idezojelek

Fideszes időközi győzelmek

Saját szavazóival is szembemegy a szankciópárti baloldal.

Cikk kép: undefined

Sorra veszíti el az időközi választásokat a baloldal, még az erősen baloldali körzetekben is a Fidesz jelöltjei győzedelmeskednek. Ez volt a helyzet néhány hete Óbudán és múlt héten Zuglóban is. De mi lehet ennek az oka? Hogyan fordulhat elő, hogy a kormánypártok egy válsághelyzetben is messze népszerűbbek a baloldali pártoknál?

A politológia alapvetése, hogy időközi választások eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Emlékezhetünk például a 2018-as parlamenti választásra, ami előtt pár héttel Hódmezővásárhelyen Márki-Zay Péter meglepetésszerű győzelmet aratott, majd jött az újabb fideszes kétharmad az országos voksoláson. Ennek ellenére a mostani időközi választások sorozata annyira egy irányba mutat és olyan egyértelmű sormintát jelent, hogy igenis néhány fontos következtetést le lehet vonni belőle; érdemes ezeket a jelenségeket egyesével szemügyre vennünk.

 

Az első leglátványosabb jelenség, hogy Budapesten is tarol a Fidesz.

 

És nemcsak olyan körzetekben, ahol a jobboldal az esélyes, hanem olyan kerületekben is, ahol április 3-án és 2019-ben is a baloldal győzedelmeskedett magabiztosan. Ez nem választható el Karácsony Gergely politikai teljesítményének megítélésétől, ami meglehetősen gyenge. A Századvég júliusi közvélemény-kutatása például azt mutatta, hogy a budapestiek kevesebb mint egyharmada (31 százaléka) támogatná Karácsony Gergelyt egy most vasárnap esedékes önkormányzati választáson, míg 66 százalékuk egy új főpolgármestert látna szívesen a főváros élén. Ez egyértelmű üzenet a fővárosiak részéről: Karácsony Gergely teljesítménye tragikus, még az ellenzéki szavazók jelentős része sem elégedett a munkájával. Így nem meglepő, hogy ahova eddig elment kampányolni a főpolgármester, ott kikapott az ellenzéki jelölt az időközi választásokon. Karácsony már nem vonzza a szavazókat, hanem inkább taszítja. Ezt egyértelműen alátámasztják az elmúlt hetek időközi választásai.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A második jelenség az ellenzéki szavazók teljes kiábrándultsága az ellenzéki pártokból. Mindez természetesen az április 3-i parlamenti kudarcuk utóhatása, az elmúlt hónapokban azonban lett volna lehetőségük a baloldali politikusoknak arra, hogy legalább azokat megszólítsák, akik április 3-án még rájuk voksoltak. Ez szemmel láthatóan nem sikerült nekik, aminek az oka kettős. Az egyik ok a kínálat gyengesége. A Gyurcsány-féle DK-n kívül egyik baloldali párt sem mondott semmit az elmúlt hónapokban, lényegé­ben olyan kép alakult ki, mintha ezek a pártok megszűntek volna.

 

A másik ok pedig az, hogy már többször leszerepelt politikusok alkotják továbbra is a baloldali politika fősodratát. Gyurcsány Ferenc árnyékkormányt alakított a feleségével, az MSZP egyik társelnöke Kunhalmi Ágnes marad, Jakab Péter a legaktívabb ellenzéki politikus a Facebookon, Karácsony Gergely pedig továbbra is a baloldal fő önkormányzati arca. Mivel ezeknek a politikusoknak alacsony a népszerűségük és még a saját egykori szavazóik is kiábrándultak belőlük, a politikai kínálat változatlanul maradása esetén nem sok jót remélhetnek az ellenzéki térfélen.

