Egyszer régen láttam egy filmet a tengerparti vízimentőkről. Tudják, akik lassított felvételen, piros sortban futnak a strandon. Az egyik jelenetben arról volt szó, hogy ha a mentést végző személy és az éppen mentett fuldokló egy móló alá sodródik az erős hullámzásban, akkor a vízimentő vegye maga elé a mentett személyt, hogy ne ő csapódjon a móló tartóoszlopának, mert ha a mentést végző elájul vagy súlyosan megsérül, akkor mindketten meghalnak.
Viszont ha csak a mentett sérül az ütközéskor, akkor még mindkettőjüknek van esélye a túlélésre, mert a partra érve talán lehet orvosolni a közben elszenvedett traumákat. Ugye, logikus?
Amikor ezt a filmet néztem, azonnal a saját szakmám jutott eszembe róla. A szociális segítőkre gondoltam, akik a munkájuknál fogva látják, hogy a szegényeket, mint réteget csak egy erős középosztály képes megmenteni a helyzetéből és az azzal járó összes „sérüléstől”.
Ha a középosztály gyenge, folyamatos csapások érik, amelyekkel maga is csak nehezen tud megbirkózni, vagy nem tud, így egyre többen zuhannak ki belőle, hogy gyarapítsák a szegények táborát, akkor nem lesz egy erős bázis, ahova a feltörekvőket integrálni lehet. Mert az erős középosztály adóiból lehet finanszírozni a feltörekvéshez szükséges forrásokat.
Az erős középosztály tartja stabilan a gazdaságot és a nagy ellátórendszereket. Az erős középosztály munkaereje vonzza a beruházásokat, amelyekben aztán segítséggel a feltörekvők is megtalálhatják a helyüket. Az erős középosztály fogyasztása teremt munkahelyeket és további adóbevételeket stb.
Ha mindez nincs, akkor a szociális ellátórendszer pusztán napi tűzoltásra képes, de ezzel is csak tartósítja a problémát, hiszen az ilyen rendszerre szocializálódott szegények gyorsan elvesztik a feltörekvéshez szükséges képességeket és motivációt.
És az is lényeges szempont, hogy az erős középosztály teremtheti meg azt a nemzeti kulturális közeget, amely rákényszeríti a tőkét a magyar nemzeti érdekek figyelembevételére, a felzárkózni kívánó rétegeknek pedig morális támpontokat ad az eligazodáshoz, a helyes irány és mentalitás felismeréséhez.
