Mint ismeretes, egy évvel ezelőtt, a Magyarország–Írország felkészülési labdarúgó mérkőzés kezdete előtt az ír játékosok is térdre ereszkedtek, hogy így fejezzék ki szolidaritásukat a BLM iránt. Niedermüller úr akkor úgy nyilatkozott, hogy a meccs estéjén jobb volt írnek lenni, mint magyarnak. „Szégyellhetjük magunkat” – írta közösségi oldalán, ámbár ez a bejegyzés hitelesebb lett volna, ha csak saját magára vonatkoztatva fogalmazza meg.

Vajon mi lehet a célja ennek a hazafias érzelmű magyaroktól elrugaszkodott politikusnak? Miért jó az neki, hogy tisztességes magyarokat megbotránkoztat, főként persze azokat, akik „fehér bőrűek, keresztények és heteroszexuálisak”? Nos, nyilván azért, mert ezzel − egyfajta ellenálló pózban tetszelegve − érdemeket szerezhet abban a közelebbi és távolabbi közegben, ahová tartozik. Ezek a konzervatív-keresztény oldallal szembeni sértegetések részei egy globális hátterű provokációs programnak. A nyugati balliberális elitnek nagyon útjában van az Orbán-kormány, a nemzeti-keresztény irányultságú Magyarország. Szeretnék már akadálytalanul vezetni azt a kontinensnyi képződményt, amelyet a terveik szerint nemsokára Európai Egyesült Államoknak hívnak. A normális, egészséges gondolkodású – ne feledjük, hozzájuk hasonló polgárok Nyugat-Európában is szép számmal akadnak − magyaroknak viszont nagyon nem hiányzik az a népség, amely idegen, globalista érdekek szolgálatára adta a fejét, s egy pillanatra sem villan fel benne, hogy mivel tartozik annak a népnek, amely kenyeret és hazát biztosít neki. Nem örülünk, hogy hazánknak nincs becsületes ellenzéke – tisztelet a kevés kivételnek. Nem örülünk, hogy a mai, egyfajta honvédő küzdelmek idején olyanokkal kell együtt élnünk, akik készen állnak hátba döfni nemzetpárti döntéshozóinkat. A magyarok a legutóbbi parlamenti választásokon (is) jól döntöttek, mert azok kezébe adták a kormányzást, akik nem idegen érdekeknek, hanem saját polgáraiknak akarnak megfelelni.

Európa bajban van. A nyugati választók többsége olyan politikusokra voksol, akik a Soros Györgyökre, Amerika liberális köreire figyelnek, és onnan várják az útmutatást. Mondhatnánk a balliberális nyugati választópolgároknak: ha olyan politikusokra szavaztok, akik kiszolgálják a globalista érdekeket, akkor ne csodálkozzatok, hogy azok nem benneteket képviselnek. Már drágábban kapjátok a benzint, az élelmiszert, az áramot és imádkozhattok, hogy ne sodródjatok bele egy világháborúba.

És üzenhetnénk azoknak a politikusoknak is, akik lelkesen tapsolnak minden magyarellenes uniós döntéshez, és akik szégyenpadra szeretnék ültetni azt a magyar kormányt, amely nem akarja elfogadni Brüsszel ostoba, politikai indíttatású diktátumát. Üzenhetjük nekik, hogy Magyarországot nem fogják magukkal rántani abba a gödörbe, amelyben ők már benne vannak. A Gyurcsány Ferenc vezette DK kormány- és magyarellenes provokációinál sokkal fontosabb, hogy a kommunizmus világformáló szerepét átvette a balliberális gyökerű globalizmus, amely gátlástalanul próbálja ráerőltetni magát a nyugati világ országaira. Köszönjük szépen, de nem kérünk az újabb diktátumokból. Niedermüller Péternek ugyan tetszik, nekünk azonban bőven elég volt az, amit 1920-ban Versailles-ban és 1947-ben Párizsban ránk erőltettek.

A szerző író, újságíró

Borítókép: Niedermüller Péter, a VII. kerület polgármestere (Fotó: Bach Máté/Magyar Nemzet)