 

A harmadik jelenség talán a legfontosabb. A baloldal látványosan abban reménykedik, hogy a gazdasági világválságot meglovagolva majd meg tudják buktatni a Fideszt. Lényegé­ben ugyanazt a gondolkodásmódot láthatjuk tőlük, mint amit a koronavírus-járvány esetében is tapasztalhattunk. Ezt röviden úgy lehet összefoglalni, hogy ha rossz Magyarországnak, az rossz a kormánynak és jó az ellenzéknek. Ez a gondolkodásmód egy vakvágány a számukra, ugyanis ahogyan a járvány során is, a mostani háborús és szankciós környezetben is egy külső veszélynek van kitéve az ország, ami ellen a magyar kormány minden rendelkezésre álló eszközzel igyekszik védekezni.

 

Nem Orbán Viktor miatt van évtizedek óta nem látott infláció a legtöbb nyugat-euró­pai országban, nem miatta van soha nem látott infláció az eurózónában és nem miatta emelkedtek egekbe a gázárak, hanem a háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt. Így az emberek sem a kormányt teszik mindezért felelőssé, hanem az előbb említett külső tényezőket.

 

A választók ezzel szemben értékelik, hogy a kormány ezekben a nehéz időkben is kitart a rezsicsökkentés és az árstop politikája mellett. Így a válság elmélyülésében reménykedő baloldal nem tud profitálni a mostani helyzetből, inkább tovább romlanak az esélyeik, mert a választók azt érzik, hogy Magyarország ellen drukkolnak.

A negyedik jelenség a szankciókhoz való hozzáállás kapcsán figyelhető meg, melynek során a baloldal ismét egy kisebbségi álláspont mögé állt be. A magyar miniszterelnök már a legelején figyelmeztetett arra, hogy a szankciós politika zsákutca. A tényadatok ma már a miniszterelnököt igazolják, még a baloldali Gulyás Márton műsorában is elismerte mindezt a kormánypártokhoz nem köthető Zsiday Viktor, aki szerint szintén a ­szankciók eredményezték a rekordmagas gázárakat. Ennek ellenére a baloldal továbbra is szankciópárti álláspontot képvisel, Karácsony Gergely még azt is mondta, abban reménykedik, hogy az uniós források visszatartásával „jobb belátásra” lehet téríteni a kormányt a ­szankciók ügyében. A Századvég felmérése szerint a szankciókat a magyarok több mint kétharmada rossznak tartja, így a baloldal ismét a saját táborával is szembemegy. Így az időközi választásokon sem támogatják őket, ez is oka a sorozatos Fidesz-győzelemnek.

A népszerűtlen baloldali politikusok, a gyenge és szétesett ellenzéki pártok, a válságra adott baloldali reakciók és a szankciópárti álláspont összeadódva olyan erős kombináció, amivel a baloldal lényegében bebetonozza azt, hogy még egy kritikus válsághelyzet időszakában is toronymagasan vezeti a Fidesz a népszerűségi listákat. Ehhez adódik még hozzá a Gyurcsány-féle baloldali árnyékkormány, ami a választók számára azt jelenti: nincsen más alternatívája a Fidesznek, kizárólag Gyurcsány és az árnyékkormánya. Talán még a Momentum lehetne az a párt, amelyik valamilyen alternatívát felmutathatna, de ott lényegében semmi sem történik. A rendkívül gyenge Gelencsér Ferenc botrányt botrányra halmoz, Donáth Anna life­style vlogot indított az erőltetett és folyton káromkodó Pottyondy Edinával. Ez minden, csak nem alternatívaépítés!

Intenzív és izgalmas időszak elé nézünk, amelynek eseményeit az ellenzéki politikusok még csak értelmezni sem tudják, így ők csak a partvonalról szemlélik majd mindezt.

A szerző a XXI. Század Intézet vezető elemzője, a Megafon véleményvezére

Borítókép: a Fidesz–KDNP jelöltje, Juhász-Pintér Pál kampányplakátja (Forrás: Hír TV)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Szőcs László avatarja
Szőcs László

Hígtrágya és pogrom Hollandiában

Sitkei Levente avatarja
Sitkei Levente

Ez itt az én hazám

Bayer Zsolt avatarja
Bayer Zsolt

Mivé lett világunk?

Deák Dániel avatarja
Deák Dániel

Orbán államférfi, Magyar botrányhős

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.