Az általános és középiskolai tanárok átlagbére európai összehasonlításban is alacsony, a késői Kádár-korszaktól napjainkig jelentős elmaradást jelent, s ez azzal a veszéllyel jár, hogy a jövedelmükkel elégedetlen oktatók egy része a magánszférában vállal munkát, sok esetben diplomásként fizikai munkát. A valós bérproblémák miatti szociális feszültséget a politikai ellenzék általában előszeretettel használja politikai feszültségkeltésre. Különösen így van, ha a szakszervezetekkel hagyományosan jó viszonyt ápoló baloldal (DK, MSZP) van ellenzékben. A szakszervezetek és a baloldali pártok az elmúlt hetekben pedagógussztrájkot hirdettek, a sztrájk mellett utcai demonstrációkra, középiskolai diákok részvételével tartott élőláncra és hídblokádra is sor került.
A fenti események kapcsán különböző alkotmányos alapjogok ütközhetnek: a sztrájkjog a közoktatáshoz való részvétel jogával, sérülhet az oktatók, szülők és diákok véleménynyilvánításhoz való szabadsága, hátrányos megkülönböztetés érheti az oktatási intézmény vezetőivel ellentétes véleményt nyilvánító oktatót, diákot, továbbá felmerülhet, hogy 14–18 év közti kiskorúak milyen feltételek között élhetnek gyülekezési jogukkal.