A közoktatási intézményekben végzett sztrájk esetén két, Magyarország alaptörvénye által is biztosított alkotmányos alapjog – a sztrájkjog és az alapfokú és középfokú oktatásban való részvételhez fűződő alapjog – ütközik egymással. Mindkét alapjog olyan módon biztosítható, hogy egy tanársztrájkhoz csatlakozó oktatási intézmény köteles biztosítani, hogy megfelelő számú pedagógus tartózkodjon az iskolában, így az oktatás legalább összevont órákkal megtartható legyen.

A jelenlegi helyzetet bonyolítja, hogy a pedagógus szakszervezetek és a baloldali pártok utcai demonstrációt, élőláncot szerveztek, amelyen több budapesti középiskola vezetése, tanárai is részt vettek. Az oktatási intézmények dolgozóinak, kiskorú, de nem gyermekkorú diákjainak, valamint a diákok szüleinek joguk van mind az aktív, mind a passzív véleménynyilvánításhoz. Ennek része lehet, hogy valaki mind a sztrájkkal, mind a tüntetéssel egyetért, a béremelést és a sztrájkot helyesli, de az utcai demonstrációtól és az ellenzék politikai céljaitól elhatárolódik, szülőként vagy tanárként nem ért egyet a kiskorúak politikai akciókba való bevonásával, abban az esetben sem, ha felnőttként maga részt vesz a tüntetésen, a zavartalan közoktatást fontosabbnak tartja a sztrájknál, vagy akár nem nyilvánít semmilyen véleményt e tárgykörben.

Az oktatási intézmény vezetőjével, fenntartójával, a tantestület többségével ellentétes nézetet valló tanárok, a tanárokkal, diákok többségével ellentétes nézetű diákok, szülők nem szenvedhetnek hátrányos megkülönböztetést (rossz osztályzatok, büntetések, kiközösítés, nyilvános online listázás stb.) politikai véleményük kinyilvánítása, annak hiánya, avagy az utcai demonstrációhoz való csatlakozás vagy nem csatlakozás miatt.

A múlt héten a pedagógusok béremelésének ürügyén indult utcai demonstráció része volt egyes fővárosi gimnáziu­mok tanárai és diákjai által szervezett élőlánc. A fentiek egy fontos alapjogi kérdést vetettek fel: a tizennegyedik életévüket betöltött, de tizennyolcadik életévüket be nem töltött kiskorúak gyülekezési jog hatálya alá eső rendezvények való részvételi jogát.

Az alaptörvény kimondja, hogy mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez. A gyülekezési törvény sem állít fel életkori korlátot a gyülekezéseken való részvételhez. A gyülekezés békés jellegét biztosíthatja, ha a szülők gyermekeikkel jelennek meg tüntetéseken, utcai demonstrációkon vagy akár a gyülekezési törvény hatálya alá nem eső, de politikusok által tartott ünnepi rendezvényeken. A tizennegyedik életévüket betöltött kiskorúak, különösen a nagykorúság küszöbén, baráti társaságokban maguk is részt vesznek ilyen rendezvényeken.

A gyülekezésen való önkéntes részvétel (vagy annak ellenkezője) a gyülekezéshez fűződő szabadság fontos eleme. A munkáltató, akitől a munkavállaló anyagi, jogi függésben van, nem tilthatja meg dolgozóinak a tüntetésen való részvételt, de nem is kötelezheti a munkavállalót a demonstráción való megjelenésre.

Nem minden esetben joggal való visszaélés, ha tanárok, diá­kok, szülők együtt vesznek részt egy utcai demonstráción, de ilyen esetben a szülők és a diákok együttes írásbeli véleményének kikérése lehet csak garancia arra, hogy kiskorúakat aljas indokból ne használhasson fel eszközként valamely politikai szereplő. Ha valamely tüntetni nem akaró, vagy a tanárok akarata ellenére tüntető diákot a fentiek miatt bármilyen szankció, kiközösítés vagy más jogsérelem érné, az állampolgári jogok biztosához (ombudsman) fordulhat.

A szerző alkotmányjogász

Borítókép: Demonstrálók a Margit hídon a pesti hídfőnél 2022. október 5-én (Fotó: MTI/Lakatos Péter)