idezojelek

Népszavazás Kansasben

A republikánusok célja az, hogy ismerjék el a fogantatást az emberi élet kezdetének.

Cikk kép: undefined
Fotó: DAVE KAUP / AFP

Augusztus 2-án a helyi republikánusok kezdeményezésére népszavazás volt az Egyesült Államok Kansas tagállamában, amelyen a nemek 59 százalékkal 41 százalék ellenében győztek – a republikánusok az igen, a demokraták a nem mellett agitáltak. A győzelem fölényes, bár a szavazási hajlandóság nem volt túl nagy, de semmiképp nem volt szó érdektelenségről. A népszavazáson 920 ezer érvényes szavazatot adtak le, míg a 2020-as elnökválasztáson 1,342 milliót, s Trump nyert, Biden csak fél százalékkal kapott többet, mint most a nemek. Ennek alapján az igenek győzelmét várták, bár a közvélemény-kutatók jelezték, hogy a szavazás napjának közeledtével zárul az olló, de hogy ellentétes irányban nyílik és ennyire, az mindenkit meglepett.

A történtekről és az eredményről számos tudósítás és kommentár jelent meg a magyar médiában. Talán nem érdektelen tudni, hogy mi is történt valójában.

A történet ott kezdődik, hogy június 24-én az Egyesült Államok alkotmánybíróságának szerepét is betöltő legfelsőbb bíróság – felülbírálva csaknem  fél évszázaddal korábbi ítéletét – kimondta, hogy a művi terhességmegszakítás nem alkotmányos alapjog. Vagyis ezt nem mondja ki az alkotmány, és abból le sem vezethető, az 1973-es Roe kontra Wade ügyben hozott ítélet súlyos jogi tévedés volt. A demokrata politikai gépezet és nyomában a hazai baloldal is azt sugallta, hogy a konzervatív-szélsőjobboldalivá vált testület betiltotta az abortuszt. Valójában azonban a legfelsőbb bíróság a döntést a kongresszus (a szövetségi képviselőház és szenátus) hatáskörébe utalta, ha az nem tud vagy nem akar dönteni, az a tagállamok törvényhozásának feladata lesz. (Lásd A demokrácia visszainteget című cikkemet, július 23., Magyar Nemzet.) A tagállami törvényhozások számára ez nem új feladat: 1973 előtt és után is születtek tagállami abortusztörvények.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A hatályos kansasi szabályozás a terhesség huszadik (az utolsó menstruációtól számítva huszonkettedik) hétig engedélyezi az abortuszt, azután csak akkor, ha a terhesség az anya életét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti. A szabályozás kimondja, hogy az élet a fogantatással kezdődik, és kitiltották a megtévesztő elnevezésű Planned Parenthood szervezetet az iskolákból. (A magyar szabályozás nem ilyen kategorikus: külső szervezet előzetes engedéllyel tarthat szexuális felvilágosító órákat.) Továbbá a terhességmegszakítás kérése és végrehajtása között – az egészségügyi okot kivéve – legalább 24 órának kell eltelnie. Az óra azután indul, hogy a nőt tájékoztatták a nem kívánt terhesség elkerülésének módjairól, az abortusz kockázatairól és a magzat fejlettségéről, s ha döntésében nem tűnik teljesen biztosnak, meg kell próbálni szándékáról lebeszélni és/vagy felhívni figyelmét az örökbe adás lehetőségére. Mindezt nyomtatásban is megkapja és a tájékoztatást aláírásával igazolja.

Az abortusz előtt kötelező az ultrahangvizsgálat (ez az abortőr orvos beavatkozásra való felkészülésének része), s kötelezően javasolni kell a nőnek a kép megtekintését (amit visszautasíthat). Az állam az abortuszt csak életveszély, nemi erőszak és vérfertőzés esetén finanszírozhatja. A közalkalmazottak biztosításai csak egészségügyi okra szólhatnak, ahogy a magánbiztosítások alapcsomagjai is, s csak felár ellenében lehetnek kiegészítő csomag részei. A kiskorúak esetén ki kell kérni szüleik beleegyezését (a gyakorlatban tájékoztatásukról van szó), terhességmegszakítás nem kérhető nemi preferenciára hivatkozva (nem akarnak lányt/fiút), ami szimbolikus előírás, mert az abortusz kérését valójában nem kell megindokolni. Végül tilos a gyógyszeres terhességmegszakítás telemedicina alkalmazásával – a nőnek ilyen esetben is személyesen kell megjelennie az abortuszklinikán.

A népszavazáshoz az vezetett, hogy 2019-ben a kansasi tagállam legfelsőbb bírósága egy konkrét ügy kapcsán úgy döntött, hogy Kansas állam alkotmánya tartalmazza az abortuszhoz való jogot, pontosabban abból levezethető, hasonlóan ahhoz, ahogy a szövetségi legfelsőbb bíróság a szövetségi alkotmányból 1973-ban levezette. Csakhogy azt 2022. június 24-én – elhibázottnak minősítve – visszavonta, ám ez nem kötelezi automatikusan a kansasi legfelsőbb bíróságot. Csak az kötelezné, ha a 2019-es döntést a szövetségi legfelsőbb bíróság alkotmányellenesnek minősítené, s bizonnyal így is tenne, csakhogy ekkor már régen ki volt írva a népszavazás.

