A hatályos kansasi szabályozás a terhesség huszadik (az utolsó menstruációtól számítva huszonkettedik) hétig engedélyezi az abortuszt, azután csak akkor, ha a terhesség az anya életét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti. A szabályozás kimondja, hogy az élet a fogantatással kezdődik, és kitiltották a megtévesztő elnevezésű Planned Parenthood szervezetet az iskolákból. (A magyar szabályozás nem ilyen kategorikus: külső szervezet előzetes engedéllyel tarthat szexuális felvilágosító órákat.) Továbbá a terhességmegszakítás kérése és végrehajtása között – az egészségügyi okot kivéve – legalább 24 órának kell eltelnie. Az óra azután indul, hogy a nőt tájékoztatták a nem kívánt terhesség elkerülésének módjairól, az abortusz kockázatairól és a magzat fejlettségéről, s ha döntésében nem tűnik teljesen biztosnak, meg kell próbálni szándékáról lebeszélni és/vagy felhívni figyelmét az örökbe adás lehetőségére. Mindezt nyomtatásban is megkapja és a tájékoztatást aláírásával igazolja.

Az abortusz előtt kötelező az ultrahangvizsgálat (ez az abortőr orvos beavatkozásra való felkészülésének része), s kötelezően javasolni kell a nőnek a kép megtekintését (amit visszautasíthat). Az állam az abortuszt csak életveszély, nemi erőszak és vérfertőzés esetén finanszírozhatja. A közalkalmazottak biztosításai csak egészségügyi okra szólhatnak, ahogy a magánbiztosítások alapcsomagjai is, s csak felár ellenében lehetnek kiegészítő csomag részei. A kiskorúak esetén ki kell kérni szüleik beleegyezését (a gyakorlatban tájékoztatásukról van szó), terhességmegszakítás nem kérhető nemi preferenciára hivatkozva (nem akarnak lányt/fiút), ami szimbolikus előírás, mert az abortusz kérését valójában nem kell megindokolni. Végül tilos a gyógyszeres terhességmegszakítás telemedicina alkalmazásával – a nőnek ilyen esetben is személyesen kell megjelennie az abortuszklinikán.

A népszavazáshoz az vezetett, hogy 2019-ben a kansasi tagállam legfelsőbb bírósága egy konkrét ügy kapcsán úgy döntött, hogy Kansas állam alkotmánya tartalmazza az abortuszhoz való jogot, pontosabban abból levezethető, hasonlóan ahhoz, ahogy a szövetségi legfelsőbb bíróság a szövetségi alkotmányból 1973-ban levezette. Csakhogy azt 2022. június 24-én – elhibázottnak minősítve – visszavonta, ám ez nem kötelezi automatikusan a kansasi legfelsőbb bíróságot. Csak az kötelezné, ha a 2019-es döntést a szövetségi legfelsőbb bíróság alkotmányellenesnek minősítené, s bizonnyal így is tenne, csakhogy ekkor már régen ki volt írva a népszavazás.

A felteendő kérdés 2021 elején ment át kétharmaddal a helyi képviselőházon, majd a szenátuson, s néhány nappal ezután másfél évvel későbbre, 2022. augusztus 2-ra kitűzték a népszavazást. A feltett kérdés két részből állt. Az egyik kimondta volna, hogy a helyi legfelsőbb bíróság 2019-es döntése téves: a kansasi alkotmányból nem következik az, ami közvetlenül nincs benne: az abortuszhoz való jog és az állam finanszírozási kötelezettsége – amit a bíróság „belelátott”. A másik azt, hogy a tagállami törvényhozás feladata az abortusz szabályozása. Az utóbbi szerint az abortuszt sem az állam kormányzója, sem (szak)minisztere rendeletben nem szabályozhatja. Az előbbi – és ez jogérzékem szerint jogi nonszensz – népszavazással felülírna egy bírósági döntést: explicit kimondanák, hogy implicit nincs benne az, amit a helyi Legfelsőbb Bíróság belelátott. Mindez kristálytiszta, ám a 444.hu szerint „szándékosan nagyon maszatos”.

