A gazdasági gondok mellett, a baloldal által feltétel nélkül üdvözölt és támogatott szankciókkal morális problémák is vannak. Bevezetésükkor a bürokraták nem azt ígérték, ami végül bekövetkezett, azaz becsapták az európai embereket. Az uniós állam- és kormányfők a márciusban elfogadott versailles-i nyilatkozatban nem adtak felhatalmazást az Európai Bizottságnak az energiaszektort érintő szankciók bevezetésére. Brüsszel azonban mégis erre az útra lépett, és intézkedéseinek az európai gazdaságot érintő hatásairól vagy egyáltalán nem beszélt, vagy azokat átmenetinek és csekélynek állította be. A válság enyhítését szolgáló javaslatokkal pedig hónapokig egyáltalán nem állt elő.

A brüsszeli bürokraták most sem hajlandók elismerni döntéseik katasztrofális következményeit, az azokat szóvá tevőket pedig kioktatják és fenyegetik. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a magas energiaáraktól szenvedő gyáraknak azt javasolta, hogy a műszakokat helyezzék át hajnalra, míg a brutális rezsiszámlákkal szembesülő polgároknak azt ajánlotta, hogy küldjék azokat Moszkvába. Az EU külügyi főképviselője, Josep Borrell a szankciókat egy diétához hasonlította, amit „mindenképpen végig kell vinni”. A szankciók megváltoztatását kívánók ellen szerinte „folyamatos, erős pedagógiai munkával kell küzdeni”. A liberálisok egyik európai parlamenti vezére, Guy Verhofstadt szerint pedig „az európaiaknak igenis szenvedniük kell az Ukrajnával vállalt igazi szolidaritás jegyében”. A cinikus kioktatás és fenyegetőzés helyett a brüsszeli bürokratáknak időszerű lenne felülvizsgálni eddigi magatartásukat a kérdésben.

Azt, hogy a szankciós intézkedések fordítva sültek el, egyre többen ismerik fel Európa-szerte. A háborútól viszonylag távol lévő Franciaországban az emberek 74 százaléka gondolja azt, hogy a szankciók nem hatékonyak. Németországban a friss közvélemény-kutatások szerint a polgárok több mint ötven százaléka ellenzi a szankciók következtében megnövekedett megélhetési költségeik további emelkedését. Hasonló arányokat mértek Olaszországban és Ausztriában is. Az Euró­pai Bizottságnak végre meg kell hallania ezeket a hangokat – elfogadhatatlan, hogy a bürokraták geopolitikai játszmáinak árát a polgárokkal fizettessék meg!

Az európai országok erejüket megfeszítve próbálják enyhíteni a brüsszeli szankciók okozta károkat. Európa-szerte fogadnak el mentőcsomagokat, hogy elkerüljék a gyárak tömeges leállását, megmentsék a kis- és középvállalkozásokat, és segítsenek az embereknek. A magyar kormány ebben élen jár – a rezsicsökkentés továbbra is az EU egyik legnagyobb családtámogatási programja, az energiaintenzív kis- és középvállalkozásoknak támogatást nyújt a kormány, illetve gyármentő- és munkahelyvédelmi program is indul hamarosan.

Azonban az európai gazdasági és megélhetési katasztrófa elkerüléséhez végre Brüsszelnek is ki kell vennie a részét a válságkezelésből. Ennek pedig az első lépése a káros energiaszankciók eltörlése kell hogy legyen.

A szerző az Európai Parlament képviselője (Fidesz)

Borítókép: Ursula von der Leyen (Forrás: EUROPRESS/AFP)