időjárás 29°C Klára 2022. augusztus 12.
logo

Nézetkülönbségek az unió jövőjéről

Bánó Attila
2022.07.05. 09:00
Nézetkülönbségek az unió jövőjéről

Nagy nyilvánosság előtt ritkán kerül az érdeklődés homlokterébe a Magyar Páneurópai Unió Egyesület, a nagy múltú Nemzetközi Páneurópai Unió hazai tagszervezete. Most azonban nagyon is megérdemli a figyelmet, mert az Európai Unió jövőjével kapcsolatos nyilatkozata miatt vitába keveredett az osztrák tagszervezet főtitkárával, Rainhard Kloucekkel.

A szóban forgó, Aba Béla elnök nevével jegyzett nyilatkozat – Európa jövője: háború vagy béke − nemrég látott napvilágot, s a balliberális oldalon nyomban kiverte a biztosítékot. A magyar egyesület szerint ugyanis „Európa veszélyes úton jár, amely ellenkezik azzal a szellemiséggel és szándékkal, amelynek jegyében az első világháború után a páneurópai mozgalom megalakult”. A nyilatkozat utal az orosz–ukrán háborúra is, támogató együttérzéséről biztosítja az ukrán menekülteket, s ezzel kapcsolatban leszögezi: „A Páneurópa-mozgalomnak elemeznie kell a kialakult helyzet okait és keresnie kell a béke megteremtésének lehetőségeit, olyan békét, amely Európa érdekeiből indul ki és figyelembe veszi valamennyi fél jogos biztonsági igényeit.” Az állásfoglalás hivatkozik az Európai Unió alapítóira, Robert Schumanra, Konrad Adenauerre, Alcide De Gasperire, majd az őket követő Habsburg Ottóra, a Páneurópai Unió egykori tiszteletbeli elnökére, akik valamennyien a nemzetek sokszínűségének, a zsidó–keresztény civilizációra épülő Európának a hívei voltak. A mozgalom hazai tagszervezete ellenzi azt a lopakodó brüsszeli jogalkotást, amely egyre több hatalmat központosít, miközben azok, akik a döntéseket hozzák, demokratikus úton nem elszámoltathatók.

Rainhard Kloucek osztrák főtitkár válaszolt a nyilatkozatra, s válaszát a Páneurópai Unió elnökéhez, Alain Terrenoire-hoz is eljuttatta. A levél keményen indít, amikor ezt írja: „Nyilvánvaló, hogy a Páneurópai Unió Magyarország már régóta követi Orbán Viktor álláspontját. Az elképzelés szerint az Európai Uniót vissza kell szorítani a kormányközi együttműködésre. A Páneurópai Uniónak soha nem ez volt az elképzelése, sem Richard Coudenhove-Kalergi, sem Otto von Habsburg alatt. De egy olyan szervezetnek, mint a Páneurópa, képesnek kell lennie arra, hogy ellenálljon az ilyen véleménynyilvánításoknak.”

Nos, Kloucek úr segít is az ellenállóknak, amikor papírra veti, hogy a magyarországi Páneurópai Unió küldöttgyűlésének nyilatkozata számos hamis állítást tartalmaz. Ezek – szerinte – „megfelelnek annak a narratívának, amelyet az orosz dezinformációs gyárak és az Európai Unió putyinistáinak csatornáin ismételten terjesztenek”. Az osztrák főtitkár többek között azt igyekszik bizonygatni, hogy a Nyugat (az Egyesült Államok és Németország) annak idején nem tett ígéretet Gorbacsovnak arra nézvést, hogy Ukrajna soha nem lehet tagja a NATO-nak. 

Okfejtése érdekes fordulatot vesz, amikor felteszi a kérdést: „Miért ne lehetne tehát Ukrajnának is megengedni, hogy ezen az úton haladjon?” Azt a kérdést nem teszi fel, hogy Oroszországnak miért kellene eltűrnie a nyugati fegyverrendszerek határaihoz való telepítését, miért kellene tétlenül néznie a NATO további terjeszkedését, miközben ugyanolyan kényes a saját biztonságára, mint nagy vetélytársa, az Egyesült Államok. 

Félreértés ne essék, elítéljük az Ukrajna elleni háborút. Azonban nem nagyon értjük, hogy Kloucek úr miért kanyarodik el a páneurópai mozgalom alapeszméjétől, amikor ezt írja: „A választás a nyugati demokrácia és a keleti despotizmus között van.”

Aba Béla elnök úr, illetve a magyar tagszervezet vezetősége méltó választ küldött az osztrákoknak, és tételesen cáfolta Kloucek úr vádjait, ezért csupán a magam nevében mondom, hogy a választóvonal nem a demokrácia és a keleti despotizmus, hanem a demokráciának hazudott balliberális diktatúra és a nemzeti-keresztény jogállamiság között húzódik. Ez utóbbiról persze nehéz fogalmat alkotniuk azoknak, akik megszokták, hogy a vezetőik már nem nemzetben, nem saját választóik képviseletében, hanem idegen érdekek szolgálatában gondolkodnak és politizálnak.

Akik nyitott társadalomról, központosított Európáról álmodnak, azoknak melegen ajánljuk Habsburg Ottó elnök egykori szavait: „Minél messzebb van a döntéshozatal az érintettektől, annál jobban sérül a szabadság.”

A szerző író, újságíró

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.