A felteendő kérdés 2021 elején ment át kétharmaddal a helyi képviselőházon, majd a szenátuson, s néhány nappal ezután másfél évvel későbbre, 2022. augusztus 2-ra kitűzték a népszavazást. A feltett kérdés két részből állt. Az egyik kimondta volna, hogy a helyi legfelsőbb bíróság 2019-es döntése téves: a kansasi alkotmányból nem következik az, ami közvetlenül nincs benne: az abortuszhoz való jog és az állam finanszírozási kötelezettsége – amit a bíróság „belelátott”. A másik azt, hogy a tagállami törvényhozás feladata az abortusz szabályozása. Az utóbbi szerint az abortuszt sem az állam kormányzója, sem (szak)minisztere rendeletben nem szabályozhatja. Az előbbi – és ez jogérzékem szerint jogi nonszensz – népszavazással felülírna egy bírósági döntést: explicit kimondanák, hogy implicit nincs benne az, amit a helyi Legfelsőbb Bíróság belelátott. Mindez kristálytiszta, ám a 444.hu szerint „szándékosan nagyon maszatos”.

Jogi paradoxon: a kansasi törvényhozás a népszavazás ellenére bármilyen abortusztörvényt hozhat. Azt a bíróságon biztosan megtámadják, s annak a helyi Legfelsőbb Bíróság biztosan helyt ad. Ám a szövetségi legfelsőbb bíróság biztosan hatálytalanítja, egyúttal elutasítja a helyi legfelsőbb bíróság helyi alkotmányértelmezését. A nem szavazatok győzelme és az amerikai jogrendszer sajátossága miatt az ügy leterhelt bíróságokat és jól kereső ügyvédeket fog termelni.

A kansasi népszavazásról szóló magyar tudósítások mindegyike súlyos tárgyi tévedésektől, durvábban: hazugságoktól terhelt. Például arról kellett a népszavazásnak dönteni, hogy „az abortusz védelmét ki kell-e venni az állam alkotmányából” (Index), „az abortuszhoz való jogot ne vegyék ki az állam alkotmányából” (Telex), „törölte volna a művi terhesség-megszakításhoz való jog védelmét” (24.hu), „az állami alkotmányból kikerüljön-e az abortuszhoz való jog” (444.hu) – ilyen jog egyszerűen nincs a kansasi alkotmányban. És „az állam nem írhat bele abortuszt eleve kizáró mondatokat Kansas alkotmányába” (Mérce.hu) – nem is írt volna, különben sem az állam, hanem népszavazás. A demokraták azért nyertek, mert el tudták hitetni a többséggel, hogy a következő lépés az abortusz betiltása lesz. Vagyis ez a „pro choice” és a „pro life” csatája. A vereségüket érző republikánusok a választás napján már hiába küldtek ezt cáfoló sms-eket.

A republikánusok és az őket gyűlölők által ultrakonzervatív keresztény jobboldalnak nevezett tábor azért küzd, hogy az alkotmány ismerje el a fogantatást az emberi élet kezdetének és biztosítson számára védelmet, továbbá a művi terhességmegszakítást nem illetheti a legmagasabb fokú jogi védelem. A kultúrharcban ez az elérendő cél. Az abortusz csupán törvény biztosította lehetőség lehet. Ezzel megadjuk az Istennek, ami az Istenné, a császárnak, ami a császáré.

Befejezésül lássuk, hogyan vélekednek az amerikaiak az abortuszról. A Rasmussen Re­ports közvélemény-kutató arról ismerszik, hogy csupán három, ám rendkívül egzaktan megfogalmazott, minden sugallat és politikai célzatosság nélküli kérdést tesz fel. 2022. június 28-án, négy nappal a legfelsőbb bíróság döntése után azt találtak, hogy azt a választók ötven százaléka támogatja és 45 százaléka ellenzi(ezen belül 38-38 százalék erősen). Május 17-én, amikor már sejteni lehetett a legfelsőbb bíróság ítéletét, lényegesen több „pro choice”, mint „pro life” hívőt találtak, ám 67 százalék mondta azt, hogy az abortusz csak a terhesség első három hónapjában legyen szabadon választható – ez a magyar szabályozás is! –, 13 százalék szerint a hatodik hónapig, további 13 százalék szerint pedig egészen a szülés pillanatáig. Ez a „tisztán liberális” álláspont. Ennek híve Joe Biden elnök, Nancy Pelosi, a képviselőház elnöke, ezt képviseli a Demokrata Párt és újabban az Egészségügyi Világszervezet is. És azok a nők, akik szerint az „én testem, az én döntésem”. Szerintem is az ő döntésük, de itt más testéről is szó van, s azt a döntést talán a fogantatás elkerülése érdekében kellene meghozni.

A szerző szociológus-közgazdász

Borítókép: abortuszpártiak öröme a kansasi szavazás eredménye láttán (Fotó: AFP/Dave Kaup)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Szőcs László avatarja
Szőcs László

Hígtrágya és pogrom Hollandiában

Sitkei Levente avatarja
Sitkei Levente

Ez itt az én hazám

Bayer Zsolt avatarja
Bayer Zsolt

Mivé lett világunk?

Deák Dániel avatarja
Deák Dániel

Orbán államférfi, Magyar botrányhős

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.