A puskapor csak szárazon jó

Minden terv annyit ér, amennyi megvalósul belőle – az ismert mondást némi pikírt éllel neki is szegezhetnénk a jövő évi költségvetés készítőinek, miután az előre tervezhetetlen externáliákat (külső kényszerhatásokat) nyilvánvalóan csak vélelem alapján és az óvatosság elvét alkalmazva vehették figyelembe. A most általános vitára bocsátott 2023-as büdzsé törvényjavaslatának az elemzésekor ugyanis nagy bizonytalanság a mindent felülírni képes kérdőjel, az externália.

Az elmúlt néhány év bizonyította, nemcsak az üzembiztos működés, hanem a gyors reagálás képessége és alkalmazása az, ami védettebbé tesz a kitettséggel, váratlan külső hatásokkal szemben.

Világjárvány, elhibázott európai zöldfordulat, ukrajnai háború, olajembargó és a brüsszeli szankciós politika miatt dráguló élet; jobb bele sem gondolni, mi lett volna, ha nem egy üzembiztos, alaposan felkészült és azonnali döntésre képes, teherbírással rendelkező országban élnénk. De ettől még a környezetünk sajnos továbbra is olyan, amilyen.

Mi innen, a Kárpát-medencéből úgy látjuk, irracionális döntések születnek Nyugat-Európában, míg itthon a gyakorlatias, életszerű megoldásoké a főszerep. Talán ennek az eltérő metódusnak is az eredménye, hogy a magyar kormány olyan lett az Európai Egyesült Államok vízióját követő klikk szemében, mint a jó tanuló, aki korrekt, lehet rá számítani, de a nagyok nem szeretik, mert ügyes és van véleménye, nem lehet holmi szépelgéssel bevinni az erdőbe.

Ilyen testtartással születhetett meg az a gazdasági, pénzügyi előirányzat, amelynek tehát az egyetlen gyengesége lenne, hogy ne adj’ Isten, a megvalósítását kétségessé teszi egy olyan külső kényszer, mint amilyenek az eddigi válságok voltak. Mit lehet tenni, ha a legjobb terv sem adhat teljes garanciát? Egyszerű a válasz: fel kell készülni a bizonytalanságra!

Tartsd szárazon a puskaport, készülj a háborúra, ha békét akarsz!

Ezek a mondások foglalják össze, milyen körülmények között alkotta meg a kabinet az életünk anyagi lehetőségeit keretező dokumentumot.

További Vélemény híreink

Varga Mihály: A 2023-as büdzsé a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése

És akkor nézzük, mit tudunk a költségvetésről! Június 7-én, kedden mutatta be Varga Mihály pénzügyminiszter a 2023-as költségvetést és nyújtotta be a törvényjavaslatot Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének. A Költségvetési Tanács egyébként korábban egyetértett a büdzsével, nem támasztottak tehát kifogást. Az a számokból is jól látszik és a pénzügyminiszter is beszélt róla, hogy a tervezetnek „világos célja” a rezsicsökkentés és a honvédelem megerősítése. Ha megnézzük a büdzsé fontosabb számait, azt mondhatjuk, hogy erőteljesen megmutatkozik a biztonság és a béke igénye, amiről a választók egyértelmű üzenetet küldtek április 3-án. És ez egyébként a gazdasági fejlődés előfeltétele is.

A törvényjavaslatban 4,1 százalékos gazdasági növekedést tervez a kormány, 3,5 százalékos hiánycélt irányoz elő, a jövő év végére pedig 73,8 százalékig csökkenő államadósság rátával és 5,2 százalékos inflációval számol.

Két új alap is megjelent a tervezetben. Az egyik a rezsivédelmi alap, ez egy 670 milliárd forintos keretet jelent. A másik a honvédelmi alap, amit 842 milliárd forintos keretben határoztak meg, ezzel a kormány a NATO-nak tett korábbi vállalását hamarabb tudja teljesíteni.