Jogi paradoxon: a kansasi törvényhozás a népszavazás ellenére bármilyen abortusztörvényt hozhat. Azt a bíróságon biztosan megtámadják, s annak a helyi Legfelsőbb Bíróság biztosan helyt ad. Ám a szövetségi legfelsőbb bíróság biztosan hatálytalanítja, egyúttal elutasítja a helyi legfelsőbb bíróság helyi alkotmányértelmezését. A nem szavazatok győzelme és az amerikai jogrendszer sajátossága miatt az ügy leterhelt bíróságokat és jól kereső ügyvédeket fog termelni.

A kansasi népszavazásról szóló magyar tudósítások mindegyike súlyos tárgyi tévedésektől, durvábban: hazugságoktól terhelt. Például arról kellett a népszavazásnak dönteni, hogy „az abortusz védelmét ki kell-e venni az állam alkotmányából” (Index), „az abortuszhoz való jogot ne vegyék ki az állam alkotmányából” (Telex), „törölte volna a művi terhesség-megszakításhoz való jog védelmét” (24.hu), „az állami alkotmányból kikerüljön-e az abortuszhoz való jog” (444.hu) – ilyen jog egyszerűen nincs a kansasi alkotmányban. És „az állam nem írhat bele abortuszt eleve kizáró mondatokat Kansas alkotmányába” (Mérce.hu) – nem is írt volna, különben sem az állam, hanem népszavazás. A demokraták azért nyertek, mert el tudták hitetni a többséggel, hogy a következő lépés az abortusz betiltása lesz. Vagyis ez a „pro choice” és a „pro life” csatája. A vereségüket érző republikánusok a választás napján már hiába küldtek ezt cáfoló sms-eket.

A republikánusok és az őket gyűlölők által ultrakonzervatív keresztény jobboldalnak nevezett tábor azért küzd, hogy az alkotmány ismerje el a fogantatást az emberi élet kezdetének és biztosítson számára védelmet, továbbá a művi terhességmegszakítást nem illetheti a legmagasabb fokú jogi védelem. A kultúrharcban ez az elérendő cél. Az abortusz csupán törvény biztosította lehetőség lehet. Ezzel megadjuk az Istennek, ami az Istenné, a császárnak, ami a császáré.

Befejezésül lássuk, hogyan vélekednek az amerikaiak az abortuszról. A Rasmussen Re­ports közvélemény-kutató arról ismerszik, hogy csupán három, ám rendkívül egzaktan megfogalmazott, minden sugallat és politikai célzatosság nélküli kérdést tesz fel. 2022. június 28-án, négy nappal a legfelsőbb bíróság döntése után azt találtak, hogy azt a választók ötven százaléka támogatja és 45 százaléka ellenzi(ezen belül 38-38 százalék erősen). Május 17-én, amikor már sejteni lehetett a legfelsőbb bíróság ítéletét, lényegesen több „pro choice”, mint „pro life” hívőt találtak, ám 67 százalék mondta azt, hogy az abortusz csak a terhesség első három hónapjában legyen szabadon választható – ez a magyar szabályozás is! –, 13 százalék szerint a hatodik hónapig, további 13 százalék szerint pedig egészen a szülés pillanatáig. Ez a „tisztán liberális” álláspont. Ennek híve Joe Biden elnök, Nancy Pelosi, a képviselőház elnöke, ezt képviseli a Demokrata Párt és újabban az Egészségügyi Világszervezet is. És azok a nők, akik szerint az „én testem, az én döntésem”. Szerintem is az ő döntésük, de itt más testéről is szó van, s azt a döntést talán a fogantatás elkerülése érdekében kellene meghozni.

A szerző szociológus-közgazdász

Borítókép: abortuszpártiak öröme a kansasi szavazás eredménye láttán (Fotó: AFP/Dave Kaup)