Rendkívül érdekes és felettébb tanulságos könyv jelent meg a minap, magyarul is. A címe A világ ötven legveszélyesebb vállalata (Scolar Kiadó, 2022), a szerzők Juha-Pekka Raeste és Hannu Sokala finn újságírók.
Elsőre és elhamarkodottan nem tűnik nóvumnak, hiszen sokan és sokszor írtak (írtunk) arról az aggasztó és dühítő jelenségről, hogy a dolgok (a jelenünk és a jövőnk) már jó ideje nem a parlamentekben, szenátusokban és kormányüléseken dőlnek el, hanem különféle globális nagyvállalatok igazgatótanácsi ülésein. És ez ugye komoly veszélyt jelent a szabad választásokra, a demokráciára, a környezetre, de még a magánéletre is. Mégsem vacakol velük senki, negyedannyit sem, mint azzal, hogy Magyarország és Lengyelország jogállam vagy inkább nem.
Írtunk a Monsantóról és az olajvállalatokról, az Amazonról és a Facebookról, arról, hogy formálják át a világot és benne magát az embert – nem éppen előnyére –, és arról, hogy maga az ember miként dől be nekik önként és dalolva, és elkeseredettebb pillanatainkban arról is, hogy ezek a cégek ugyanolyanok, mint a nácik és a komancsok, legfeljebb kifinomultabbak a módszereik.
Írunk és beszélünk Bezosról és Zuckerbergről, a modern rabszolgatartásról és arról is, hogy ha beköszönt a szünet nélkül haladó progresszió által máris agyonünnepelt robotika és a mesterséges intelligencia szép új világa, akkor ez az egész ki- és beteljesedik, és már nem csupán konzumidióta fogyasztók leszünk, hanem statiszták a Szárnyas fejvadászból.
