alapjogokért Központ kutatásai bizonyították, hogy a Soros-hálózathoz tartozó uniós lobbisták, NGO-k, agytrösztök képviselői évente legalább ötvenszer találkoznak bizottsági biztosokkal vagy munkatársakkal, azaz gyakorlatilag heti rendszerességű kapcsolat áll fenn az uniós bürokrácia és a Soros-lobbisták között. A felmérés azt is kimutatta, hogy a bizottsági döntések gyakran éppen ezen hálózat előzetes javaslatait és elképzeléseit tükrözik vissza. És azt se feledjük el, hogy a Magyarországgal kapcsolatos úgynevezett jogállamisági jelentések is jelentős, ha nem meghatározó mértékben a Soros-hálózathoz tartozó álcivil szervezetek „elemzései” alapján készülnek el (lásd: Helsinki Bizottság, TASZ, Transparency International stb.).

Ha ebből a szempontból nézzük, már nincs mit csodálkoznunk Alexander Soros unióval kapcsolatos, keresetlenül őszinte hangvételén. Végül is, ha az ember irányít egy nagy szervezetet, amely ráadásul globális, szükséges a határozott hangvétel, a kemény kéz, máskülönben „erjedés” indulhat meg az uralt szervezeten belül, például a renitens magyarok hatására…

De vajon miért olyan fontos apának és fiának Ukrajna sorsa? A válasz nagyon egyszerű: Soros György 1989 óta „jelen van” – az egyébként csak 1991-ben önállósodott – országban. És jól tudjuk, hogy mit jelent az, ha valahol Soros jelen van. 1990-ben létrehozta az International Renaissance Foundationt, amely természetesen a Nyílt Társadalom Alapítványok nemzetközi hálózatához tartozott, s támogatta Ukrajna „fejlődését”. Nála mindig ez az első lépés egy országban: a jótékonykodó befektetés. A második pedig az, amikor érvényesíti a pénzügyi érdekeit az országon belül: Soros az önállóvá váló Ukrajnában beültette embereit a legnagyobb állami vállalat, a Naftogaz vezetőségébe, de erőteljesen megjelent az IT-szektorban is, 2015-ben a Ciklum Holdingban szerzett részesedést, a vállalati konkurenciát pedig igyekezett tönkretenni. Azt is tervezi, hogy megjelenik a mezőgazdaságban is, valamint infrastrukturális projektekben is jelen van, s a siker érdekében kulcspozíciókba juttatja hálózati embereit.

Jellemző, hogy a Vesztyi nevű orosz nyelvű újság 2019-ben az ukrán politikára legnagyobb befolyást gyakorló száz ember között az akkori elnök, Petro Porosenko után Soros Györgyöt a második helyre tette.

Sorosnak tehát elemi pénzügyi és profit­érdeke, hogy Ukrajna talpon maradjon, és Oroszország veszítsen, hiszen utóbbi helyről Putyin hathatós fellépésének következtében alapítványaival együtt távoznia kellett a 2000-es években.

De ez még nem minden. A Fox News írt arról nemrég, hogy a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványokat közvetlen szálak fűzik a Biden vezette adminisztrációhoz. Olyannyira, hogy a pénzügyi spekulánshoz kötődő Governing for Impact nevű „csoportnak” már húsz új szabályzatot sikerült megvalósíttatnia a kormánnyal, amelyek fő célja a Trump elnök által korábban hozott rendelkezések eltörlése volt. Vagyis a Soros-hálózatnak komoly befolyása van a demokrata adminisztrációra, s amint látjuk, a Biden-kormányzat nagyon határozottan tereli az uniót az Oroszországgal szembeni szankciók kiterjesztésére, ez által a háborús feszültség fokozására. Akárcsak Alexander Soros…

Ennélfogva az ember néha zavarban van: vajon a Biden-kabinet vagy inkább a Sorost mint előretolt bástyát sorai között tudó globális pénzügyi elit irányítja jobban az Európai Uniót abban, hogy saját magát ne lábon, hanem egyenesen főbe lője? Nos, erre tényleg nehéz felelni.

A végére pusztán egy kérdés marad: ha mindezt mi, magyarok látjuk, akkor erre mi a válaszunk?

A szerző politológus, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója

Borítókép: Soros György (Fotó: Reuters)