A gazdasági gondok mellett, a baloldal által feltétel nélkül üdvözölt és támogatott szankciókkal morális problémák is vannak. Bevezetésükkor a bürokraták nem azt ígérték, ami végül bekövetkezett, azaz becsapták az európai embereket. Az uniós állam- és kormányfők a márciusban elfogadott versailles-i nyilatkozatban nem adtak felhatalmazást az Európai Bizottságnak az energiaszektort érintő szankciók bevezetésére. Brüsszel azonban mégis erre az útra lépett, és intézkedéseinek az európai gazdaságot érintő hatásairól vagy egyáltalán nem beszélt, vagy azokat átmenetinek és csekélynek állította be. A válság enyhítését szolgáló javaslatokkal pedig hónapokig egyáltalán nem állt elő.
A brüsszeli bürokraták most sem hajlandók elismerni döntéseik katasztrofális következményeit, az azokat szóvá tevőket pedig kioktatják és fenyegetik. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a magas energiaáraktól szenvedő gyáraknak azt javasolta, hogy a műszakokat helyezzék át hajnalra, míg a brutális rezsiszámlákkal szembesülő polgároknak azt ajánlotta, hogy küldjék azokat Moszkvába. Az EU külügyi főképviselője, Josep Borrell a szankciókat egy diétához hasonlította, amit „mindenképpen végig kell vinni”. A szankciók megváltoztatását kívánók ellen szerinte „folyamatos, erős pedagógiai munkával kell küzdeni”. A liberálisok egyik európai parlamenti vezére, Guy Verhofstadt szerint pedig „az európaiaknak igenis szenvedniük kell az Ukrajnával vállalt igazi szolidaritás jegyében”. A cinikus kioktatás és fenyegetőzés helyett a brüsszeli bürokratáknak időszerű lenne felülvizsgálni eddigi magatartásukat a kérdésben.
























Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!