A honvédelmi kiadások növelését a szomszédban zajló háború is indokolja. A két új alap finanszírozására az elmúlt időszakban extraprofitot elért ágazatokból beszedendő adók szolgálnak. A kormány a költségvetés összeállításakor számolt a háború és a szankciók hatásával, a magas energiaárakkal és az inflációval, az európai gazdaság lassulásával, valamint általában a világgazdasági környezet bizonytalanságával.

Érdemes kiemelni a jelentős többletforrásokat. Nyugellátásra például 730 milliárd forinttal, oktatásra 200 milliárddal, egészségügyre pedig 100 milliárddal fordít többet a kormány. Ezek hatása olyan, amit minden érintett ágazatban érezni lehet majd. Ami nem meglepő, de annál inkább üdvözlendő, hogy 450 milliárd forinttal jut több a családok támogatására, ami nemzetgazdasági jelentőségű döntés. A teljes összeg egyébként 3200 milliárd forint, ennyi jut családtámogatásra összesen a jövő évi büdzsében. Arányaiban amúgy is Magyarország költi a legtöbbet az Európai Unión belül családtámogatásra, de a jövőre tervezett többlet még ezt is megfejeli. Varga Mihály szerint az extraprofit miatt kiszabott adót nem fogja tudni mindenki áthárítani, hiszen – ahogy fogalmazott – „Magyarországon verseny van”. Jelenleg is zajlik az egyetlen ellenálló, a Ryanair vesszőfutása. A multicég ugyanis nem fogadta kitörő örömmel, hogy neki is részt kell vállalnia az arányos közteherviselésből,és ezért áthárítja az utasaira az extraprofitadót. Most ezért fogyasztóvédelmi vizsgálat elé néz. Ha kiderül, hogy a légitársaság törvénysértően járt el, az eredmény borítékolható.

A másik érdekes kérdés az EU-s pénzek, amelyek Magyarországnak járnak. Az Állami Számvevőszék elnöke arról beszélt egy interjúban, hogy nincs szükség mindenáron az EU-ból érkező forrásokra, következésképpen Magyarországot nem lehet zsarolni a kifizetések visszatartásával sem. Brüsszel hiába próbálkozik azzal, hogy a végletekig szembemegy egy tagállam demokratikusan megválasztott kormányával. Amíg tudja, addig persze megteszi, de eredményt elérni vele nem fog. Varga Mihály a költségvetés bemutatásakor egyébként arról beszélt, hogy bízik a tárgyalások sikerében.

A magyar kabinet képességei felől nekem sincs kétségem. A gondot nem is ez jelenti, hanem a brüsszeli ideológiai hadviselés és a belátóképességük elhomályosodása mindenféle hagymázas ideológiáktól. És hogy valóban lehet-e eszköz a források visszatartása a brüsszeli bürokraták kezében? Sarokba szoríthatják-e hazánkat és megpróbálhatják kikényszeríteni az együttműködést ott is, ahol ez nekünk nagyon fáj? A válasz egyszerű: nem. Brüsszel többször azt tanácsolta ugyan a tagállamoknak, hogy az elhibázott, eredménytelen és káros szankciós politika alkalmazásával ugorjanak a kútba, de ezt a magyar kormány az ellenzők között elsőként, folyamatosan és következetesen visszautasította. Brüsszelnek persze az nem tetszik, hogy a magyar kormány ebben is a magyarok érdekét képviselve nemet mond. De úgy tűnik, ez náluk „gyári beállítás”, a magyar kormánynál meg az ország érdekének a képviselete az.

Összegezve tehát, az új kormányzati intézkedések elérhetővé teszik az idei 4,9 százalékos, és a jövő évi 3,5 százalékos GDP-arányos hiánycélt. A háború és az elhibázott brüsszeli szankciós politika árát tehát nem a magyar embereknek kell megfizetniük.

És hogy meddig húzzák az EU-s kifizetéseket? Externáliák ide vagy oda, könnyű lenne a válasz, ha Brüsszel olyan üzembiztos lenne, mint amilyen a magyar költségvetés. Akkor szívesen tippelnék, mire is számíthatunk tőlük. Így azonban marad a „tartsd szárazon a puskaport” jól bevált alkalmazása.