A közoktatási intézményekben végzett sztrájk esetén két, Magyarország alaptörvénye által is biztosított alkotmányos alapjog – a sztrájkjog és az alapfokú és középfokú oktatásban való részvételhez fűződő alapjog – ütközik egymással. Mindkét alapjog olyan módon biztosítható, hogy egy tanársztrájkhoz csatlakozó oktatási intézmény köteles biztosítani, hogy megfelelő számú pedagógus tartózkodjon az iskolában, így az oktatás legalább összevont órákkal megtartható legyen.
Súlyos alapjogsértést követ el az az iskolavezető, aki pedagógussztrájk idején felmond a pedagógusnak, a sztrájkban való részvétel vagy a sztrájkhoz csatlakozás hiánya miatt. Ha az iskola vezetője rossz munkavégzés vagy magatartásbeli problémák miatt fel akar mondani valamely alkalmazottjának, azt semmiképpen ne sztrájk idején tegye, mert utóbbi esetben közvetett hátrányos megkülönböztetés gyanúja állhat fenn.
A jelenlegi helyzetet bonyolítja, hogy a pedagógus szakszervezetek és a baloldali pártok utcai demonstrációt, élőláncot szerveztek, amelyen több budapesti középiskola vezetése, tanárai is részt vettek. Az oktatási intézmények dolgozóinak, kiskorú, de nem gyermekkorú diákjainak, valamint a diákok szüleinek joguk van mind az aktív, mind a passzív véleménynyilvánításhoz. Ennek része lehet, hogy valaki mind a sztrájkkal, mind a tüntetéssel egyetért, a béremelést és a sztrájkot helyesli, de az utcai demonstrációtól és az ellenzék politikai céljaitól elhatárolódik, szülőként vagy tanárként nem ért egyet a kiskorúak politikai akciókba való bevonásával, abban az esetben sem, ha felnőttként maga részt vesz a tüntetésen, a zavartalan közoktatást fontosabbnak tartja a sztrájknál, vagy akár nem nyilvánít semmilyen véleményt e tárgykörben.
Az oktatási intézmény vezetőjével, fenntartójával, a tantestület többségével ellentétes nézetet valló tanárok, a tanárokkal, diákok többségével ellentétes nézetű diákok, szülők nem szenvedhetnek hátrányos megkülönböztetést (rossz osztályzatok, büntetések, kiközösítés, nyilvános online listázás stb.) politikai véleményük kinyilvánítása, annak hiánya, avagy az utcai demonstrációhoz való csatlakozás vagy nem csatlakozás miatt.
A múlt héten a pedagógusok béremelésének ürügyén indult utcai demonstráció része volt egyes fővárosi gimnáziumok tanárai és diákjai által szervezett élőlánc. A fentiek egy fontos alapjogi kérdést vetettek fel: a tizennegyedik életévüket betöltött, de tizennyolcadik életévüket be nem töltött kiskorúak gyülekezési jog hatálya alá eső rendezvények való részvételi jogát.
