Rainhard Kloucek osztrák főtitkár válaszolt a nyilatkozatra, s válaszát a Páneurópai Unió elnökéhez, Alain Terrenoire-hoz is eljuttatta. A levél keményen indít, amikor ezt írja: „Nyilvánvaló, hogy a Páneurópai Unió Magyarország már régóta követi Orbán Viktor álláspontját. Az elképzelés szerint az Európai Uniót vissza kell szorítani a kormányközi együttműködésre. A Páneurópai Uniónak soha nem ez volt az elképzelése, sem Richard Coudenhove-Kalergi, sem Otto von Habsburg alatt. De egy olyan szervezetnek, mint a Páneurópa, képesnek kell lennie arra, hogy ellenálljon az ilyen véleménynyilvánításoknak.”

Nos, Kloucek úr segít is az ellenállóknak, amikor papírra veti, hogy a magyarországi Páneurópai Unió küldöttgyűlésének nyilatkozata számos hamis állítást tartalmaz. Ezek – szerinte – „megfelelnek annak a narratívának, amelyet az orosz dezinformációs gyárak és az Európai Unió putyinistáinak csatornáin ismételten terjesztenek”. Az osztrák főtitkár többek között azt igyekszik bizonygatni, hogy a Nyugat (az Egyesült Államok és Németország) annak idején nem tett ígéretet Gorbacsovnak arra nézvést, hogy Ukrajna soha nem lehet tagja a NATO-nak. 

Okfejtése érdekes fordulatot vesz, amikor felteszi a kérdést: „Miért ne lehetne tehát Ukrajnának is megengedni, hogy ezen az úton haladjon?” Azt a kérdést nem teszi fel, hogy Oroszországnak miért kellene eltűrnie a nyugati fegyverrendszerek határaihoz való telepítését, miért kellene tétlenül néznie a NATO további terjeszkedését, miközben ugyanolyan kényes a saját biztonságára, mint nagy vetélytársa, az Egyesült Államok. 

Félreértés ne essék, elítéljük az Ukrajna elleni háborút. Azonban nem nagyon értjük, hogy Kloucek úr miért kanyarodik el a páneurópai mozgalom alapeszméjétől, amikor ezt írja: „A választás a nyugati demokrácia és a keleti despotizmus között van.”

Aba Béla elnök úr, illetve a magyar tagszervezet vezetősége méltó választ küldött az osztrákoknak, és tételesen cáfolta Kloucek úr vádjait, ezért csupán a magam nevében mondom, hogy a választóvonal nem a demokrácia és a keleti despotizmus, hanem a demokráciának hazudott balliberális diktatúra és a nemzeti-keresztény jogállamiság között húzódik. Ez utóbbiról persze nehéz fogalmat alkotniuk azoknak, akik megszokták, hogy a vezetőik már nem nemzetben, nem saját választóik képviseletében, hanem idegen érdekek szolgálatában gondolkodnak és politizálnak.

Akik nyitott társadalomról, központosított Európáról álmodnak, azoknak melegen ajánljuk Habsburg Ottó elnök egykori szavait: „Minél messzebb van a döntéshozatal az érintettektől, annál jobban sérül a szabadság.”

A szerző író, újságíró

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)