Amikor volt alkalmam külföldi vendégeket körbevezetni a Parlamentben, minden esetben a Vadászterembe érve beszéltem nekik Trianonról, arról, mit jelent ez a magyarságnak. A Vadászterem falain a történelmi Magyarország öt legendás várát festették meg: Vajdahunyad, Árva, Visegrád, Klissza és Trencsén. Mind fontos helyszínei a magyar történelemnek, csaták és hősök neve kötődik hozzájuk. Immár 102 éve az ötből mindössze egy, Visegrád található Magyarország határain belül, a többi a mai Szlovákia, Románia és Horvátország területén van. A Parlamentet azzal az elgondolással építették eleink, hogy kifejezze a történelmi Magyarország nagyságát, megmutassa belőle a legjobbat. Trianon ezt is más fénytörésbe helyezte.
Petőfi Sándor így ír egyik toborzó kiáltványában:
Bánat és harc szól belőlünk, mint mikor a szél belesüvít a félrevert harang zúgásába.
1920. június 4-én a versailles-i Nagy-Trianon-palotában a francia és az angol miniszterelnök jelenlétében, mindössze negyedórás ceremónián írta alá a magyar küldöttség a trianoni békediktátumot. Odahaza a zászlókat félárbócra eresztették, félreverték a harangokat, gyászmiséket tartottak. Trianon 102 éve indít bennünket, magyarokat bánatra az anyaországban, az elszakított nemzetrészek területein, a szórványban és a diaszpórában egyaránt, és emlékeztet arra, hogy a jövőnkért bizony harcolni kell nap mint nap. Június 4-én pedig még elementárisabb ez az indíttatás.
Ott, Trianonban kezdődött a megcsonkított Magyarország számára a „bánat és a harc” évszázada.
Kezdődött az I. világháború utáni összeomlással, amelyhez társult az új határokon kívül rekedt magyarság üldöztetése és szenvedése, akik közül több mint 350 ezren menekültek az anyaországba, ahol sokakat csak vagonlakások vártak. De Trianon sorscsapása többszörös csapás volt. Az elszakított nemzetrészek magyarságának többször meg kellett szenvednie, hogy más országok polgáraivá tették őket előbb a nyugati, majd a II. világháború után a nyugati és a szovjet hatalmak. A magyar kisebbségek az utódállamok és az 1945 után hatalomra kerülő kommunista rezsimek üldöztetéseinek is első számú célpontjai voltak.