időjárás 6°C Elza 2022. december 1.
logo

Magyar forgatókönyvre lenne szüksége Svédországnak

Erik Almqvist
2022.09.08. 07:30 2022.09.08. 08:59
Magyar forgatókönyvre lenne szüksége Svédországnak

A svédek történelmi választáson járulnak az urnákhoz szep­tember 11-én. Modern történelmükben most először létezik olyan életképes kormányzati alternatíva, amely felkarolja a valódi konzervatív és nemzeti értékeket. Ez a koalíció a liberális konzervatívokból, a kereszténydemokratákból és saját korábbi pártomból, a Svéd Demokratákból – egy nemzeti gondolkodású, szociálkonzervatív pártból – áll. Azonban ez a koalíció egyedül nem lesz képes többséget szerezni, ezért támaszkodik egy centrista-liberális pártra is. A másik választási blokkot a most kormányon lévő szociáldemokraták, a zöldek, egy centrista-liberális párt és a volt kommunista párt alkotja. A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a verseny nagyon szoros, a többség csak néhány ezer, ide-oda ingadozó szavazaton múlik a felmérésekben.

Svédországban három téma uralja a nyilvánosságban a választási vitát: az ukrajnai háború, az energiaárak és az erőszakos bűncselekmények. Míg a legtöbb elemző egyetért abban, hogy a háború a hivatalban lévő miniszterelnöknek kedvez, a másik két kérdés egyre inkább problémássá vált a vörös kormány számára. Az elmúlt néhány évben egymás után állították le az atomreaktorokat Dél-Svédországban a zöldpárti ultimátumok miatt. Ez drámai módon felgyorsította az áramválságot – olyannyira, hogy Svédország most újranyitott egy olajtüzelésű régi erőművet, amelyet hosszú évtizedek óta először működtet folyamatosan. A kormány mindössze két héttel a választás napja előtt nyitott ismét a több atomenergia irányába – ám az új reaktorok építése nagyon hosszú folyamat, ezért úgy tűnik, kevés szavazó értelmezi ezt olcsó kampányfogásnál többnek, amely nem oszt, nem szoroz a belátható jövőben.  Az erőszakos bűncselekmények ennél is keményebb diót jelentenek a kormánynak. Az Ipsos legfrissebb felmérése szerint a svédek a világon a harmadik helyen állnak a fejlett világból azon a listán, amely azt mutatja, mennyire aggasztják a lakosságot az erőszakos bűncselekmények. A svédek a dél-afrikaiaknál is jobban aggódnak, csak Mexikó és Chile polgárai előzik meg őket – olyan országoké, ahol nem tudnak érvényt szerezni a törvénynek. Érdemes megjegyezni, hogy a legkevésbé a lengyelek aggódnak, utánuk a magyarok és a japánok következnek. A hivatalos uniós statisztikák szerint pedig egy főre vetítve Svédországban követik el a legtöbb lőfegyveres gyilkosságot az Európai Unión belül, míg Magyarországon és Lengyelországban a legkevesebbet.

Svédországban gyakorlatilag mindennap, gyakran többször is vannak lövöldözések. Tíz évvel ezelőtt ezek még öles szalagcímeket értek, manapság azonban a nagy lapok rendszerint nem szentelnek nekik több teret egy-egy rövid beszámolónál. Az erőszakos bűncselekményekkel kapcsolatos problémákat az teszi olyan nehezen kezelhetővé a hivatalban lévő kormánynak, hogy azok közvetlenül kapcsolódnak a közelmúltbeli bevándorláshoz. A bűnözési ráták okának elismerése felér annak beismerésével, hogy a jelenlegi és a korábbi kormányok nagy kárt okoztak saját lakosságuknak egy olyan bevándorláspolitika erőltetésével, amelyet pedig soha nem támogatott a svédek többsége. Ha pedig kihívójuk, a jobboldali blokk nyeri ezt a választást, az a bevándorlási politikák és azok következményei miatt lesz. Azt követően, hogy a hagyományos svéd „jobboldali”/liberális-konzervatív pártok hosszú ideig támogatták az ultraliberális bevándorlási törvényeket, az elmúlt években végre beismerték, hogy tévedtek, és 180 fokos fordulatot vettek. Ha Svédország valódi kormányváltást lát majd a vasárnapi választások után, akkor konzervatív szempontból ez az első lesz a sok lépés közül, amelyet meg kell tennie, hogy nemzetállamként bármi esélye legyen a túlélésre. Az óra pedig ketyeg. Minden egyes újabb választáson néhány százezer, Svédországba újonnan bevándorolt állampolgár is leadhatja a szavazatát. Márpedig minden öt nem nyugati bevándorlóból négy valamely szocialista vagy iszlamista pártra voksol. Ezért tehát egy valóban nemzeti gondolkodású jobboldal számára ahhoz, hogy megszerezze és meg is tartsa a hatalmat, égetően fontos, hogy minél előbb kezelje a demográfiai változást. Ez a változás nemcsak Svédországot mint svéd országot ássa alá, hanem annak az esélyét is, hogy egy nem liberális kormány bármikor is újra választást nyerhessen.

Sajnos nincs reális esély arra, hogy a választások után anélkül alakuljon jobboldali kormány, hogy a liberális pártra támaszkodna. Mivel pedig a liberális párt egy ilyen forgatókönyv szerint a királycsináló szerepéhez jutna a parlamentben, könnyen kihasználhatná azt a maga javára, számos engedményt követelve akármilyen kormánytól, amely a támogatását akarja. Vagyis miközben Svédországnak mint nemzetállamnak magyar forgatókönyvre – stabil többségre – lenne szüksége egy nemzeti gondolkodású kormány megalakításához, ez ezúttal sem következik majd be. A demográfiai változás miatt pedig az esélye is csökken minden egyes választással. Remélem, hogy e választás eredménye az első lépés lesz a sok közül Svédország megmentésére, ha azonban mégsem lesz az, akkor legalább azt: a valamikori Svédország sorsát Magyarország és Európa többi része számára elkerülendő példaként tanulmányozzák.

A szerző újságíró, korábbi svéd parlamenti képviselő

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.